ReMeK-e-hírlevél

9. évf., 2014/2. szám                                ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.
 

TARTALOM


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Móricz Zsigmond felolvasó-maraton – felhívás közös olvasásra
PÁLYÁZATOK
--Arany Sas Díj Történelmi Novellapályázat 2014
--Deákpoézis 2014
--Irodalmi pályázat-Szó-kincs 2014
--A magyar kultúráért és oktatásért 2014
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Magyar Kultúra Napja – ünnepelt a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza
KITEKINTŐ
--Íme 2013 sikerkönyvei
--Öt kontinensen százezren szavalták a Himnuszt
--Lettek ezrei költöztették át a nemzeti könyvtárat
HAZAI
--„Self check”-rendszert avattak
--Ingyen elvihető könyvek!
--Górcső alatt az olvasó
--„Köszönöm a sorsnak, hogy ezt a pályát választottam” - beszélgetés Fülöp Mária könyvtárossal
--(H)arcos könyvek - Interjú Hajdú Áronnal
--Elárulta a Romániai Írószövetség, kiket jelölt idén Nobel-díjra
--Az erdélyi magyar közgyűjtemények rendszerezéséről egyeztettek Kolozsváron
--Román nyelven írt magyarságtörténetet mutattak be
--„Szezontermék” lesz a könyv?
ÉVFORDULÓ
--60 éves Krasznahorkai László
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Kinde Annamária költő
--Elhunyt Hajdú Mihály nyelvészprofesszor
--Elhunyt  Sigmond István író
--Elhunyt José Emilio Pacheco író
DÍJAK
--Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat
--Borbély Szilárd kapta idén a Mészöly Miklós-díjat
--Idei Pro Cultura Hungarica-díjasok
--Egressy Zoltán és Markó Béla kapta idén a Bárka folyóirat díját
--Megvannak az Aegon-díj jelöltjei
AJÁNLÓ
--Remek gyűjtemény készült az Erdély-térképrajongóknak
MOZAIK
--Günter Grass nem ír több regényt
--Akik nem olvasnak, nyomorúságos szeretők?
--Viselhető könyvet fejlesztettek az érzelmek átéléséhez


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Móricz Zsigmond felolvasó-maraton – felhívás közös olvasásra
A mára országhatárokat átívelő felolvasó-maratont 2009-ben Székelyudvarhelyen indította útjára a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a Cimbora Gyermekek Háza. Idén immár hatodik alkalommal szervezik meg a maratoni felolvasást. Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza után 2014-ben Móricz Zsigmond műveiből olvasnak fel. A 2014-es évtől a maratoni felolvasás központi helyszíne Csíkszeredában lesz, a rendezvény fő szervezője a Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. 2014. február 18-án reggel 9 órától este 7-ig gyermekeket és felnőtteket egyaránt várnak a rendezvényre a könyvtár előadótermébe.
'A felolvasó-maraton célja, hogy minél többen részt vegyünk a közös olvasásban, és továbbadhassuk az olvasás örömét' – fogalmazta meg László Judit, a rendezvény ötletgazdája, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa. Évről-évre több település kapcsolódik be a nagy közös olvasásba. Tavaly már hat ország 128 településén több mint 22 ezren olvastak. Hargita megyéből közel ötven település, több mint kilencezer olvasó, Erdélyből pedig nyolc megyéből több mint tizenháromezren csatlakoztak a felolvasáshoz.
Idén a 20. századi magyar realista prózairodalom legnagyobb alakja, a 135 évvel ezelőtt született Móricz Zsigmond emléke előtt tisztelegnek azzal, hogy az ő műveiből olvasnak fel. Ismert regényei mellett olvasásra ajánlják novelláit, színműveit, a legkisebbeknek verses meséit. Lehet olvasni különálló részleteket vagy folytonosan egyetlen novellát, elbeszélést, mesét, regényt stb.
A szervezők kérése idén is az, hogy a résztvevők jelezzék előzetesen az órát és a helyszínt, utólag pedig, hogy hányan olvastak fel, hogy minden résztvevőt besorolhassanak a felolvasó-maraton stafétaváltói közé. A személyre szóló könyvjelzőket idén elektronikus formátumban juttatják el a Hargita megyén kívüli résztvevők számára.
Az iskolai csoportokat a vezető pedagógus előzetes bejelentkezése alapján várják. A felolvasás történhet az iskolákban, az osztályban is, magyar vagy más óra keretében. De szeretettel várják a felnőtteket is, akik szeretnék megosztani az olvasás örömét másokkal. Bárki bekapcsolódhat a felolvasásba ezen a napon akár otthon, egyedül, vagy családi programként leveheti a polcról Móricz valamelyik írását. A felhívás mindenkinek szól, aki szeret olvasni.
A felolvasó-maratonra jelentkezni lehet a Kájoni János Megyei Könyvtárban, e-mailben (felolvasomaraton@gmail.com) vagy telefonon (0753-073-489, 0720-544-093).
A felhívás és részletes tájékoztató elérhető a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/88/moricz-zsigmond-felolvaso-maraton--felhivas-kozos-olvasasra
Facebook: Móricz Zsigmond felolvasó-maraton, https://www.facebook.com/events/644306222274302/?source=1


PÁLYÁZATOK

--Arany Sas Díj Történelmi Novellapályázat 2014
A magyar nyelv és irodalom ápolására alapított Magyar Irodalmi Lap (MIL) hároméves fennállása alatt 9000 művet tett közzé, idén ismét meghirdeti hagyományos történelmi novellapályázatát. A pályázat témája: Az egyetemes magyarság sorsa, Kárpát-medencei története. A pályamű kapcsolódhat a történelmi Magyarország egészéhez, annak bármely történelmi részéhez, tájegységéhez és a szétszórtságban élő magyarokhoz. A kiírás célja a mindenkori Magyarországon és az elszakított területeken élő magyarság értékeinek, történelmi személyiségeinek és eseményeinek bemutatása. Elvárás, hogy a pályaművek fejezzék ki azt a lelkületet, amelyben ma találtatnak a magyarok, erősítsék a nemzeti hagyományokat, a nemzeti azonosságot, a történelmi gyökereket, valamint a Kárpát-medence és a világ magyarságának egyetemességét. Életkortól, állampolgárságtól, foglalkozástól függetlenül bárki térítésmentesen benevezhet 2014. március 5-ig. A pályamű terjedelme nem haladhatja meg a 10 000 betűt (szóközökkel együtt), amelyet beszerkesztve, korrektúrázva kell feltölteni a honlapra.
Forrás: http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/arany-sas-dij-toertenelmi-novellapalyazat-2014-0


--Deákpoézis 2014
A Műút folyóirat és a Teleki Tehetséggondozó Kollégium (a Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye) verspályázatot hirdet Deákpoézis 2014 címmel középiskolai tanulók számára.
Minden szerző három publikálatlan verssel és egy rövid bemutatkozó írással jelentkezhet a deakpoezis@muut.hu email-címen 2014. március 1-ig.
A pályázatokat értékelő szakmai zsűri három helyezésről dönt és különdíjakat ítél meg. Az első helyezett 20 000, a második 15 000, a harmadik 10 000 forint jutalomban részesül. A díjazottak versei megjelennek a Műút portálon.
Az ünnepélyes eredményhirdetés 2014. április 11-én, a Költészet Napján lesz Miskolcon, erre a legtehetségesebb pályázókat külön levélben hívják meg.
Forrás: http://www.muut.hu/?p=4989


