Archive for június, 2014

A “gyönyörű” Szabadság téri náci emlékműről tájékoztatja a turistákat a rendőrség

2014 június 30 5:02 du.42 hozzászólás
Banka Péter rendőr készségesen védi a hatalmat az idős Holokauszt túlélők, leszármazottak és a civilek ellen. Ha valaki ismeri Banka Pétert, esetleg elküldheti neki a fenti fotót. Akár Facebook profiljára is alkalmas lehet. Igy az utókor is tudhatja, hogy milyen rendszert és érdeket szolgált. (Fotó: C. Adam/KMH)

Ma este nyolc körül éppen egy baráttal jártam a Szabadság téren. Ő amúgy egy másik népszerű kanadai magyar közösségi lap kiadója és főszerkesztője. A Holokausztra emlékező, illetve az őszinte társadalmi szembenézést szorgalmazó spontán, eleven emlékművet látogattuk meg, amikor arra lettünk figyelmesek, hogy a félig-meddig felépült, a magyar felelősséget letagadni hivatott állami emlékművet védő rendőrök éppen a turistáknak igyekeztek angolul magyarázni a szituációt. Pont akkor éreztem szükségesnek a diskurzushoz való csatlakozást, amikor a két rendőr a kormány “beautiful monumentjéről” beszélt az angol, amerikai és német turistáknak, akik azt gondolhatták, hogy ez előttük lévő eleven emlékmű is az állami projektet hivatott erősíteni […]

Read more ›

L. Simon a káderképzőben

L. Simon a káderképzőben

Annak idején igen divatosak voltak a párt, illetve a PÁRT politikáját agyba mosni szándékozó táborok. Voltak alapszervezeti kirándulások, és KISZ-vezetőképzők. S megannyi más olyan lehetőség, amin a politikai direktívákat tesztelték, illetve terjesztették. Valami ilyesmi juthat eszünkbe az átpolitizált „szabadegyetemekről” is. A Vezérről tudható, hogy a külföldi káderutánpótlás, és a felelősségvállalást tompító távolság miatt szeret fellépni Tőkés László háztáji képződményén. Most L. Simon Lászlóról derült ki, hogy szintén meg képes ragadni az alkalmat. Arra, hogy a káderutánpótlás hazai bázisán eressze szélnek az aktuális szólamokat. Ennek érdekében Mátrafüred-Sástón, a Fidelitas csütörtöktől vasárnapig tartó nyári szabadegyetemén lépett fel. Egy olyan vitán, amit „a […]

Read more ›

Orbán avatott

Orbán avatott

Orbán Viktor miniszterelnök szerint nehéz munkával, de sikerült elérni, hogy Magyarországon az egyenruha többé nem félelmet ébreszt, hanem tiszteletet parancsol. A kormányfő ezt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának vasárnapi tisztavatási ünnepségén mondta, a budai Várban. * Ha Ő mondta, akkor az “úgyis van”! Pedig időnként jó volna, ha félnének is, a betörők, csalók, kártékony, lopós népcsoportok  – no, nem az egyenruhától. Az intézkedésektől, no meg a bűncselekmények bekövetkezte utáni ítéletektől. De mit is remélhetünk, ha ott “fent”, példát mutatnak. Rosszat. Nincsenek súlyos következmények. Minden el van sikálva… A  “nyakkendős” csalók, bűnelkövetők vagy megússzák a “deresre húzást”, börtönéveket, vagy nem. Ha kiszabadulnak, akkor […]

Read more ›

Mély tisztelet, alázatos szolgája, ezer bocsánat?!

Alázattal szolgál a Mazsihisz.

