Eget elhomályosító sáskarajok, a folyók zuhatagain felfelé ugráló lazacok, "V" alakban repülő madárcsapatok, a pihenőfákat tömegesen ellepő vándorlepkék... Vajon mi készteti ezeket az állatokat a félelmetes távolságok leküzdésére? Miért hagyják el megszokott élőhelyeiket, hogy tengerekkel, viharokkal, sivatagokkal, félelmetes ragadozókkal dacolva eljussanak céljukhoz? Egyáltalán mik ezek a célpontok, és milyen eszközök segítik a vándorok tájékozódását, haladását? S vajon a Föld gömb alakja, és forgástengelyének ferdesége milyen szerepet játszik a vándorlás létrejöttében?
Afrika szavannáin esős és száraz évszakok váltják egymást, folyamatos vándorlásra kényszerítve a növényevő állatokat. Zebrák és antilopok százezrei vonulnak legelőről legelőre, itatótól itatóig. Útközben ezer veszéllyel kell szembenézniük: megáradt folyók, gigászi krokodilok és gazdag zsákmányt remélő szárazföldi ragadozók várják a vándorlókat. A vonulásnak azonban egyik sem vethet gátat; millió év óta tart, és folytatódni is fog az idők végezetéig, hacsak meg nem szakítja könyörtelen terjeszkedésével a Föld legjelentősebb környezetformáló erejévé előlépett ember.
Ha meghallunk egy női sikolyt: "Segítség, egy egér!", még nem lehetünk biztosak benne, hogy a hölgy tökéletesen határozta meg a villámgyorsan menekülő kisemlőst. A körülöttünk élő cickányok, pockok és egerek ugyanis valamennyien apró, szőrös állatok. Az egereket könnyen el lehet különíteni a másik két csoporttól, hiszen farkuk legalább testhosszúságú, míg a cickányok és pockok farka jóval rövidebb
A mezei pocok az európai gabonaföldek egyik legjelentősebb kártevője. Három-négyévenként bekövetkező, elképesztő mértékű felszaporodása (gradációja) az emberi beavatkozás eredménye. A hatalmas mezőgazdasági kultúrák ugyanis korlátlan mennyiségű élelmet és búvóhelyet kínálnak, valósággal elkényeztetve a rágcsálókat. A gradáció nem kizárólag a pockok sajátossága: számos más kisemlősnél - például az "öngyilkos" vándorlásukról híres lemmingeknél -, valamint rovaroknál is megfigyelhető.
A trópusi őserdőhöz a seregnyi madár füttyögése, rikoltásai mellett elválaszthatatlanul hozzátartozik a félmajmok, majmok és emberszabásúak éles kiáltozása, visítása is. Hogyan alkalmazkodtak a főemlősök ehhez a növényekben és állatokban gazdag, buja élőhelyhez? Miért van az, hogy csaknem valamennyien a trópusi és szubtrópusi területeken élnek, s a mérsékelt égövet csupán két fajnak sikerült meghódítania?
A költöző madarak egyik legfontosabb vonulási útvonala Itálián keresztül vezet. Régi hagyománya van itt a madarászainak, ám a törvények értelmében az egykori madárfogókertek közül ma már csak azok működhetnek, amelyek a madárgyűrűzést, a vonuláskutatást szolgálják. Az olasz szakácskönyvekből azonban továbbra sem száműzték az énekesmadarakból készült recepteket, a "nyersanyagot" pedig idegen országokból szerzik be, gyakorta védett madarak konyhakész tetemei formájában...
A sok ezer egyedből álló bölénycsordák meny dörgésszerű robajjal kísért vonulása vagy a "V" alakban dél felé húzó vadludak látványa minden esetben nagyszabású és figyelemfelkeltő jelenség. Szinte elkerülhetetlenül háttérbe szorítják a növényvilág lassú helyváltoztatását, pedig a növények is pontosan ugyanazért vándorolnak, mint az állatok: vizet és tápanyagot, valamint kedvezőbb környezeti feltételeket keresnek
Óktóber legelején járunk. A 14 kilométer széles Gibraltári-szoros ideális helyet teremt a nagytestű, evezőrepülő madárfajok Afrikába vonulásához. Itt a legszűkebb a Földközi-tenger, ezért a nyugat-európai ragadozó madarak és gólyák itt kelnek át, hogy afrikai telelőhelyükre jussanak. A kelet-európai vándorok Törökország felé, a Boszporusz és Dardanellák érintésével, a Közel-Keleten áthaladva jutnak el céljukhoz.
A Gibraltári-szoroson átjutó madarak számolásával pontos kép kapható ezeknek a fajoknak az állományáról, illetve azokról az állományváltozásokról, amelyeknek alapján védelmi intézkedések, tervek is kidolgozhatok.
"Örömmel értesítjük, hogy egy képzeletbeli utazást nyert. Nyereményét bármikor beválthatja, amikor csak akarja! Üdvözli Önt: a Migráció Utazási Iroda. " - Valahogy így kezdődött. Nem bánom, gondoltam, útnak indulok...
Ha valaki Ausztráliát említi, mostanában nemcsak a koala meg a kenguru jut eszünkbe, hanem az évente fellángoló, mindent felperzselő bozóttüzek is. A fejlődő hírközlési technika és a szenzációéhség révén lassan a tűz lesz a "legausztrálabb" dolog a jámbor tévénézők számára
Híradó
Karosszék
Mi újság az Állatkertben? Összeállította: Hanga Zoltán
Letöltés egy fájlban [11 MB - PDF]
A digitális változat készült a MEK Egyesület és az ISZT támogatásával; a Göncöl Alapítvány, a Süni Egyesület, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert engedélyével.
Országos Széchényi Könyvtár • E-könyvtári Szolgáltatások Osztálya © 2011