--Irodalmi pályázat - Szó-kincs 2014
Az Aposztróf Kiadó a 84. Ünnepi Könyvhétre (2014. június) irodalmi pályázatot hirdet. Vers és novella kategóriában várják a pályaműveket, amelyek közül a legjobbakat könyv formájában megjelentetik.
A pályázat beküldési határideje: 2014. március 10. A pályaműveket elektronikus úton várja a kiadó a következő e-mail címen: palyazat@aposztrof.hu
A pályázat feltételei:
Tematikus megkötés nincs. Egy szerző legfeljebb 3 verset vagy 2 novellát küldhet be. Lehet mindkét kategóriában pályázni, ebben az esetben viszont csak 1 vers és 1 novella együttes beküldésére nyílik lehetőség.
Olyan műveket várnak, amelyek eddig még nem kerültek publikálásra (sem nyomtatásban, sem internetes felületen). A beérkezett műveket irodalomban jártas szakemberek bírálják el.
A megjelenésre érdemes művek szerzőit 2014. április 15-ig e-mailben értesítik. Információ az info@aposztrof.hu e-mail címen kérhető.
Forrás: http://www.aposztrof.hu/hu/hirek/228-irodalmi-palyazat


--A magyar kultúráért és oktatásért 2014
A Bethlen Gábor Alapkezelő pályázatot hirdetett a Romániában élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudatának megerősítése, az oktatás és a kultúra támogatása céljából, „A magyar kultúráért és oktatásért” programban. A pályázat keretében romániai magyar szervezetek (civil szervezetek, intézmények és vállalkozások) pályázhatnak.
További információ itt: http://palyazatmenedzser.hu/2014/01/17/a-magyar-kulturaert-es-oktatasert-2014-erdely/?awt_l=6MFww&awt_m=3eznofWK2Dz4mMk


KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Madéfalvi veszedelem 250 - emlékest
A madéfalvi veszedelem 250. évfordulójára emlékeztek 2014. január 7-én Sepsiszentgyörgyön. A Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott rendezvényen Kádár Gyula történész beszélt a vérengzésről, annak előzményeiről, ugyanakkor bemutatta legújabb könyvét.
Molnár Zsolt, a Magyar Erdélyért Egyesület tagjaként köszöntötte a résztvevőket, megemlítve, csoportosulásuk célja az elhanyagolt honvéd síremlékek felújítása. A megemlékezésen közreműködött B. Piroska Klára és Darvas László színművész is.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/66664/a_legveresebb_nap
Kőesésben, fényhullásban
A magyar kultúra napjához bemelegítőnek talán megfelelő rendezvénnyel kedveskedett a közönségnek a Bod Péter Megyei Könyvtár és Magyarország Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi irodája, a két intézmény az Erdélyi Magyar Írók Ligájának közreműködésével a kortárs erdélyi magyar irodalom két „nagy öregjét”, Szilágyi István írót és Király László költőt, írót hívta meg Sepsiszentgyörgyre.
A két meghívott ars poeticának szánt videobejátszásával kezdődött a rendezvény, és miután a közönség megnyugodott, hogy a vendégek nem maguk helyett küldték el a felvételeket, Fekete Vince költő, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztő-helyettese kérdéseire indulhatott is a történetek sora.
A kommunizmus hálójában vergődő írástudók tevékenységéről, az egykor Utunk, ma Helikon néven megjelenő szépirodalmi folyóirat szerkesztőségének mindennapjairól, múlt és jelen kihívásairól, emberi magatartásról esett leginkább szó az erdélyi magyar irodalom két kiemelkedő alakjával, Király László József Attila-, Déry Tibor- és Arany János-díjas költővel és Szilágyi István Kossuth-díjas íróval történt közönségtalálkozón.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/51942-rtk-sorok-kztt.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/67090/vilagrol_irodalomrol_es_altalaban_a_magyar_kultura_napjanak_eloestejen
http://www.irodalmijelen.hu/2014-jan-27-0859/koesesben-fenyhullasban
A nagy titok kapuja: Bicskei Simó Zsuzsanna Weöres-estjének újabb előadása
Bicskei Simó Zsuzsanna színművésznő A nagy titok kapuja című előadóestjével újból fellépett a  Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében, 2014. január 30-án.
Az est Weöres Sándor születésének centenáriuma alkalmából jött létre 2013 októberének végén, és a költő Tao te King-fordítása (Az Út és Erény Könyve) alapján készült. Az első előadás jó visszhangja és a közönség részéről jelentkező érdeklődés hívta életre ezt a második előadást.
Forrás: http://www.kmkt.ro/article/204_o_noua_reprezentatie_a_recitalului_actritei_


