Címlap
Tanulmányok
A tanulmány a szlovák—magyar határtérség területi szerkezetét elemzi. A határtérség területi kiterjedését nagymértékben befolyásolja a térszerkezet, a városhálózat, a közlekedési tengelyek. A szlovák—magyar államhatár hosszú, változatos társadalmi-gazdasági és természeti környezetet választ szét. Ezek a területek valaha egy állami keretbe tartoztak, így esetükben érdekes annak tanulmányozása, hogy milyen területi következményekkel jár egy államhatár a területi fejlettségre, városhálózatra, a lakosság mozgási pályáira. A tanulmány végén empirikus kutatásunk eredményeként bemutatjuk a kérdőívünk válaszadóinak fő célterületeit a másik állam határtérségében.
Kulcsszavak: határtérség; térszerkezet; városhálózat; területi fejlettség
A társadalmi tőke szakirodalma alapján nem kétséges, hogy alapvető szerepet játszik egy határtérség interakcióinak alakításában és társadalmi integrációjában. A tanulmány a magyar és a szlovák oldali határszakaszon végzett lakossági kérdőíves felmérés kapcsolathálózati változóinak elemzésén keresztül azt mutatja be, hogy mennyire élőek a határon átívelő kapcsolatok, milyen eltérések figyelhetők meg a szlovák és a magyar nemzetiségű lakosok kapcsolathálózataiban, milyen eltérések jellemzőek az erős és a gyenge kötésekre, és milyen a kapcsolati tőke „térbelisége". Várakozásainknak megfelelően a kapcsolatrendszerek aszimmetrikusak a határ két oldalán a szlovákiai magyarság jelenléte miatt, valamint a korábbi kutatásokat megerősítve az iskolai végzettség és a munkajelleg alapján meghatározott státuszparaméterek mentén differenciálódik a lakosság kapcsolati tőkekészletének ez a szegmense, míg területi alapon (nyugat—kelet tengely) nem figyelhető meg szignifikáns eltérés.
Kulcsszavak: kapcsolati tőke; erős és gyenge kötések; integráció
A magyar és a szlovák közigazgatás alapjaiban önkormányzati jellegű, de a középszintek között jelentős különbség alakult ki. Míg Szlovákiában a középszintet megerősítették az állami hivatalok rovására, addig ez Magyarországon pont fordítva történt. Ez megnehezíti a határ menti önkormányzatok együttműködését, mert a szomszédos partnerek mások a rájuk vonatkozó szabályozások eltérőek, döntési jogosítványaik különböznek. Az elmúlt 20. század folyamán kialakult határokról van szó, amelyeken az átjárás lehetősége sűrűn változott. A testvértelepülési kapcsolatok, az eurorégiós együttműködések után új lehetőségként jelent meg a területi együttműködési csoportosulás. Az alkalmi, a nemzeti együttérzést kifejező együttműködéseket fokozatosan felváltja a projekt-alapú, illetve az állandó munkakapcsolatot biztosító, a szolgáltatásokat közösen szervező együttműködés. A vonzásoknak megfelelően eltérő társadalmi és gazdasági mozgások indultak meg ezen a hosszú határszakaszon.
Kulcsszavak: magyar—szlovák határ menti kapcsolatok; önkormányzat; testvértelepülés; városok
A tanulmány legfontosabb célja a gazdasági szereplők szlovák—magyar határtérségben való interakcióinak feltárása. A határtérségek területi különbségein és a külföldi működőtőke beruházásoknak köszönhető gazdasági fejlődésen túl a szomszédos országban való cégalapítás lehetőségei is a vizsgálat tárgyát képezik. A szerzők megvizsgálják az intézményi-gazdasági szereplők közötti együttműködés mértékét, mélységét, és arra keresik a választ, hogy a két oldal mennyire integrálódott egymással. Végül a kutatás arra is fényt derít, hogy a befektetési kedv folyamatos növekedése a határon átnyúló gazdasági mozgások felélénkülésében is tükröződik, melyet az intézményi-vállalati szintű fejlesztések egyértelműen dinamizálnak. A határon átnyúló együttműködési kapcsolatokban a 2004-es EU-csatlakozás egyértelműen jelentős fordulópont volt, míg a Schengeni tagság nem hozott érzékelhető változásokat. A jövőben komoly hatása lehet az euró bevezetésének, különösen a két ország közötti időbeli különbségnek a gazdasági integrációs folyamatokra.
