Címlap
Tanulmányok
A klímapolitika két „frontja" közül korábban nyitott a megelőzésen alapuló klímavédelem (mitigation) volt. Ez arra irányult, hogy az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésével lassítsa, illetve megállítsa a globális felmelegedéshez vezető, az extrém időjárási jelenségek gyakoriságát és intenzitását növelő és ezzel az emberiségnek sokféle és súlyos kárt okozó klímaváltozást. Azonban a nemzetközi (világszervezeti) és nemzeti keretekben folytatott küzdelem a klímaváltozás ellen (főként egyes ágazati és nagyhatalmi ellenérdekek miatt) nem vezetett eredményre. A számos nemzetközi egyezmény ellenére az emissziót nem sikerült a kellő mértékben csökkenteni, a felmelegedési folyamat pedig az elvárttal szemben felgyorsult. Ezért századunk elején a klímapolitika kénytelen volt megújítani a „második frontot": előtérbe került a klímához való alkalmazkodás. Jelen tanulmány második része a Tér és Társadalom egy későbbi számában fog megjelenni. Következő cikkünkben (az előbbi gondolatok mentén) részletesebben foglalkozunk az éghajlat-politika ma mindennél időszerűbb oldalával, az alkalmazkodással, a benne rejlő lehetőségekkel.
Kulcsszavak: klímaváltozás; klímapolitika; klímavédelem; alkalmazkodás; stratégiaváltás; globalizáció; ÜHG-emisszió; antropogén hatások
A városfejlődés hátterében egyrészt a piacgazdaság által generált spontán folyamatok állnak, másrészt várospolitikai-várostervezési folyamatok. Ez utóbbi folyamatok következményeként egyes társadalmi csoportok előnyösebb, mások hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek. Amikor várostervezési, várospolitikai döntések szociológiai elemzéséről gondolkozunk, nem csupán — sokszor talán nem is elsősorban — a konkrét fizikai valójában is megjelenő eredmény az, amelyet szemügyre veszünk, hanem az e mögött meghúzódó nyílt, vagy rejtett társadalmi érdekek, hatalmi viszonyok, konfliktusok rendszere elemzésünk tárgya (hogyan függenek össze a külső érdekek és hatalmak küzdelmeivel, mennyiben képes autonóm működésre, saját ethosának a képviseletére, mikor és mennyiben szolgálója, illetve kiszolgálója a körülötte működő erősebb érdekviszonyoknak.) E bonyolult kérdéskör részletes kifejtését — amelyet az egyszerűség kedvéért a várostervezés szociológiájának is nevezhetünk — ebben a tanulmányban a nyilvánosság és részvétel vizsgálatával kezdjük.
Kulcsszavak: városszociológia; várostervezés; településtervezés; participáció
A területi elemzések a faktoranalízisre, mint az összetett fogalmak mérését megoldó eljárásra tekintenek A tanulmány a módszer „mögött" levő elméleti problémákat elemez, megkérdőjelezi a faktoranalízis által kínált megoldás univerzalitását. A cikk feltár néhány, a faktoranalízis absztrakciós lépéseiben megbúvó ellentmondást, valamint vizsgálja a térbeliség és a területi szintek szerepét az eljárás lefolytatásában.
Kulcsszavak: faktoranalízis; összetett fogalmak mérése; absztrakció; térfetisizmus; területi szintek
A gazdasági tevékenységek térbeliségének megváltozása alapjaiban formálja át a kialakult helyzetet: megváltoztathatja az évtizedek alatt létrejött ingázási viszonyokat, befolyásolja az érintett önkormányzatok mozgásterét, a vállalkozások számára pedig a működési feltételek drasztikus átalakulását jelenti. A szerző e folyamat térbeliségének, intenzitásának megragadására a kereskedelem, járműjavítás nemzetgazdasági ágazatba tartozó vállalkozások csoportját vizsgálja meg, a vállalkozásdemográfia elméleti és a térökonometria módszereit alkalmazva, kísérletet téve a folyamat modellezésére.
Kulcsszavak: agglomeráció; gazdaság; Magyarország; vállalatdemográfia; szuburbanizáció; kereskedelem
A gazdasági tevékenység számára meghatározóak a termelési tényezők, különösképpen a tőketényezők. A tőke fogalmával kapcsolatban a korai és modern szakirodalom számos meghatározást és megközelítést ad, mivel a különböző közgazdasági iskolák teoretikusai az idők folyamán másként ítélték meg lényegét, illetve gazdaságban betöltött szerepét. Új tőkefajták megalkotásával több tudományterület is aktívan foglalkozik az 1980-as évektől, s az egyre szélesedő palettán nagyarányban figyelhető meg az immateriális tőketípusok térnyerése. Tanulmányunk célja egyrészt, hogy tisztább képet alkossunk a tőkefajták körül uralkodó fogalmi zűrzavarban a tőketípusok elkülönítésével, másrészt, hogy meghatározzuk a teljes nemzetgazdasági tőkeállomány és a napjainkban egyre divatosabbá váló területi tőke metszetét. Írásunkban nagy hangsúlyt fektetünk a tőke tágabb értelmezésére, a nem fizikai tőketípusok egyéni és kollektív szintű halmazszerű elkülönítésére, a közöttük megfigyelhető tőkeátalakulási folyamatokra, illetőleg ezek területi tőkével való kapcsolódási pontjainak meghatározására. Tanulmányunk elkészítése során a szociológia és a pszichológia tudományterületein is ismeretes tőketípusokat sem hagytuk figyelmen kívül, hiszen a tőkekategóriák — különösen az immateriális típusúak — elsőgenerációs megalkotása nem mindig gazdaságelméleti alapú. Munkánk zárásaként kitérünk a szűkösség és a területi kohézió fogalmának újraértelmezésére is.