--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
A média világa – Székedi Ferenc előadássorozata a kortárs médiáról
A média világa címmel indult előadássorozat 2014. január 14-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. Május végéig kéthetente kerül sor a kortárs média kérdéseivel foglalkozó előadásokra, beszélgetésekre. Az előadó, Székedi Ferenc újságíró, közíró főleg fiatalok, elsősorban középiskolások számára szeretne kapaszkodókat nyújtani ahhoz, hogy a 21. századi média bonyolult világában képesek legyenek eligazodni. Az első előadásra érkező közönség soraiban voltak fiatalok, középiskolások és egyetemi hallgatók is, de szép számmal voltak jelen a téma iránt érdeklődő felnőttek is. Elsőként az alapfogalmakat tisztázta az előadó, a média három alaptípusát különítve el, a sajtót, az audiovizuális médiát és az online médiát, röviden felvázolva ezek főbb jellemzőit a klasszikus újságírástól a közösségi médiáig. A média világa rendkívül változó, jelenleg az átalakulások sűrűjében vagyunk –  hangzott el az előadás befejezésében. Az előadás végén a közönség soraiból is hozzászóltak a témához, érdekes beszélgetés alakult ki.
2014. január 28-án folytatódott a sorozat, a második előadás és beszélgetés középpontjában  a média-manipuláció és annak eszközei, valamint az erdélyi magyar média tabutémái voltak.
Székedi Ferenc 1971-től tevékenykedik az újságírói-szerkesztői, közírói pályán, televíziós-rádiós újságíróként, műfordítóként egyaránt ismert. 1996–2006 között a a Csíki TV főszerkesztőjeként tevékenykedett. Változatos témájú cikkei jelentek meg szinte valamennyi hazai magyar nyelvű lapban, de román nyelvűben is. Nevéhez számos forgatókönyv, dokumentumfilm, riportfilm kapcsolódik hosszú tévés szerkesztői, publicisztikai pályája során. 2008-ban az erdélyi szellemi életben rangos publicisztikai Spectator-díjat kapta meg.
A sajtóban az előadásokról: Szőcs Lóránt: Az információáradat útvesztőjében. Székelyhon.ro. 2014. január 14., Csíki Hírlap, 2014. január 15.
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/85/a-media-vilaga--eloadasok-beszelgetesek-a-kortars-mediarol
X-ek a Bolyaiak életében – könyvbemutató és előadás a könyvtárban
X-ek a Bolyaiak életében címmel jelent meg Oláh-Gál Róbert matematikatörténész, tanár, Bolyai-kutató legújabb kötete Kolozsváron, a Fehér Holló könyvsorozatban. A két Bolyai életútja és munkássága évtizedek óta foglalkoztatja a kutatót, aki a kötet művelődéstörténeti írásaiban újabb kutatásai tükrében mutatja be apa és fia mindennapjait, emberi kapcsolatait, szakmai vergődéseit. A kötet bemutatójára 2014. január 20-án több mint nyolcvan érdeklődő gyűlt össze a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Sarány István szerkesztő, a Fehér Holló Médiaklub tagja mutatta be a kötetet, kiemelve művelődéstörténeti értékeit. Oláh-Gál Róbert vetítéssel kísért előadása a kötetben olvasható számos érdekességre irányította a figyelmet. A kutató eddig ismeretlen adatokat is feltárt, tévedéseket is tisztázott a két Bolyai életrajzáról, baráti és rokoni kapcsolatairól. A kötet írásai számos újdonsággal szolgálnak az erdélyi művelődéstörténet iránt érdeklődő olvasóknak.
A bemutatóról a sajtóban: Pál Bíborka: X-ek a Bolyaiak életében. Könyvbemutató: Oláh-Gál Róbert kutatása. Hargita Népe, 2014. január 21.
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/89/x-ek-a-bolyaiak-eleteben--olah-gal-robert-legujabb-kotetet-mutattak-be-konyvtarunkban
A jövő könyvtára gyermekszemmel – rajzverseny a Magyar Kultúra Napján
A jövő könyvtára címmel rajzversenyt szerveztek a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban a magyar kultúra napján, Hargita Megye Tanácsának rendezvénysorozata keretében. Az általános iskolák V-VIII. osztályos, alkotni, rajzolni szerető tanulóinak jelentkezését várták a 2014. január 22-én 15 órakor kezdődő rajzversenyre, amelyen a város négy iskolájának tanulói vettek részt. A gyerekek szabadon alkothattak, Bakó Klára és Mezey Ildikó képzőművész tanárok szakmai irányításával zajlott a verseny a könyvtár előadótermében. Korcsoportonként három versenyző részesült díjban, akik oklevelet és a Székely Könyvtár sorozat egy-egy kötetét kapták jutalmul.
A sajtóban a rendezvényről: Péter Beáta: A jövő könyvtára diákszemmel. Székelyhon.ro. 2014. január 22.; Csíki hírlap, 2014. január 23.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/92/a-jovo-konyvtara-ahogy-a-gyermekek-latjak
Könyvtári foglalkozás a Román Kultúra Napján
Január 15-e Mihai Eminescu születésnapja, 2010 óta a Román Kultúra Napja. 164 éve született és 125 éve hunyt el a neves román költő. A csíkszeredai Liviu Rebreanu Általános Iskola IV. osztályos tanulói Lia Colceriu tanítónővel, szülőkkel és nagyszülőkkel a Kájoni János Megyei Könyvtárban ünnepelték a Román Kultúra Napját. A gyermekek Mihai Eminescu életét, műveit és emlékét felidéző verses-zenés foglalkozáson vettek részt, majd érdeklődve lapozták a könyvtár állományában található Eminescu-művek díszkiadásait.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/86/a-roman-kultura-napja-a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban
Helytörténet a Wikipédiában – könyvtári foglalkozás gimnazistáknak
2014. január 17-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében könyvtári foglalkozáson vettek részt a Nagy Imre Általános Iskola nyolcadikos diákjai.
A Wikipédia Enciklopédia bemutatására került sor Az európai műveltség latin alapjai című rendezvénysorozat keretében. A Csíksomlyó művelődési életét bemutató rendezvénnyel a könyvtár névadójára, Kájoni Jánosra is emlékeztek születésének 384. évfordulóján. Ugyanakkor a Magyar Kultúra Napja közeledtével a székelyföldi művelődés egyik fontos helyszínével ismerkedhettek meg a részt vevő diákok. A rendezvény célja: az iskolai oktató-nevelő munka segítése, könyv- és könyvtárhasználatra való nevelés, a számítógépek tudatos használatának elsajátítása, valamint a könyvtárban végzett háttérmunkák megismertetése. A tanulók megismerhették a könyvtárban készített, Csíksomlyó művelődési életét bemutató szócikkeket, többek között a csíksomlyói ferences nyomdáról és ferences könyvtárról készült összeállításokat. A foglalkozás második részében a szócikkek készítésével és a szabad enciklopédiára való feltöltésével is megismerkedhettek.
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/90/a-wikipedia-enciklopedia-bemutatasa-szocikkek-csiksomlyo-muvelodesi-eleterol--konyvtari-foglalkozas

 
--Magyar Kultúra Napja – ünnepelt a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza
A csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza könyvtárának vezetője, Márdirosz Ajka szervezőként és résztvevőként számolt be arról az ünnepi programról, amelyet az intézményben szerveztek a Magyar Kultúra Napja megünneplésére 2014. január 20-án, csíkszeredai és környékbeli tanintézmények pedagógusainak és diákjainak részvételével.
Márdirosz Ajka az ünnepi programot felvezető beszédében a kultúra fontosságát kihangsúlyozva elmondta, hogy ez utóbbinak nemcsak időszakosnak kell lennie, hanem mindennapi életünk részének, például a könyvek révén is, amelyeket nap mint nap kézbe veszünk és olvasunk. Felhívta a gyermekek figyelmét az olvasás jelentőségére, annak kulturális vetületére. Közös tiszteletadásként a jelenlévők együtt énekelték a Himnuszt, majd Burus Siklódi Botond, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatójának ünnepi köszöntőjét hallhatták, ezt követte Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Dr. Zsigmond Barna Pál beszéde. Az ünnepi műsor részeként csíkszeredai és környékbeli tanintézmények diákjai – a Segítő Mária Római-Katolikus Líceum, a Nagy István Művészeti Líceum tanulói, a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola diákjai, a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Líceum Labdarózsa gyermektánccsoportja, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Mágamaszk színjátszócsoportja – verseket, zenés összeállítást, népdalokat, népi táncokat, irodalmi műsort mutattak be.
Lövétei Lázár László József Attila-díjas költő, szerkesztő, a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal igazgatója a Székely Könyvtár sorozat eddig megjelent köteteit mutatta be, kiemelve ezek fontosságát a székely-magyar kultúra megőrzésében. A program záróakkordjaként nyílt beszélgetésre került sor pedagógusok és diákok részvételével, a magyar irodalom, az iskolai színjátszás, a klasszikus és népzene szerepe és fontossága a kultúra népszerűsítésében, a hagyomány és az identitástudat megőrzésében volt a beszélgetés témája.
Márdirosz Ajka könyvtáros így összegez:
“... elmondhatom, hogy egy felejthetetlen élményben volt részem, amely nemcsak abból eredt, hogy színültig megtelt a nagy aula nézőtere, és több mint 200 ember ünnepelhetett együtt ezen a napon Hargita megye számos iskolai intézményének képviselete révén, hanem a sugárzó gyermekarcok, az érdeklődő diákok és pedagógusok hozzáállása nyűgözött le leginkább. (...) bebizonyosodott, megvalósult a legfontosabb célkitűzés is, hogy kultúránknak mi vagyunk a «főszereplői», nekünk – felnőtteknek, gyerekeknek, tanulóknak vagy oktatóknak egyaránt – feladatunk megőrizni és továbbadni a kulturális értékeket, a mi jelenlétünk a legfontosabb a kultúra színterén. S ehhez a jelenléthez kőkemény akarat és kitartás kell.”
Forrás: Márdirosz Ajka, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza könyvtárosa
Képes beszámoló: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/94/magyar-kultura-napja--diakok-es-pedagogusok-kozos-unnepe-az-apaczai-csere-janos-pedagogusok-haza--konyvtara-szervezeseben
 

