<p>Tulajdonos kiadó és felelős szerkesztő: Vágner Károly<br /> Főmunkatárs: Divald Adolf<br />Selmecz, 1862. Nyomtatott Lorber Ferencz-nél</p> <p>Erdészeti Lapok  digitális változat (1863- ).  Készült az Országos Erdészeti Egyesület megbízásából, az Országos Széchényi Könyvtár MEK Osztálya és az Ipoly Erdő Zrt. támogatásával. Készítette Csáki Zoltán és Nagy László.</p> <p>Erdészeti Lapok  digitális változat (1862). Készült az ISZT támogatásával az Országos Széchényi Könyvtár  Elektronikus Dokumentum Központban.</p> <description> <p>Az Erdészeti Lapokról</p> <p class="ismerteto"> <i> E lap ... havonként minden hó első napjaiban legalább két nyomott ívnyi terjedtségben fog megjelenni, s annak tiszta jövedelme az erdőszeti irodalom előmozdíttatására fordíttatni."</i> </p> <p class="ismerteto"> <i> (Előfizetési fölhívás 1862.)</i> </i> </p> <p class="ismerteto"> Az Erdészeti Lapok az Országos Erdészeti Egyesület tulajdonában lévő havi lap, melyet 1862-ben Divald Adolf és Wagner Károly alapított Selmecbányán. A folyóirat kiadásának célja a magyar nyelvű erdészeti szakirodalom megteremtése, a szakmai képzettség fejlesztése és az erdészeti szakszemélyzet összefogása volt. </p> <p class="ismerteto"> Az Erdészeti Lapok meghatározó szerepet játszott a magyar erdészeti szaknyelv kialakulásában és elterjesztésében.</p> <p class="ismerteto"> A lap 1864-ben a Magyar Erdészegylet közlönye lett. 1866-67-ben "Erdészeti és Gazdasági Lapok", majd 1868-tól ismét "Erdészeti Lapok" címen jelent meg, akkor már az Országos Erdészeti Egyesület közlönyeként. </p> <p class="ismerteto"> 1873-ban az Egyesület megvásárolta a lap tulajdonjogát Wagner Károlytól - a volt tulajdonosok és a szerkesztő, Bedő Albert egyesületi titkár a lap főmunkatársai lettek. </p> <p class="ismerteto"> E dátumtól az Erdészeti Lapok Budapesten jelenik meg, tulajdonosa és kiadója pedig az Országos Erdészeti Egyesület. </p> <p class="ismerteto"> A lap a története során történelmi okokból három kényszerű kiadási szünetet élt meg: 1919-ben, 1944-48. valamint 1950-52 között. </p> <p class="ismerteto"> Az 1952-től ismét megjelenő lap "AZ ERDŐ" címet viselte 1990-ig. 1991-től újra a régi címén, megújult tartalmi és formai keretek között jelenik meg az Erdészeti Lapok. </p> <p class="ismerteto"> Az Erdészeti Lapok tulajdonosa és kiadója ma is az Országos Erdészeti Egyesület, a kiadásért felelős személy az Egyesület elnöke. Az újság megalakulásakor 477 példányban jelent meg, ma 3000 előfizetője van.</p> <p class="ismerteto"> Ez a lap nem csupán az Országos Erdészeti Egyesület közlönye, hanem a mindenkori magyar erdészet és erdőgazdálkodás szellemi értékeinek tárháza, iránymutató lámpása, a korabeli erdészeti gyakorlati és tudományos élet tapasztalatainak közreadója és az erdészettörténeti kutatások legfontosabb forrása is egyben. Célját, feladatait, küldetését 145 éves fennállása alatt és történetének sorsfordító pillanataiban sokan és sokféleképpen fogalmazták meg s talán ezek együttesében érthető meg és érhető tetten a lap igazi szellemisége. Ezekből nyújtunk most át egy csokorra valót:</p> <p class="ismerteto"> <i> "E folyóirat feladata: az erdőszeti nyelvet meghonosítani, ahoz szoktatni és szakunknak minden irányában serkentve, buzdítva, figyelmeztetve, ismertetőleg hatni; a józan erdőgazdaság elveit hirdetni; azok alkalmazásának hasznát kimutatni; a szellemi közlekedést szaktársaink között eszközölni; az erdőszet napi eseményeit megvitatni; a szunnyadó tehetséget ébreszteni, a képeseknek alkalmat nyújtani tudományuk értékesítésére, tapasztalataik közhasznúvá tételére."</i> </p> <p class="ismerteto"> <i> Divald Adolf, 1862.</i> </p> <p class="ismerteto"> <i> "Ernyedetlen törekvésünk leend ... az "</i> </p> <p class="ismerteto"> <i> Erdészeti Lapok"-ban t. közönségünknek állandóan olyan szakközlönyt nyújtani, amely az Országos Erdészeti egyesület által hazai erdőgazdaságunk emelésére kitűzött nemes czélokat legbiztosabban elérje azáltal, hogy az erdőbirtokosoknak az erdész ügyekkel foglalkozóknak és szaktársainknak mindazon időszerű felvilágosításokat, ismereteket és tanácsokat megadja, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a tulajdonukat képező, vagy kezeikre bízott erdőket a legokszerűbben kezelhessék s azok terményeit a legelőnyösebb módon értékesíthessék."</i> </p> <p class="ismerteto"> <i> Bedő Albert, 1873.</i> </p> <p class="ismerteto"> <i> "Emberöltőkön át terjesztett szakismeretet, segítette a haladni vágyók továbbképzését, fejlesztette erdészeti irodalmunkat. Közleményei - az Országos erdészeti Egyesület egyéb kiadványaival együtt - számos kiválóságunk értékes szellemi termékeit tették a szakma és a műszaki irodalom közkincsévé."</i> </p> <p class="ismerteto"> <i> Lády Géza, 1948.</i> </p> <p class="ismerteto"> "Így indult el az erdészeti irodalom száz évvel ezelőtt és érkezett el mai színvonalára, amikor az </p> <p class="ismerteto"> Erdészeti lapok utódja - AZ ERDŐ - több mint 5000 példányban jelenik meg cserepéldányok, előfizetések révén havonta több mint 30 országba jut el és ... a magyar erdészeti szakkönyvekkel együtt tanusítja a magyar erdőgazdálkodás, az erdészeti tudomány számottevő eredményeit."</p> <p class="ismerteto"> <i> Madas András, 1962.</i> </p> <p style="text-align:right"> <b> <i> Dr. Sárvári János <br> </i> </b> <i> a könyvtár őre</i> </p> <p class="ismerteto"> <b> Összegzés</b> </p> <p class="ismerteto"> <i> "A lap hírmondó, a szakma, az egyesület életének minden szegletébe bevilágító lámpás. A fényt nem sajátíthatja ki semmiféle ideológiára épített kiváltság.</i> </p> <p class="ismerteto"> <i> A Szerkesztőbizottság "Ismét Erdészeti Lapok" c. cikkéből, 1991.</i> </p> </description>