a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Fogorvosi szemle103. évf. 2. sz. (2010. június)

Tartalom

  • Szabó György ,
    Németh Zsolt :

    A szerzők Magyarországon most először alkalmazott ún. „funkcionális fogpasztá”-val kapcsolatos tapasztalataikról számolnak be. A krémet (gelé) nanotechnológiai módszerekkel állították elő, C-, E-vitamint, propolist és különböző növényi kivonatokat tartalmaz. A délkoreai gyártmányú krémet már az Egyesült Államokban is forgalmazzák. Ínyvédő, különböző szájnyálkahártya-betegségek esetében javasolt az alkalmazása. A magyarországi tapasztalatok szerint jól alkalmazható szájüregi műtétek után (elősegíti a sebgyógyulást), nehezen gyógyuló szájüregi folyamatokban, égési sebek gyógyításában (pl. lézeres műtétek után). A kedvező tapasztalatok alapján, magyarországi forgalomba hozatalát javasolják.

    Kulcsszavak: ínyvédő fogpaszta, nanotechnológia

  • Szalma József ,
    Lempel Edina ,
    Csuta Tamás ,
    Bártfai Dóra ,
    Jeges Sára ,
    Olasz Lajos :

    A szerzők célja volt, hogy meghatározzák a gyökérgörbület és a canalis-gyökércsúcs távolságának nervus alveolaris inferior (IAN) sérülésekkel való összefüggéseit, impaktált alsó bölcsességfogak eltávolításakor. Esetkontroll Vizsgálati modellben 41 IAN paresthesiás beteget és 359 random módon kiválasztott kontroll műtétet vizsgáltak. Minden esetben rögzítették a demográfiai adatokat, valamint a gyökérgörbületeket és a canalis-gyökércsúcs viszonyokat. A 90°-nál nagyobb gyökérgörbületek esetén (p=0,015; esélyhányados/odds ratio [OR]=2,65), a „legmélyebb” szuperimpozíciós esetekben (p < 0,001; OR=1,96), női nem esetén (p=0,020) és idősebb betegeknél (p=0,008) szignifikánsan nagyobb esélyt találtak az IAN zsibbadására. A szerzők véleménye szerint a preoperatív panorámaröntgenen mindenképpen javasolható a bölcsességfogak gyökérgörbületének és canalis mandibulae-tól való távolságának értékelése a pontosabb rizikóbecslés érdekében.

    Kulcsszavak: impaktált bölcsességfog, nervus alveolaris inferior, paresthesia, panorámaröntgen

  • Gyulai-Gaál Szabolcs ,
    Mihályi Szilvia ,
    Martonffy Katalin ,
    Suba Zsuzsanna :
    A felső szemfog retenció etiológiája és diagnosztikája49-52 [251.88 kB - PDF]EPA-03023-00024-0050

    A felső szemfogak a fogívben jelentős szerepet játszanak mind esztétikailag, mind funkcionálisan. Retenciójuk azért fordul elő gyakran, mert fogcsíráik meglehetősen távol fejlődnek a fogívtől, és késői előtörésük miatt a szomszédos fogak beszűkítik a rendelkezésre álló helyet. Az állcsontban megrekedt szemfogak kezelés nélkül súlyos szövődményeket okozhatnak. A korszerű klinikai és radiológiai vizsgálatok biztosítják a szemfog retenció korai felismerését, ami lehetővé teszi a sikeres sebészi- ortodonciai kezelést és a fogazat teljes rehabilitációját.

    Kulcsszavak: retenció, impakció, felső szemfog, etiológia, diagnosztika, sebészi-ortodonciai kezelés

  • Szűcs Attila ,
    Borbás Lajos ,
    Divinyi Tamás ,
    Barabás József :

    Vizsgálataikban a szerzők az Uniplant SP® ideiglenes implantátumok mechanikai szilárdságát vizsgálták. Az ideiglenes implantátumok használatának célja az ideiglenes fogpótlás készítésének elősegítése, beültetéses fogpótlások készítésekor. Az ideiglenes implantátumok kis átmérőjű, egyrészes, nagyon jó primer stabilitással rendelkező implantátumok, általában a végleges implantátumok behelyezésekor, topográfiailag azok közé kerülnek az állcsontokba beültetésre. Jó rögzítettségüknek köszönhetően a beültetést követően azonnal terhelhetőek, funkciójuk általában a definitív célú implantátumok terhelhetővé válásáig tart, ezt követően eltávolításra is kerülnek. A fogpótlást hordozó fej az implantátummal egy részben kerül kialakításra, elkeskenyített nyaki résszel összekötve. A nyak fokozott törésveszélynek van kitéve, részben a fejek párhuzamosításához szükséges hajlításkor, részben az ideiglenes implantátum eltávolításakor. Vizsgálatainkban a nyaki rész mechanikai tulajdonságát vizsgáltuk az e célra készített terhelő berendezés segítségével, eredményeink alapján ajánlást téve a jelenlegi konstrukció módosítására.

    Kulcsszavak: fogászati implantátumok, laboratóriumi terheléses vizsgálat

  • Lukács László ,
    Gera István :

    Az agresszív parodontitis (AP) a krónikus parodontitistől jól elkülöníthető klinikai forma. A lokalizált agresszív parodontitis oka olyan specifikus bakteriális infekció, amelyben az A. actinomycetemcomitans az elsődleges etiológiai tényező. Egyesekben a folyamat spontán megállhat, másokban progrediál, néha idővel generalizált formába mehet át. A generalizált agresszív parodontitisben az AA mellett kevert Gram-negatív anaerob bakteriális infekció mutatható ki. Jellemzője a lokális supragingivális biofilm mennyiségével nem magyarázható jelentős, nagy kiterjedésű főleg verticalis jellegű csontpusztulás, és tapadásveszteség. Kezelése csak kombinált konzervatív és sebészi eszközökkel vezet eredményre. Az aktív folyamat kontrollja után a korrekciós kezelés, többnyire irányított szövetregenerációs sebészi technikák alkalmazása mellett igen jelentős időt és energiát vesz igénybe. A legkritikusabb azonban a betegség kiújulásának megakadályozása, a hatásos szupportív terápiás protokoll betartása. A bemutatott eset demonstrálja, hogy egy generalizált agresszív parodontitisben szenvedő 32 éves nő teljes aktív kezelése és rehabilitálása milyen jelentős, több évet átívelő program. A jól kooperáló beteg esetében azonban a kezelés kiszámítható tartós eredményt ad, és hosszú időre megőrizhetők a kezdetben kérdéses prognózisú, jelentős parodontális tapadásveszteséget szenvedett fogak.

    Kulcsszavak: Agresszív parodontitis, konzervatív kezelés, regeneratív terápia, zománc mátrix protein

  • Dobó Nagy Csaba ,
    Pataky Levente ,
    Tóbiás Edit :
    Hibás prognózis68-69 [936.84 kB - PDF]EPA-03023-00024-0080

Hírek

Letöltés egy fájlban (4,2 MB - PDF)