KITEKINTŐ

--Íme 2013 sikerkönyvei
Beigazolódott sejtések és váratlan meglepetések. Fiktív világba csábító bestsellerek és elgondolkodtató belső utazások. Újonnan született sztárszerzők és újrázó visszatérők. Ez jellemzi az elmúlt év könyves sikerlistáját, amelynek az év végi hajrá után készült el összesítése a Librinél.
Bár csak ősszel érkezett meg, egyértelműen elfoglalta az első helyet Dan Brown várva várt új kötete, az Inferno. Szintén várható volt, hogy Frei Tamás képzeletbeli utazása a magyar jövőbe, a 2015 szintén óriási népszerűségre tesz szert. A lista második helyén szerepel, de a legjobb 50 közé két korábbi Frei-mű, A Megmentő és A Bankár is felkerült.
Talán kevésbé volt előrejelezhető, hogy óriási érdeklődés lesz a Libri Kiadó gondozásában megjelent Egyenes beszéd című Kálmán Olga-könyv iránt.
Ifjúsági könyvek között nem vitás, hogy továbbra is hódítanak a Szent Johanna Gimi kalandjai.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/39561/ime_2013_sikerkonyvei


--Öt kontinensen százezren szavalták a Himnuszt
Öt kontinens több mint százezer magyarja szavalta egyszerre a Himnuszt a magyar kultúra napján. Az „Együtt szaval a nemzet” akcióhoz csaknem 900 iskola csatlakozott. A versmondókat az interneten kapcsolták össze.
A sajókeresztúri iskola több mint 100 diákja például már hetek óta készült a közös szavalásra, még az utolsó percekben is gyakoroltak. A Vajdaságban, Szabadkán is nagy volt az izgalom. A helyi közgazdasági iskola az elsők között csatlakozott az akcióhoz. Piszanity Ibolya, a Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola magyartanára az esemény utána azt mondta: a világ bármely táján a magyar gyerekek a Himnuszt szavalva érezhették, hogy egy nagy magyar közösség tagjai.
A program központi helyszínén, Budajenőn 250 kisdiák szavalt Jordán Tamás, Kossuth-díjas színművész irányítása mellett. Az interneten élőben közvetítették az eseményt, így öt kontinensen több ezren kezdték el ugyanabban a pillanatban szavalni a verset.
Nemcsak iskolákban szavalták a Himnuszt. A Híradó felhívására Csíkszeredától New York-ig a világ számos pontján élő magyarok szintén a Himnusszal ünnepelték a Magyar Kultúra Napját.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=157040


--Lettek ezrei költöztették át a nemzeti könyvtárat
Lettország fővárosában a mínusz 14 fokos hideg ellenére közel tizenötezren formáltak élőláncot, hogy nemzeti könyvtáruk régi épületéből az újba juttassanak 2000 könyvet. Az élőlánccal Riga Európa Kulturális Fővárosa címét ünnepelték.
A régi könyvtár 150 éves épületétől augusztusban veszi át a nemzeti könyvtár szerepét az új létesítmény. A könyvek áthelyezésének ez az emberek alkotta, több mint másfél kilométeres lánc volt az első mozzanata. Az új könyvtár polcára elsőként a Biblia egy példánya került.
Az akció amellett, hogy roppant kedves és praktikus volt, megidézte az 1989-es Balti láncot is. Akkor a balti államok 2 millió polgára országuk Szovjetuniótól való függetlenségéért 600 kilométeres láncot formált, hogy szó szerint kiálljanak az érdekeikért.
Forrás: http://kotvefuzve.postr.hu/lettek-ezrei-koltoztettek-at-a-nemzeti-konyvtarat-uj-otthonaba

 
HAZAI

--„Self check”-rendszert avattak
A Temes Megyei Könyvtár Művészeti Részlegén– országos elsőként a megyei könyvtárak között – felavatták a „self check” elnevezésű önkiszolgáló rendszert, amely könyvtárosok és az olvasók dolgát egyaránt megkönnyíti.
Az RFID-technológiával működő rendszer bevezetése a Deliu Petroiu műkritikus nevét viselő művészeti könyvtárban 200 000 lejbe került, a könyvek hátlapjára ragasztott azonosító chipek darabja 0,6 euróba kerül.
A Temes Megyei Könyvtár Művészeti Részlegének könyvtárosa, Berariu Laura Ileana a Nyugati Jelennek azt nyilatkozta: a könyvtárba személyi igazolvány felmutatásával bárki ingyen beiratkozhat, a könyvek kölcsönzése is ingyenes. Az új típusú könyvtárigazolványok egyelőre a könyvtár Művészeti Részlegén (Terézia bástya, C épület) és a Szabadság téren működő Olvasóteremben vehetők igénybe. Az Odobescu utcában működő felnőtt kölcsönkönyvtár és a Iepurelui utcai gyermekkönyvtár a régi rendszerben működik.
A self check rendszer a következő módon működik: az olvasó az elektronikus kártyával igazolja magát, önkiszolgáló rendszerben megkeresi az őt érdeklő könyvet, majd az elektronikus szkennerbe helyezi, amely a „nevére írja” a kölcsönkönyvet és elismervényt is ad hozzá. Ezután nyugodtan elhagyhatja a könyvtár helyiségét, az áruházi és repülőtéri detektorokhoz hasonló „kapu” nem jelez. Ha azonban olyan könyv került az olvasó táskájába, amelyet nem szkennelt és azonosított a műszer, megszólal a riasztó. A könyvtáros már nem közvetít, nem ő adja a kölcsönkönyvet az olvasó kezébe, inkább a kulturális tanácsadó szerepe jut neki, eligazítja az olvasót a polcok között, tájékoztatja a keresett könyv helyéről, a könyvtár kínálatáról.
Egy elektronikus „puskát” is bemutattak, amely segít a könyvtárosnak megtalálni az olvasó által téves helyre visszatett könyvet. Az RFID-rendszer a könyvtári leltárt is tetemesen lerövidíti, néhány hétről néhány napra. Hasonló rendszer működik a temesvári Központi Egyetemi Könyvtárban is, de a megyei könyvtár korszerűbb technológiával dolgozó eszközöket vásárolt.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/self_check_rendszert_avattak_a_konyvtarban.php