Orbán posztkommunista maffiaállamának építése kétségkívül nem a Mazsihisz bűne, amiképpen a Mazsihisznek a kormányzat megegyezés-képtelenségében sincsen szerepe. Mégsem magyarázható semmivel, hogy a Mazsihisz a mély tisztelet, alázatos szolgája, ezer bocsánat stílusban levelezget ezzel a kormánnyal. A Mazsihisz nem vesz részt a szabadság tériek tiltakozásában, noha a „diplomatikus” eszköztáruk elfogyott. Rendben van, megértettem. De számomra megmagyarázhatatlan a Mazsihisz szervilizmusa. Igen Tisztelt Miniszterelnök Úr! Így kezdődik a Mazsihisz vezetőinek levele Orbán Viktorhoz, és mindvégig így is szólítja a kormány fejét a zsidó vallási szervezet. Miért, mire föl, mivégre ez az álságos és elképesztően dagályos stílus?! Az Igen Tisztelt Miniszterelnök Úrnak írt levelében. A […]

Read more ›

Oly korban éltem én…

2014 június 29 6:24 de.28 hozzászólás

Oly korban éltem, amikor Nándorffy tanító úr körmössel nevelt, pajeszomnál fogva húzott lábujjhegyre, onnan suhintott lefelé egy taslit, de mégis elmentem hozzá elköszönni, amikor némi feljavításra, ’56 után, Lengyelországba vittek. Oly korban éltem, amikor UNRA és IKKA csomagot kaptunk, valódi csokoládéval és igazi kakaóval, amiből  egy tábla csoki két hétig tartott, kockánként élvezve. Oly korban éltem, amikor orosz tanárunkat, hatodikban, bizony, kicsúfoltuk, mert a lágy hangzókat erősen „szaftosan” ejtette, de, mivel egyik lába rövidebb lévén, ormótlan ortopéd cipőjében nehezen járt, hát szó nélkül fogtuk az éthordóját, és mentünk a száz méterrel arrébb lévő napközi konyhájára. Oly korban éltem, amikor tornaterembe […]

Read more ›

Pofára történő esés

2014 június 28 3:10 du.5 hozzászólás
Pofára történő esés

Felöltötte harci rosszmodorát, felcsatolta sportszárát, zsebre vágta azt a két dolgos kezét (Szent Jobb és Szent Bal – kanyarba se vagy Szentpisti!) – csatába indult, legyakni Brüsszelt Viktor, Isten Bunkója. Elemében volt, hiszen számára a harc maga az élet, ő kora gyermekkorától erre szocializálódott, már a kőbölcsőben is, melyet gondos édesapja faragott a kis Vityesznek a fejével próbálta széttörni a korlátokat, ettől lett az orra is csámpás, de sajnos nem sikerült, a maradandó károsodás nem a kőbölcsőben keletkezett. Hogy miből gondolja, hogy neki állandóan széllel szemben kell megpróbálnia pisilni, az maga a nagy talány, hiszen már kötésig jár a kudarcokban. […]

Read more ›

Önkormányzati választások – módszertani utasítás

Önkormányzati választások – módszertani utasítás

– Na szóval, Józsikám, akkor most fogod magad, és szépen kimensz a faluba, és regisztráltatsz. – Nade, Tóni bátyám… – Semmi nade, semmi Tóni bátyám! Ez most hivatalos, és én vagyok a tanácsel…izé, a polgármester, hát akkor mensz, és kész! – Jóvanna, megyek! – Nnna. Így mindjárt jobb. Oszt listád van-é? – Van. – A Gáboré? – Azé. – Na, akkor tiszta ügy, azokho nem mensz. Hanem, elsőbben is, mensz a Paptagba, a Zsíros-Kovácsékho! Tudod, ha az öreg Zsíros-Kovács regisztrál, akkor a fél falu is azt teszi. Szóval, odamensz, oszt kacsintasz egy jó nagyot, hogy ugyi, Pesta bátyám, aztán majd […]

Read more ›

Miért és mire vagyunk büszkék?

Miért és mire vagyunk büszkék?

