Az infektív endocarditis (IE) súlyos szövődményekkel is járó betegség, melynek kezelése gyakran nagyon elhúzódó, komoly költségekkel jár és halálos is lehet. Mindezek miatt megelőzése nagyon fontos. A korábbi irányelvek igen széles betegkör számára javasolták az IE profi laxist különböző beavatkozásokkal – így a fo - gászati és szájsebészeti beavatkozásokkal – kapcsolatban. Az Európai Kardiológus Társaság 33 fős munkacsoportja 2009-ben új ajánlásokat fogadott el, melyek egyik lényeges eleme, hogy az IE megelőzésében a profi laxisra kötelezett beavatkozások száma csökkent. A javasolt változtatások természetesen érintik a fogászat és szájsebészet szakterületeit, ezért nagyon fontos, hogy az ezeken a területeken dolgozó orvosok és fogorvosok az új irányelveket megismerjék, és előírás szerint alkalmazzák a gyakorlatban.
Kulcsszavak: infektív endocarditis; az infektív endocarditis megelőzése, diagnózisa, kezelése; új irányelvek
Az utóbbi évtizedben az áttörésben visszamaradt felső szemfogak kombinált sebészi és fogszabályozó kezelése sokat fejlődött. A szemfog tengelyállásától függően 3-féle sebészi módszer van a sorba állításra. Amikor a szemfog tengelye viszonylag közel áll a verticalis vonalhoz, egy ablakkészítés a nyálkahártyán elegendő a korona felszabadításához. Amikor a szemfog csonttal fedett, akkor palatinális vagy buccalis corticotomia szükséges ahhoz, hogy a koronát feltárjuk. Ha viszont a retineált fog helyzete közel horizontális, akkor az erőszakos sorba állítás, vagy az eltávolítás ajánlatos. Az áttörésben visszamaradt szemfog kombinált sebészi és fogszabályozó kezelésével kitűnő kozmetikai és funkcionális eredmény érhető el.
Kulcsszavak: retenció, impakció, felső szemfog, sebészi-orthodonciai kezelés, sebészi sorba állítás
1530-ban, Németországban jelent meg az első nyomtatott fogorvosi szakkönyv. Az ismeretlen szerző összegyűjtötte a korábbi fogorvoslással foglalkozó tudósok közléseit. A 44 oldalas könyv 13 fejezetben tárgyalja a fogászat alapkérdéseit. A művet a nyomdászat Gutenberg által kidolgozott eljárásával készítették.
Kulcsszavak: régi fogászati irodalom; görög, római és arab tudósok; fogászati kezelés; a nyomdászat kialakulása
A vizsgálat célkitűzése volt megvizsgálni, hogy van-e kölcsönhatás a rajzok formai paramétereinek alakulása illetve a fogyatékkal élés (testséma-sérülés), a fogászati félelem szint, és a szorongás szint között. Vizsgálati alanyok: 79 főt vizsgáltak meg a szerzők (39 fi ú 40 lány; átlagéletkor 18,16 ± 3,01 év), közülük 46 fő élt testi fogyatékkal, 33 fő egészséges volt. Módszereik: szociológiai-demográfi ai adatlap; fogászati félelem és szorongás kérdőívek (DAS, DAQ, DASQ, DFS, Háttér Skála; DBS, STAI-S, STAI-T); rajzprojekciós tesztek: ember-rajz, fog-rajz és száj-rajz. Eredményeik: a kérdőívek értékei: DAS: 10,22 ±3,1; DAQ: 2,21 ±0.9; DASQ: 12,44 ±3.9; DFS: 40,98 ±14,0; Háttér: 2,32 ±0,7; DBS: 34,50 ±9,0; STAI-S: 37,56 ±10,7; STAI-T 42,41 ±9,2. A fogyatékkal élő alanyok értékei minden mérőskálán magasabbak a kontroll értékeknél, de a különbség csak a DBS skála esetén szignifi káns. A fogyatékkal élés 2 ember-rajz, 5 fog-rajzés 3 szájrajz paramétert befolyásolt szignifi kánsan (függetlenségvizsgálat, p<0,05). A fogászati félelem 5 ember-rajz, 5 fog-rajz, és 1 szájrajz parameter befolyásolt szignifi kánsan (one-way ANOVA, p<0,05). A szorongás 2 ember-rajz és 1 fog-rajz paramétert befolyásolt szignifi kánsan (one-way ANOVA, p<0,05). Meglepő módon a fogyatékkal élés ténye leginkább a fog-rajzok (és nem az ember-rajzok) formai paramétereivel volt összefüggésben, és a fogászati félelem erősebb kölcsönhatásban állt a mért rajzparaméterekkel, mint a szorongás.
Kulcsszavak: fogászati félelem, fogyatékkal élés, testséma, rajzparaméterek, szorongás