 
--Ingyen elvihető könyvek!
Az aradi Alexandru Dimitrie Xenopol Megyei Könyvtár felhívást intéz a könyvbarátokhoz: 2014. január 8-tól ingyen elvihetők könyvek a könyvtár előcsarnokából. Az elvihető könyvek adományokból származnak, olyan olvasmányokról van szó, amelyek több példányban is az intézmény tulajdonában vannak.
Várják tehát az olvasni szeretőket, könyvbarátokat, válogassanak kedvükre, ameddig a készlet tart.
A megyei könyvtár nem vállal felelősséget a könyvek állapotáért.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/ingyen_elviheto_konyvek.php
 

--Górcső alatt az olvasó
Panaszkodnak az erdélyi könyvkiadók, de sikeres évet zárnak a könyvtárak és néhány könyvesbolt is. Az erdélyi magyar könyvkiadók többsége jóval kevesebb kötetet tudott megjelentetni 2013-ban, mint az azt megelőző években.
Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta: „az előző évekhez képest, mondjuk, 2009, 2010 volt a csúcs, amikor 400-450 cím is megjelent, csak a Romániai Magyar Könyves Céh kiadóinál, a tavaly szerintem ez körülbelül 200-ra csökkent összességében, de lehet hogy még kevesebb, tehát olyan 150 és 200 körülire teszem a kiadott címek számát.”
Amíg az erdélyi kiadók kevesebb könyvet tudtak kiadni, a magyarországi kiadók könyveit sokan keresték az elmúlt évben. Így a könyvesboltok vegyes évet zártak. Míg több üzlet is bezárta ajtaját, másoknak nőtt a forgalmuk.
Ezek a negatív mutatók azonban nem tántorítják el az alig egy éve működő Lektor kiadó munkatársait. Állítják, hogy új kiadóként is be lehet törni a könyvpiacra.
„Szerintem minden kiadó egy külön egyéniség, éppen ezért nemigen viszonyíthatók egymáshoz a különböző kiadók. Minden attól függ, hogy mennyire dolgozik komolyan, mennyire sikerül a közönséghez eljuttatnia a könyveit, és mennyire sikerül jó kéziratokat szereznie, tehát ez nemigen viszonyítható” – vélekedett Gálfalvy Ágnes főszerkesztő-helyettes.
Gálfalvy viszont úgy látja, nem elég, ha a kötetetek megjelennek a könyvesboltok polcain. A mai kor emberének erőteljesebb marketingre van szüksége, ellenkező esetben a könyvek akár hónapokig is porosodhatnak a boltokban.
Akinek nem futja vásárlásra, kikölcsönzi a könyvtárakból kedvenc köteteit. A székelyudvarhelyi városi könyvtár például elégedett a látogatottságával. Szabó Károly, az intézmény munkatársa szerint: „a székelyudvarhelyiekre nem lehet panasz, általában könyvszerető, olvasó emberek. Hogyha a számokat vesszük, akkor egy Udvarhely nagyságrendű városnak 11 ezer beiratkozott olvasója, amelyből mintegy 4500-5000 az aktív olvasó, ez egy igen jó mutató.”
A könyvtárosok és az elárusítók egyébként azt tapasztalják, hogy a bestseller-könyveknek hamar leesik a népszerűsége. Például a pár éve még felkapott Harry Potter és az Alkonyat-trilógia már nem annyira közkedvelt.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=157028

 
--„Köszönöm a sorsnak, hogy ezt a pályát választottam” – beszélgetés Fülöp Mária könyvtárossal
Fülöp Mária Bukarestben született 1940. március 11-én, de gyermekéveit már Zilahon töltötte. Ott járt iskolába, ott érettségizett az Ady Endre (volt Wesselényi) Kollégiumban. Ezt követően Bukarestben könyvtárosi technikumot végzett 1959-ben. 1963–1967 között a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán szerzett román-magyar irodalomtanári oklevelet. Negyven éven át volt a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottja, de nyugdíjba vonulása után is napi rendszerességgel bejár munkahelyére. A lelkes könyvtárost pályájának alakulásáról, a szakma előnyeiről, hátrányairól kérdezték.
– Több évtizedes tapasztalat után, hogyan látja mi az előnye és mi a hátránya a könyvtárosi munkának?
– Vannak olyan emberek, akik hivatásuknak érzik, tekintik a szakmájukat, én ezek közé sorolom magam. Köszönöm a sorsnak, hogy ezt a pályát választottam. Ha valaki szívvel-lélekkel végzi ezt a munkát, segíthet a kultúra szinte minden területén. A hátránya talán az, hogy a köz- és anyagi megbecsülés rendszerint elmarad. De a könyvtáros nem az élvonalban dolgozó tudományos munkás, hanem inkább, fogalmazhatunk úgy, egy szükséges háttérmunkás. Kicsit olyan, mint a levéltáros, a munkája nem látszik, de szolgálhatja, tájékoztathatja az érdeklődők széles rétegét, munkája gyümölcsét azonban rendszerint más aratja le.
– Hogyan látja a könyvtárak jövőjét az e-book olvasók korában?
– A könyvtár még sok-sok ideig nem fog meghalni. Tulajdonképpen az e-bookok is könyvek, és azokat is össze kell gyűjteni valahová, ha nem egyéb, egy e-könyvtárba.
Teljes interjú itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=157146


--(H)arcos könyvek - Interjú Hajdú Áronnal
„Egyre kevesebbet törődnek azzal, hogy a szerző művét a tartalomhoz méltóan szép köntösben tárják az olvasók elé”.
Hajdú Áronnal, a több ízben is Szép könyv kategóriában kitüntetett csíkszeredai kiadó igazgatójával többek közt a könyvek esztétikájáról, a szerzőszeretetről, ökörsütős népünnepélyekről és a Bookart arcéléről beszélgettek.
Teljes interjú itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=156320
 

--Elárulta a Romániai Írószövetség, kiket jelölt idén Nobel-díjra
Nyilvánosságra hozta a Romániai Írószövetség (USR) hogy a Svéd Akadémia felkérésére kiket jelölt idén az irodalmi Nobel-díjra: Nicolae Brebant, Mircea Cărtărescut, Norman Maneát és Varujan Vosganiant. Vosganian különben az USR igazgatótanácsának alelnöke.
Nicolae Manolescu USR-elnök a jelölési kritériumokról azt mondta, "az értéket és az egyes művek idegen nyelvekre fordítását vették figyelembe".
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=8482


--Az erdélyi magyar közgyűjtemények rendszerezéséről egyeztettek Kolozsváron
Megbeszélést tartott Kolozsváron az erdélyi magyar közgyűjtemények gyűjtési területének összehangolásáról a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) és az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME). A magyar többségű döntéshozatal alá tartozó múzeumok, könyvtárak, felsőoktatási intézmények és egyházi levéltárak képviselőivel folytatott egyeztetés célja egy olyan, minden területet lefedő intézményi gyűjtési kör létrehozása, amely megoldást jelent az erdélyi magyarok szellemi hagyatékának megőrzésére, jövőjének biztosítására.
„Sajnos, nagyon sok olyan – elsősorban levéltári jellegű – hagyaték található Erdély-szerte, amelynek jövője bizonytalan" – hangsúlyozta Székely István, a KAT elnöke, hozzátéve: több olyan esetről is tudomásuk van, amikor egyik-másik intézmény – elsősorban helyhiány vagy a gyűjtési terület különbözősége okán – visszautasította az örökösök értékes felajánlását.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=157412
Lásd még: http://multikult.transindx.ro/?cikk=22399