Egy magyar ember egy napja A magyar ember látott egy reklámfilmet hazájáról, és ezért elhatározta, hogy a mai napon csupa olyan dolgot vesz a kezébe, amit magyar feltalálóknak köszönhet az emberiség. Kezdetnek fogott egy golyóstollat (Bíró László, 1931), felírta, hogy Találékony magyarok, majd egy mágnessel feltette a hűtőgépre (Szilárd Leó 1929), utána öngyújtóval (Irinyi János 1836) rágyújtott egy cigarettára, közben CD-t hallgatott, nézegette a hologramos matricát a borítón (Gábor Dénes, 1947), majd beszedett egy C-vitamint (Szent-Györgyi Albert 1931). Eszébe jutott egy barátja, telefonált egyet a vezetékes telefonjáról (Puskás Tivadar 1878). Még volt egy kis ideje, ezért játszott egy kicsit a […]

Read more ›

Egy önérzetes tolvajdinasztia

Egy önérzetes tolvajdinasztia

A miniszterelnökség közleményben sérelmezte, hogy az újabban televíziózásszerű tevékenységgel kísérletező RTL Klub Orbán Győző gyanús vagyongyarapodásával foglalkozott. A kormányközlemény a szokásos cinikus panelekkel próbál manipulálni: „A Kormány álláspontja szerint helytelen, hogy az RTL Klub bosszúhadjáratot indít azért, mert Magyarországon is adót kell fizetnie. Az pedig egész egyszerűen elfogadhatatlan, hogy a kormánytagok családtagjain, mint például a miniszterelnök édesapján akar bosszút állni ezért. Magyarországon a kisvállalkozások is fizetnek adót, nem is egyet, hanem többfélét. Teljesen természetes, hogy egy sokmilliárdos árbevételű cégnek, mint az RTL Klubnak is adót kell fizetnie. Nekik is, ugyanúgy, mint másoknak, ki kell venniük a részüket a közteherviselésből. A reklámpiac más […]

Read more ›

Paksilag sem Orbán szív

2014 június 27 2:39 de.14 hozzászólás
Paksilag sem Orbán szív

A lengyel lehallgatási ügyek margójára feljegyezték az ottaniak sajátosan perverz véleményét Orbán Viktorról. Eszerint, habár Lázár János csinált az azonos nemű tolmácsaival, vagy kikkel, kétmilliós hotelszámlát, Orbán szerzett orális örömet Putyinnak. S nem azzal, hogy lukat beszélt a hasába. Ám, a lengyelek alaposan tévednek. Nem azért, mert egy többgyermekes családapáról igen csúnya dolog ilyen véleményt terjeszteni. Mert a történelem ismer ilyen fordulatokat. Ha nem is sűrűn. S még emlékezhetünk a brezsnyevi fogadások kötelező forgatókönyvére is. Úgyhogy a magyar miniszterelnök akár le is térdelhetett volna az orosz nagyúr előtt. Akárcsak átvitt értelemben is. Mert azért gyanítható, hogy a le-, illetve kihallgatott […]

Read more ›

Demagógisztáni napló: Barcza György megnyilvánult

2014 június 26 1:51 du.3 hozzászólás
Demagógisztáni napló: Barcza György megnyilvánult

A Vezér egyik kedvenc talpnyalójának, és a stadionbeléptetők tudójának stílusában feltehetnénk a kérdést: Ki a fene Barcza György? Ne találgasson a kedves olvasó. Elárulom. A Napi Gazdaság főszerkesztője. Igen bizony. Annak az izének a főnöke, ahol a matematikával hadi lábon állnak. Alkalmasint most éppen a matematikatudásának bírálata kapcán kapta fel a vizet. A mosogatórongyot nem, mert nála sokkal többre hivatottabbak kénytelenek mosogatni a világ számos más országában. Egy olyan gazdasági rendszer kártétele nyomán, mellyel kapcsolatban az állítólagosan gazdasági lap nem éppen a kritikus szavairól nevezetes. Ellenben sietett beszállni a kormányzati írtó-hadjáratba a hatalomtól még nagyjából független médiákok ellen. Most éppen […]