Kulcsszavak: tőke; immateriális tőke; területi tőke; tőkeátalakulások szűkösség
Önkormányzatiság
A helyi önkormányzatok gazdálkodása során keletkező pénzügyi kockázatok időben és helyesen történő azonosítása valamennyi velük kapcsolatban álló gazdasági szereplő érdeke. A tanulmány javaslatot fogalmaz meg egy pénzügyi mutatószámrendszer kialakítására, mely segítséget nyújthat a kereskedelmi bankok hiteldöntéseiben, az Állami Számvevőszék ellenőrzési munkájában, valamint a helyhatóságok controlling rendszerének fejlesztésében.
Kulcsszavak: mutatószám rendszer; camels; önkormányzati gazdálkodás; pénzügyi kockázat elemzés
Megfigyelhető a városok autonómiájának globális színtéren való folyamatos növekedése. Két főbb fejlődési irány játszik fontos szerepet ebben a folyamatban: a globalizáció, illetve a decentralizáció. Láthatjuk, hogy a városok újabb és újabb közvetlen kapcsolatokat, együttműködéseket hoznak létre globális szervezetekkel, egyre erősebb pozíció alapjait megteremtve a globális térben. A globális szervezetek pedig szintén keresik a városok együttműködését, hiszen globális normákat, irányvonalakat sikerül ez által „lokalizálni". Európában, ugyanúgy, mint a világ más részein a városok együttműködéseiből létrejövő hálózatok száma rendkívüli mértékben növekszik. Néhányuk az Európai Unió döntés-előkészítő folyamatának befolyásolása érdekében alakult, míg más hálózatok az információáramoltatás érdekében jöttek létre, egy adott közpolitikai területre fókuszálva. A tanulmány a fenti jelenségek elméleti hátterét vizsgálja néhány jelentősebb hálózat bemutatásával.
Kulcsszavak: hálózatosodás; helyi önkormányzatok; európai érdekérvényesítése; EU-önkormányzatok
Európai Unió
A cikk az elmúlt két évben végzett kutatásaim eredményeire támaszkodva, a többi közép-kelet-európai országgal, illetve a hazai szakpolitikákkal összevetve mutatja be az EU kohéziós politika irányítási rendszerének magyar sajátosságait. Megállapítja, hogy a sajátos megoldások ugyan viszonylag jó abszorpciós mutatók elérését biztosították, de az abszorpciós cél túldimenzionálása, a túlzott központosítás és a második tervciklusban előtérbe kerülő direkt napi politikai ráhatás nagy valószínűséggel akadályozta a források hatékony és eredményes felhasználását.
Kulcsszavak: kohéziós támogatások; irányítási rendszer; KKE országok; közigazgatás; centralizáció
Kitekintő
Az európai légtér liberalizációja felszabadította a korábban igen szabályozott légi közlekedési piacot, és új működési keretet hozott létre az Európai Közösség területén üzemelő légitársaságoknak. Az új helyzetet kihasználva új piaci szereplők is megjelentek Európa égboltján a diszkont légitársaságok formájában, melyek gyorsan számottevő piaci részesedésre tettek szert és komoly versenytársaivá váltak a hagyományos légitársaságoknak. Kezdetekben a fapados forgalom teljes mértékben a nyugat-európai térségre koncentrálódott, itt alakította ki egyedi útvonalhálózatát és üzleti struktúráját. Az Európai Unió keleti b ővítésének hatására a diszkont légitársaságok megjelentek Kelet-Európában is, ahol szembesülve az újfajta piaci kereslettel, itt is hamar komoly piaci részt hódítottak el a nemzeti légitársaságoktól. E tanulmánynak az a célja, hogy bemutassa az európai fapados piac alakulását, különös hangsúlyt fektetve az Európai Unió keleti b ővítésének hatásaira. Vizsgálataink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az uniós bővítés óta eltelt időben bővült az európai fapados útvonalhálózat, és a keleti piacok újfajta kereslettel találták szembe magukat, amely három csoportból, az üzleti utazók egy új rétegéb ől, a városlátogató turistákból, valamint a külföldön élő munkások posztmigrációs áramlásaiból kerül ki.
Kulcsszavak: fapados légitársaságok; liberalizáció; low-cost modell; útvonalhálózat
A tanulmány az európai növekedési központok er ősödő gazdasági szerepe és egyedi sajátosságai felől mutatja be a közép-európai térség metropoliszrégióit. A regionális versenyképesség vizsgálatában a szerző összekapcsolja a területi adottságokat a társadalmi, az igazgatási és irányítási szerepkörrel. Az uniós rendszerezés alapján jellemzi a közép-európai (fővárosi) növekedési központokat, rámutatva azok fejlettségi szintjére, illetve elmaradásaira.
Kulcsszavak: regionális versenyképesség; növekedési központok; metropoliszrégió; többszintű kormányzás; funkcionális makro régió
Lengyelország az EU-csatlakozás után tovább gyorsuló gazdasági konvergenciát mutat az EU magállamaihoz viszonyítva. Az országon belül azonban tovább n őtt a régiók közötti eltérés, azonban a divergencia sebessége csökkent. Ennek folyamatát, okait és mértékét mutatja be a tanulmány a gazdaság-matematika eszköztárát is felhasználva.
Kulcsszavak: Lengyelország; EU-csatlakozás; gazdasági növekedés; regionális divergencia
Beszámoló
Könyvjelző
Könyvajánló
Tartalom, Szerzők, Információk