--Román nyelven írt magyarságtörténetet mutattak be
A magyarok történelméről írt románul könyvet egy fiatal történészekből álló csoport. A Páll-Szabó Ferenc szakmai irányításával, Pócsai Sándor, Ciprian Rad, Váradi Éva-Andrea, valamint Wellmann László által írt könyvet 2014. január 30-án mutatták be Kolozsváron. A 172 oldalas kötet címe A magyarság történelme (O istorie a maghiarilor). A kiadványt Szabó Csaba kolozsvári televíziós újságíró és Eckstein-Kovács Péter politikus mutatták be.
Forrás és teljes cikk itt: http://itthon.transindex.ro/?cikk=22407


--„Szezontermék” lesz a könyv?
Több erdélyi kiadó is arról számolt be, hogy nőtt az eladások száma idén, igaz, egyre több ráfordítást igényel a piacon való megmaradás.
A nyomtatott könyv jövőjét sokan az igényes kiadványokban látják, a színes, gazdagon illusztrált kötetek megjelentetésében, amellyel plusz esztétikai élménnyel ajándékozzák meg a könyvvásárlót, ennek azonban szó szerint ára van, így – ha folytatódik a verseny – elképzelhető, hogy sokan valóban nem tudják megengedni maguknak a nyomtatott kiadványokat.
Erdélyben egyelőre nem jelent nagy kihívást a kiadóknak az e-könyvekkel való küzdelem, igaz, itt is egyre többen esnek gondolkodóba: lemondjanak-e a nyomtatott könyv nyomdafestékszagáról, a lapozgatás öröméről, és kérjenek-e inkább e-könyv olvasót az angyaltól.
Összeállításunk megszólalói, az erdélyi magyar könyves szakma képviselői bizakodóak, szerintük 2013-ban többen vettek könyvet, igaz, egyre igényesebb kiadványokkal, egyre több plusz ráfordítással – jól kigondolt reklámkampány, író-olvasó találkozók szervezése – tudják csak megfogni a potenciális vásárlókat.
Egy új fogalom is körvonalazódni látszik a szakmában: sokan „szezonkönyvvásárlókká" váltak az utóbbi időben, a legtöbben ugyanis karácsony előtt vagy könyvvásárok idején áldoznak (csak) kötetekre.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kronika.ro/kultura/aszezontermeka-lesz-a-konyv


ÉVFORDULÓ

--60 éves Krasznahorkai László
A Kossuth-díjas magyar író 1954. január 5-én született Gyulán, Magyarországon. A gyulai alap- és középfokú iskolák után Szegeden, majd Budapesten jogot hallgatott 1974-1976 között. Az ELTE Bölcsészkarán 1977-1983 között szerzett magyar-népművelő diplomát. Első írása a Mozgó Világban jelent meg 1977-ben, Tebenned hittem címmel. 1977-1982 között a Gondolat Könyvkiadónál dokumentátor, 1982-től szabadfoglalkozású író.
„A végtelennek tűnő mondatairól ismert alkotót a kortárs próza egyik legjelentősebb képviselőjének tartják itthon és a határainkon túl egyaránt. A Sátántangó, Az ellenállás melankóliája vagy a Háború és háború című regényeinek nyomasztó, kietlen világa egyedivé teszik Krasznahorkai László életművét. Nevezték már mágikus realistának, vizionáriusnak, apokaliptikusnak, stílusát azonban egyértelműen sosem sikerült meghatározni"–  írta a Magyar Nemzet Online Krasznahorkairól hatvanadik születésnapja alkalmából.
Számos díj kitüntetettje, köztük tulajdonosa a legmagasabb magyar állami díjnak, a Kossuth-díjnak is. Tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 2010 júniusában Berlinben a néhány évvel ezelőtt alapított Brücke-Berlin-díjat kapta meg. Az író németül is megjelent, Seiobo járt odalent című elbeszéléséért kapta a 20 ezer euróval járó kitüntetést, amely fordítójának, a drezdai Heike Flemmingnek is szól.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/39478/60_eves_krasznahorkai_laszlo


ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Kinde Annamária költő
Életének 58. évében elhunyt Kinde Annamária költő, műfordító, szerkesztő.
1956. június 10-én született Nagyváradon. Az érettségit követően Brassóban az Erdőmérnöki Egyetemen folytatta tanulmányait, majd Nagyváradon szerzett újságírói diplomát. 1990-ben a Majomsziget című ifjúsági lap főszerkesztője, 1992 és 1996 között az Erdélyi Napló munkatársa. 1996 és 2002 között a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium igazgatója. 2002-ben a Nyugati Jelen aradi napilap főszerkesztője. 2003-tól az Erdélyi Riport szerkesztője. 2006-tól a Várad című irodalmi hetilap versrovatának vezetője. Kezdetben az Erdélyi Magyar Írók Ligája vezetőségének a tagja volt. 1997 és 2011 között nyolc verseskötete jelent meg, az utolsó Hóbanévad címmel.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/vilag/elhunyt-kinde-annamaria-kolto


--Elhunyt Hajdú Mihály nyelvészprofesszor
81 éves korában érte a halál a neves nyelvészprofesszort, aki a névtan területén végzett kutatásai által vált híressé. Első publikációi 1963-ban jelentek meg az orosházi múzeum évkönyvében és a Magyar Nyelvjárásokban. Oktatott névtant, dialektológiát, nyelvtörténetet és fonetikát az ELTE mellett a pécsi, a miskolci, a szegedi egyetemen, illetve a Károli Gáspár Református Egyetemen is. A Családnevek enciklopédiája című félezer oldalas munkája 2010-ben látott napvilágot. 2007-ben az ELTE professor emeritusa lett.
Szerteágazó tudományos és közéleti tevékenységét többek között Csűry Bálint emlékéremmel (1970), Honismereti Emlékéremmel (1980), Országépítő Alapítvány-díjjal (1992), Pais Dezső Emlékéremmel és díjjal (2002), Pro Universitate kitüntetéssel (2003) és Akadémiai Díjjal (2006) ismerték el.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/39547/elhunyt_hajdu_mihaly


--Elhunyt  Sigmond István író
Életének 78. évében Kolozsváron meghalt Sigmond István író, műfordító, a Helikon folyóirat főmunkatársa.
1936. július 31-én született Tordán. A kolozsvári Bolyai Egyetem jogi karán végzett 1959-ben. 1973 és 1990 között a Kolozs megyei kulturális bizottság színházi szakfelügyelője volt, közben 1980-tól 1983-ig a Kolozsvári Állami Magyar Opera művészeti igazgatói tisztségét töltötte be. 1990 óta a Helikon felelős titkára, majd főmunkatársa volt.
A második Forrás-nemzedék prózaírói közül abszurd, ironikus látásmódjával, művészi és etikai tartásával tűnt ki. 1969 óta megannyi novellakötete és regénye jelent meg. A legutóbbi prózakötetét, az Egy ateista tanácsa: higgyetek Istenben! címűt 2013 végén mutatták be.
Sigmond István 1972 óta tagja volt a Romániai Írók Szövetségének, 1990 óta a Magyar Írószövetségnek, 2005 óta pedig a Magyar Művészeti Akadémiának.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=156884