Read more ›

VV Viktor

VV Viktor

Mészáros Lőrinc gennyesre kereste magát? Orbán Viktor apja is meggazdagodott? Komplett ejtőernyős hadosztály keresi Orbán Ráhel telefonját? Penészes, passzé, réges-régi hírek. Épeszű televízió az ilyet magazinműsorokban, dokumentumfilmben és kabaréban dolgozza fel, mint a világháborút, és nem a híradójában. Az ellentámadást, amelyre felkapta a fejét az ország, amatőr módszerekkel, sebtében összerántott csapatokkal vívják. De legalább elkezdték. Igen, akkor, amikor már átbukott a saját küszöbükön az élő, narancsszínű nyálka, a mindent elemésztő, formátlan ellenség. A kisgömböc addigra – odaútján – megette a komplett oktatást óvodától egyetemig, a választási rendszert és az alkotmányt, kirabolta a bankokat és a nyugdíjpénztárakat, nyelvészeket és filozófusokat baszogatott, […]

Read more ›

Az utolsó roham

2014 június 25 7:28 de.9 hozzászólás
Az utolsó roham

Minden újságolvasó ember tudja, hogy a kormányzat egyik szerve, az ún. KEHI vizsgálatot indított azok ellen a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) ellen, amelyeket a norvég állam támogat anyagilag, illetve az ellen a magyarországi alapítvány (az Ökotárs) ellen, amely a pályázati kérelmeket elbírálja. A norvég diplomácia (és más nyugati meg nemzetközi intézmények) képviselői világossá tették, ami különben is világos: mivel itt nem magyarországi közpénzekről van szó, ezért az egésztől a KEHI-nek (a továbbiakban röviden: Orbánnak) az orra fokhagymás, a vizsgálat jogellenes úgy, ahogy van. A Védegylet, a NaNe, a TASZ, a K-Monitor, a PATENT Egyesület, az Autonómia Alapítvány stb. a legeslegjobb […]

Read more ›

Egy nem antiszemitáknak való éj

2014 június 24 12:57 du.7 hozzászólás
Egy nem antiszemitáknak való éj

Biztos lehetne tudni, hogy hányadik éjszakája volt a múzeumoknak 2014. június 21.-én, de most kapásból nem néztem utána. Sokadik. Mégis, a politika nem kis részben gondoskodott arról, hogy ne csak a tárlatokról szóljon a nyárköszöntő éjszaka. Hanem Holocaustról, antiszemitizmusról, köztéri szobrokról és közös éneklésről is. A lista két eleme egy ponton összekapcsolódott. A Szabadság téren felállítandó szoborpiszkozat, vagy inkább piszkok szellemi hulladéka, ellen tiltakozók megtámogatására közös éneklést szerveztek. Az Örömódát, melyet az Európai Unió hivatalos himnuszának is avattak Fischer Ádám karmester vezényelte. Nem egy maroknyi kisebbség számára, ahogy azt a hatalom szeretné beállítani, amikor Orbán Viktor „csak azért is hatalom” […]

Read more ›

Potemkin-indik(t)átorok

11:14 de.7 hozzászólás
Potemkin-indik(t)átorok

A türkmén diktátor, Gurbanguly Berdimukhammedow néhány napig Budapest vendége. Vagy már hazament? Részletkérdés. A GESZTUS, hogy a magyar köztársaság (köztársaság?) elnöke fogadta, szinte mindent elmond. S mégis sikerült megszívatni. Mert nálunk még a baráti diktátornak is kijár az ilyesmi. Mármint Orbán Viktor barátjának. De ugyebár ismert a mondás, hogy „madarat tolláról…”. Bizony, bizony. Diktátort barátjáról. Valahogy így járhatott a türkmén vezér is. Arra ugyanis még emlékezhetünk, hogy Orbán Viktor mit alakított a választási kampányban. Ott volt minden kilométerkőnél. Jó polihisztisként mindenhez hozzászólt, és mindenbe belenyilatkozott. No meg persze, mindent átadott. Rövid autópályát, és 4-es metrót. Az előbbi felületén nem számolta […]

Read more ›
This site is protected by Comment SPAM Wiper.