A szemfogak impakciója gyakori rendellenesség. Az esetek többségében a fog sebészi feltárása és ortodonciai extrúziója sikerhez vezet. A páciensek egy része elzárkózik a fogszabályozó ívek hosszú ideig tartó viselésétől, ezzel sokszor komoly nehézségek elé állítva a fogorvost. A fog ankilózisa esetén viszont a kezelés eredménytelen, a feleslegesen viselt fogszabályzó készülékek, valamint az esetleges mellékhatások komoly csalódást okoznak a beteg és a kezelőorvos számára egyaránt. Tanulmányukban a szerzők olyan módszert kerestek, amely lerövidíti a rögzített készülékkel történő kezelési időt, és lehetővé teszi, hogy csak akkor helyezzük fel a fogszabályozó ívet, amikor a fog megmozdult, s így biztosak lehetünk a kezelés sikerességében. Szerzők ortodonciai minicsavarokat helyeztek a fogmeder-nyúlványba szkeletális elhorgonyzás céljából, s ezek segítségével végezték a fogak kezdeti mozgatását. Összesen 28 páciensen 31 impaktált szemfog esetében alkalmazták ezt a módszert. Huszonhét extrúziót végeztek sikerrel (87%). Három alkalommal a kezelés eredménytelen volt ankilózis miatt, ezekben az esetekben a pácienseket megkímélték a fogszabályozó ív felesleges viselésétől, és a kezelés következtében esetleg kialakuló mellékhatásoktól. Egy esetben a csavart az ortodonciai kezelés megkezdése előtt kellett eltávolítani gyulladás és elviselhetetlen fájdalom miatt. Eredményeik azt mutatják, hogy az impaktált szemfogak kezelésekor a minicsavarok alkalmazását érdemes figyelembe venni.

Kulcsszavak: szkeletális elhorgonyzás, ortodonciai minicsavarok, impaktált szemfogak, ankilózis

Napjainkban egyre nagyobb az igény a fogcsírahiány kialakulásában szerepet játszó génpolimorfizmusok azonosítására. Jelen közlemény célja bemutatni a leggyakoribb veleszületett fogfejlődési rendellenesség, a csírahiány genetikai rizikófaktorait és interdiszciplináris terápiáját. A veleszületett foghiányok komoly testi és lelki problémákat okozhatnak, melyek főleg a serdülőkorban válhatnak hangsúlyossá. Ennek megelőzésére fontos az elváltozás korai felismerése, valamint a végleges kezelési terv elkészítése. Ebben kiemelkedő szerepe van az interdiszciplináris terápiának, a fogorvosi teamnek. A legfontosabb kérdés, hogy a foghiányok megszüntetése a rések zárásával vagy nyitásával történik, ezáltal helyet biztosítva a rögzített fogpótlások vagy az implantáció számára.

Kulcsszavak: csírahiány, génmutáció, korai diagnózis, interdiszciplináris terápia, rések zárása-nyitása

A veleszületett fogfejlődési rendellenesség komoly testi és lelki problémákat okozhat, melyek főleg a serdülőkorban válhatnak hangsúlyossá. A közlemény a megelőzés fontosságára, az elváltozás korai felismerésére hívja fel a figyelmet, valamint a végleges kezelési terv lehetőségeit ismerteti. A protetikai ellátás célja a funkció és az esztétika helyreállítása, valamint a foghiány szövődményeinek a megelőzése. A kezelési terv felállításánál figyelembe kell venni a hypodontia súlyosságát, a hiányzó fogak számát és egyéb, az ellátást befolyásoló tényezőt is. A végleges kezelés ezek mérlegelése után az interdiszciplináris team segítségével történhet.

Kulcsszavak: korai diagnózis, protetikai ellátás, hidak, CBW, implantáció

A Stomatológiai Klinika épülete már nem tudta kielégíteni a megnövekedett igényeket, különösen 1952 után, amikor a Budapesti Orvostudományi Egyetemen megindult az önálló fogorvosképzés. Az 1955-ben alapított Fogorvosi Kar vezetői keresték a megoldást új klinikai épület megszerzésére. Az újonnan alakult klinikák 1959-ben vehették birtokukba a Mikszáth téren lévő épületet, melyet az Oktatási Centrum átadásáig használtak.

Kulcsszavak: megváltozott biztosítási rendszer, fokozott igény a fogorvosi ellátásra.