 
--Elhunyt José Emilio Pacheco író
Hetvennégy éves korában érte a halál a kortárs mexikói irodalom jeles alakját, költőt, írót, esszéistát.
Pacheco leginkább azon műveiről közismert, amelyek a 1940-50-es évek korrupt és igazságtalan Mexikójában a kamaszok felnőtté válásának keserédes történeteit mesélték el. Egyik legismertebb regénye a Las Batallas en el Desiertio (Harcok a sivatagban) című regény.
Az 1939. június 30-án született író első írásait már ifjúkorában kiadták, 1957-ben jelentek meg első írásai az Estaciones című folyóiratban. 1958-ben jelent meg első elbeszélés-gyűjteménye. Az 1960-as években Mexikó egyik legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Culture címűnek lett a szerkesztője, és a következő évtizedekben sorra jelentek meg prózai művei, versei.
2009-ban neki ítélték oda a spanyol nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerését, a Cervantes-díjat. A bírálóbizottság úgy jellemezte őt, mint aki a spanyol nyelv egészét képviseli. "A mindennapi élet kivételes költője, a gondolatok szabadságát képviseli, megteremti saját világát. Ironikus távolságot tart a valóságtól, ha szükséges, nyelvhasználata pedig tökéletes" - írták indoklásukban.
Pacheco számos külföldi egyetemen oktatott és olyan világhírű írók műveit ültette át spanyolra, mint Samuel Beckett, Tennessee Williams és T. S. Eliot.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/39838/elhunyt_jose_emilio_pacheco

 
DÍJAK

--Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat
Irodalom kategóriában Vida Gábor részesült az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjban. Lövétei Lázár László laudációjában a prózaíró művéből olvasott fel egy rövid részletet, majd Vida Gábor írói pályaképét ismertette, arra ösztökélve az alkotót, újabb és újabb műveket jelentessen meg.
Előadóművészet kategóriában Kézdi Imola részesült díjban. A Kolozsvári Állami Magyar Színház művészéről Hatházi András színészkollégája mondott laudációt, amelyben Kézdi Imola számtalan színpadi megjelenését elevenítette fel, hangsúlyozva, hogy Kézdi Imola nem pótolható, nem helyettesíthető, nem megkerülhető.
Képzőművészet kategóriában Veress Szabolcs részesült díjban. Már hatévesen festőnek készült – mondta el róla Ferenczi Szilárd laudációjában. Vásznai a kolozsvári Bulgakov kávézóból nagyon gyorsan eljutottak Debrecenbe, Münchenbe, New Yorkba. Alkotásai képtelenül groteszkek, ettől elbűvölőek. Jelenleg színtant tanít Kolozsváron, a Képzőművészeti Akadémián.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=157007


--Borbély Szilárd kapta idén a Mészöly Miklós-díjat
Borbély Szilárd költő, író kapta idén a Mészöly Miklós-díjat, amelyet a névadó születésének 93. évfordulóján adtak át Szekszárdon.
A Mészöly Miklós Egyesület az író Nincstelenek (2013) című regényének elismeréseként ítélte oda a díjat, amelyet Szörényi László irodalomtörténész, az egyesület elnöke adott át. Jankovics József irodalomtörténész méltatásában azt mondta, a díjat odaítélő bizottság soha nem látott egyetértésre jutott azzal az általános szakmai vélekedéssel, hogy az előző időszak legkiválóbb regénye a Nincstelenek, amellyel szerzője berobbant a magyar irodalom élvonalába.
A szomorúság, komorság jellemzi Borbély Szilárd világát, ennek jegyében született meg a regény, amely „eldurvult, mindenből kiábrándult emberi lények mélyvilági passiójaként” jellemzett. A szerző erkölcsi kötelességének tartotta megírni a fikciós, de személyes emlékekre támaszkodó írást, azért, mert neki sikerült otthagynia ezt a világot – tette hozzá az irodalomtörténész.
Borbély Szilárd 1963-ban született Fehérgyarmaton; a klasszikus magyar irodalom kutatójaként is ismert. A Debrecenben élő szerzőnek 1988-tól napjainkig közel húsz, többségében lírai kötete jelent meg. Munkásságát több díjjal ismerték el, 2002-ben József Attila-díjat díjat kapott.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2014/01/21/borbely_szilard_kapta_iden_a_meszoly_miklos-dijat

 
--Idei Pro Cultura Hungarica-díjasok
A Magyar Kultúra Napja előestéjén az Emberi Erőforrások Minisztériuma nevében Debrecenben átadták a Pro Cultura Hungarica díjat. Ebben az elismerésben olyan személyek részesülhetnek, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek a magyar kultúra értékeinek külhoni megismertetésében és terjesztésében, valamint a magyar nemzet és más nemzetek művelődési kapcsolatainak gazdagításában. Az idén Pro Cultura Hungarica-díjjal Kurkó Árpád csíkszentkirályi üzletembert, a Hargita Gyöngye Rt. ügyvezető igazgatóját tüntették ki.
Kurkó Árpád az elmúlt negyedszázadban elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyarországi kulturális teljesítmények romániai megismertetése, valamint az erdélyi magyar és román kultúra magyarországi bemutatása terén. „Példaértékű az az elhivatott munka, amit az egyetemes magyar kultúra értékeit szolgálva szülőföldjén, Székelyföldön, és megannyi más helyen, Debrecentől Berlinig önzetlenül végzett" – hangzott el a díj átadásakor a méltatásban.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=157168

 
--Egressy Zoltán és Markó Béla kapta idén a Bárka folyóirat díját
Markó Béla költő, író és Egressy Zoltán író, drámaíró kapta ez évben a békéscsabai Bárka irodalmi és művészeti folyóirat Bárka-díját. A rangos irodalmi lap szerkesztősége a magyar kultúra napjához közel évek óta ünnepi esten értékeli a folyóiratban előző évben megjelent prózai és verses alkotásokat. Az elismerést, amelyet már 14. alkalommal osztanak ki, olyan szerzők kaphatják meg, akik az előző évben jelentős publikációkkal gazdagították a folyóiratot, és évek óta munkakapcsolatban állnak a szerkesztőséggel. A díjat a folyóirat szerkesztősége alapította 2000-ben. Az eddigi díjazottak között olyan magyarországi és Magyarország határain túli alkotók vannak, mint Bogdán László, Fekete Vince, Iancu Laura, Tandori Dezső. Markó Béla rendszeresen küld verseket és esszéket a Bárka szerkesztőségének, tavaly több számban is megjelentek – Amerikások, Allegória, Éppen olyan, Árnyékok, Identitás, Fohász címmel – művei. Egressy évek óta publikál a Bárkában, tavaly két elbeszélése jelent meg Ravatal Rádió és Ahogy szereti címmel.
Forrás: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/mark%C3%B3-b%C3%A9la-b%C3%A1rka-d%C3%ADjas