Kulcsszavak: határtérség; határon átnyúló együttműködés; vállalkozások; gazdasági kapcsolatok; szlovák—magyar
A szlovák—magyar határ menti térségben élők a múltban és napjainkban egyaránt rendszeresen keresték, keresik fel a határ túloldalán működő kereskedelmi létesítményeket. Ez a jelenség évtizedes múltra tekint vissza a határrégióban, azonban napjainkban, az uniós és schengeni csatlakozás után egyre nagyobb jelentőségűvé válik, mert a határon túli vásárlásokat már nem korlátozza a szigorú határellenőrzés vagy vámfizetési kötelezettség. Tanulmányunkban feltérképezzük a határtérség két oldalának kereskedelmi hálózatát, majd áttekintjük azokat a rövid és hosszú távon ható gazdasági folyamatokat és térszerkezeti jellemzőket, amelyek befolyásolják a határon átnyúló bevásárlóturizmus volumenét és irányát. A térségben végzett empirikus kutatások eredményeinek bemutatásával megkísérlünk választ adni arra, hogy a határ menti bevásárlóturizmus milyen volumenű, mekkora térségre terjed ki (vonzáskörzetek), és a határ túloldalán vásárlók milyen rendszerességgel mekkora összegeket költenek.
Kulcsszavak: kiskereskedelmi üzlethálózat; vásárlási szokások; vásárlási költés kiskereskedelmi vonzáskörzet; vásárlási gyakoriság
Tanulmányunk a határon átnyúló ingázást vizsgálja. Egyrészt el kívánja különíteni az államon belüli ingázástól, valamint a nemzetközi munkaügyi migrációtól egyaránt. Kitérünk az ingázás helyi munkaerőpiacra gyakorolt hatására, majd empirikus adatok alapján bemutatjuk a szlovák—magyar határtérségben zajló folyamatokat.
Kulcsszavak: ingázás; határ; munkaügyi körzet; munkaerőpiac
A tanulmány a szlovák—magyar oktatási kapcsolatokat, azon belül részletesen a szlovák állampolgárságú magyar nemzetiségű diákok magyarországi oktatásban való részvételét elemzi. Részletesen bemutatásra kerül a magyar és a szlovák oktatási rendszer, a határ menti oktatási képzési kínálat. A tanulmány arra keresi a választ, hogy melyek azok a tényezők, amelyek hatással vannak az oktatás határon átnyúló használatára, kiemelten a szlovák állampolgárságú magyar nemzetiségű diákok magyarországi köz- és felsőoktatásban való részvételére és az intézmények kapcsolatrendszerére.
Kulcsszavak: magyar és szlovák oktatási rendszer; oktatási kapcsolatok; képzési kínálat; szlovák állampolgárságú diákok
A tanulmány a regionális fejlesztéspolitika szlovákiai feltételrendszerét vizsgálja, kiemelve a magyar kisebbség által lakott dél-szlovákiai határ menti sajátosságokat, mely régiót a többségi nemzet fejlesztéspolitikai döntéshozói sokszor hátrányosan diszkriminálnak, elsősorban a többségében szlovák nemzetiségű lakosság által lakott régiók fejlesztését kezelik prioritásként. Az elemzés az uniós csatlakozást megelőző és az azt követő 4 év idősíkjában mozogva áttekintést ad a politikai környezettől a regionális intézményrendszeren át a térségfejlesztési stratégiákig, kiemelve a szlovák—magyar határ stratégiai megjelenését az érintett határ menti önkormányzati kerületek gazdasági és szociális fejlesztési programjaiban. A tanulmány továbbá felvázolja az uniós támogatáspolitika szlovákiai megjelenését, számba veszi az előző, valamint a jelenlegi programozási időszak alapfeltételrendszerét.
Kulcsszavak: regionális politika; intézményrendszer; Dél-Szlovákia
Beszámoló
Könyvjelző
Tartalom, Szerzők, Információk