 
--Megvannak az Aegon-díj jelöltjei
Szatmár, Norvégia, Erdély, Szibéria, Torino, Shanghai és Budapest – földrészeken átívelő történetek, sok női szerző és még több Kossuth-díjas: összeállt az idei Aegon Művészeti Díjra esélyes művek tízes listája a zsűri szavazatai alapján.
Az idei díjra minden eddiginél több, összesen nyolcvankét kortárs szépirodalmi művet jelöltek a kiadók. A szűkített tízes lista a hétfős zsűri szavazatai alapján állt össze. A zsűri tagjai - irodalmárok, pedagógusok, kritikusok és irodalomtörténészek - nem ismerik egymást, titkos tagjai annak az előkelő társaságnak, amelyik eldöntheti: ki nyeri 2014-ben Magyarország legrangosabb, immár kilenc éve megszakítások nélkül létező magánalapítású irodalmi díját és a vele járó nettó hárommillió forintot.
A zsűri sokszínűsége a listán is megmutatkozik. Nagy nevek, érett, kiforrott életművel éppúgy helyet kaptak az idei listán, mint a kevésbé ismert, de kiváló szerzők. A díj történetében először lehetőség nyílik az „újrázásra”: a három évvel ezelőtti nyertes, Esterházy Péter ismét felkerült a tízes listára.
A lista így fest:
Bereményi Géza: Vadnai Bébi
Borbély Szilárd: Nincstelenek - Már elment a Mesijás?
Csabai László: Szindbád Szibériában
Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat
Gergely Ágnes: Két szimpla a Kedvesben
Krasznahorkai László: Megy a világ
Kun Árpád: Boldog észak
Takács Zsuzsa: Tiltott nyelv
Tompa Andrea: Fejtől s lábtól - Kettő orvos Erdélyben
Tóth Krisztina: Akvárium.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kultura.hu/megvannak-aegon-dij


AJÁNLÓ

--Remek gyűjtemény készült az Erdély-térkép rajongóknak
Descriptio Transylvania címmel jelent meg vaskos kiadvány Erdély-térképekről, 2013-ban, a sepsiszentgyörgyi ArtPrinter Könyvkiadónál. A benne szereplő, művészi értékű térképek 1532 és 1848 között születtek.
A 196 oldalas, nagyformátumú könyv 34×33 cm, könyvtervét Kopacz Attila készítette. A borítókép: Nova et Accurata Transylvaniae Descriptio, 1658. A térképek tényeket közölnek. Erdélyt történetét a maguk sajátosságában írják le, de az Erdélyben élő különböző nemzetiségekkel kapcsolatos adatokat is felsorolják.
A könyv beillik abba a sorba, amit Szathmáry Tibor: Descriptio Hungaria – Magyarország és Erdély nyomtatott térképei 1477–1600, továbbá az Atlas Hungaricus 1528–1850 gyűjtemény és (az Adrian Năstase gyűjteményét feldolgozó) Ion Ciortan–Măriuca Radu–Octavian Ion Penda: Descriptio Romania könyvek jelölnek. A Descriptio Transylvania kizárólag olyan régi térképeket vonultat fel, amelyek Erdélyt önállóan jelenítik meg, nem valamely más ország részeként. A szakma az 1850 előttieket régi térképeknek tekinti. 57 szerző 85 térképét válogatták be a kötetbe. Különböző gyűjteményekből kerültek be térképek Párizstól Bécsen át Kézdivásárhelyig, Finnországtól a budapesti Országos Széchényi Könyvtárig.
Petelei Klára, a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár munkatársa szerényen kijelentette a könyv 2014. január 22-i sepsiszentgyörgyi bemutatóján, hogy csak részben ő a könyv szerzője, mivel nagyon sokan segítettek. Gróf Lászlót, a könyv bevezetőjének szerzőjét mentorának nevezte, a kiadás ötletgazdája és támogatója Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke volt. Fontosnak nevezte, hogy a könyv három nyelven, a magyar mellett románul és angolul is megjelent, hiszen így mások is megismerhetik Erdély térképeit, történelmét.
A könyv szerkesztője szerint a kiadvány szakemberekhez is szól, rengeteg információt szolgáltathat nekik, további kutatásokhoz is kézenfekvő, de ugyanakkor mindenki számára élvezettel forgatható.
A gazdag könyvészeti anyag jelzi a könyv dokumentált voltát.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/23954-remek-gyujtemeny-keszult-az-erdely-terkeprajongoknak
http://www.erdely.ma/kultura.php?id=157069&cim=petelei_klara_descriptio_transylvani%C3%A6_erdely_leirasa_terkepeken
http://erdely.ma/kultura.php?id=157433

 
MOZAIK

--Günter Grass nem ír több regényt
Günter Grass lezárta regényírói munkásságát. Ezt az irodalmi életművéért 1999-ben Nobel-díjjal kitüntetett német író, festő, grafikus jelentette be egy interjúban.
Az írással nem hagy fel teljesen. Az utóbbi időszakban egy kórházi kezelés után visszatért az alkotó tevékenységhez, először a grafikához és a festészethez. „A rajzolás és az akvarellfestés révén már elkészültek az első szövegek. Most ezen dolgozom. Még nem tudom, hogy mi alakul ki belőle” –mondta Günter Grass.
Legutóbbi prózai munkája, az A doboz című önéletrajzi regény 2008-ban jelent meg, legutóbbi könyve, a Tiszavirágok című verseskötet pedig 2012-ben.
Günter Grass 1927-ben született a lengyelországi Gdanskban. A második háborúban szolgált az SS-ben, a náci párt fegyveres alakulatában. Erről először 2006-ban beszélt nyilvánosan, és ezt az időszakot dolgozza fel a Hagymahántás közben című 2006-os kötete. A háború után, 1948-tól 1952-ig rajzot és szobrászatot tanult a düsseldorfi művészeti akadémián. Szobrai és grafikái már kiállításokon jelentek meg, amikor elkezdett írni. Első regénye, az 1959-es Bádogdob rögtön elnyerte a Gruppe 47 nevű tekintélyes német irodalmi társaság díját, és világhírűvé tette szerzőjét.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/66809/gunter_grass_nem_ir_tobb_regenyt

 
--Akik nem olvasnak, nyomorúságos szeretők?
Mario Vargas Llosa perui író 2013 májusában látogatott Kolozsvárra. Gabriel Liiceanu filozófussal az irodalomról, a fikcióról, a szerelemről és a felsőbbrendűségről beszélgettek, ebben hangzott el a címbeli hivatkozás is.
A bölcsészkaron folytatott nyilvános beszélgetés egy része, magyarra fordítva, itt olvasható: http://manna.ro/coolturka/akik-nem-olvasnak-nyomorusagos-szeretok-2014-01-22.html
Az interjú bővebb változatát ITT lehet meghallgatni.


--Viselhető könyvet fejlesztettek az érzelmek átéléséhez
„Viselhető” könyvvel rukkoltak elő a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói: speciális szenzorok révén érzékeli, hogy épp hol tartanak benne, és egy különleges mellényen keresztül a cselekménynek megfelelő ingerekkel bombázza az olvasót.
A kutatók szerint a történet főszereplőjének érzelmeiben vagy fizikai állapotában bekövetkező változásokat szó szerint a saját bőrükön érezhetik az olvasók, mivel a mellény képes a szívverés ütemének megváltoztatására, a felsőtest összeszorítására és a test bizonyos pontjaira irányuló hőmérséklet-változtatásra. A mellény a cselekmény hangulatához igazítva „rezegteti” az olvasót.
Forrás és teljes cikk itt: http://eletmod.transindex.ro/?hir=19643

 
Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.