Lassan már tizenharmadik éve témája a magyar közéletnek az átvilágítás és az ügynöktörvény, de a megnyugtató megoldás a kérdés rendezésére még mindig várat magára. A múlt év végén elbukott az új átvilágítási törvény is, így újra elmarad az egyházi vezetők átvilágítása. Erről a témáról rendeztek kerekasztal-beszélgetést a Wesley János Lelkészképző Főiskolán (WJLF) Átvilágítás és az egyházak címmel. 

A magyar lakosságnak jelenleg csupán 45 százaléka gondolja úgy, hogy az uniós tagság előnyökkel jár az ország számára, a csatlakozást támogatók eddigi kétharmados aránya ugyanakkor 56 százalékra esett vissza - derült ki a Szonda Ipsos Népszabadságban közzétett legújabb felméréséből. A közvélemény-kutatásból kitűnik, hogy az inkább hátrányokra számítók aránya az egész lakosságon belül nőtt, az emelkedés a Fidesz szavazótáborában 28 százalék, az MSZP-ében csak 11 százalék. 

Ha a Medgyessy-kormány nem törődik jobban a fővárossal, könnyen elveszítheti a 2006-os választásokat - állítja Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, miközben arról beszél, hogy a fővárosi önkormányzatokra idén szűkösebb esztendő vár, mint a legrosszabb orbáni évben.  A főpolgármester kijelentése heves koalíciós feszültségeket váltott ki a budapesti közgyűlésben, és talán az sem véletlen, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök éppen ezt követően állt elő újból az előrehozott választások - az SZDSZ-re nézve nem túl biztató - ötletével.

Jelentősen megnehezült a magyar állampolgárok amerikai vízumhoz jutása. A magánélet sérthetetlenségére oly érzékeny amerikai felebarátaink a vagyoni helyzetet igazoló adópapíroktól a családi állapoton át a napra lebontott útitervig szinte minden adatra kíváncsiak, ha valaki az Egyesült Államokba szeretne látogatni. Ráadásul a vízumkérelem - akár elfogadják, akár elutasítják - több tízezer forintba kerül. A szigorítás természetesen a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás következménye, mégis felvetődik a kérdés: indokolt-e a NATO-szövetséges Magyarországgal szemben is alkalmazni, kiváltképp akkor, amikor javában folyik a taszári amerikai katonai bázis előkészítése a hazánkban kiképzendő iraki emigránsok fogadására. 

Óriási mértékben növekszik a síelés népszerűsége, ami nem csoda, hiszen rendkívül magas élményszintet és valódi kikapcsolódást nyújtó sportról van szó. Különösen igaz ez akkor, ha felkészülten vágunk neki egy-egy útnak, ami azt jelenti, hogy nem sajnáltunk némi időt szánni a sízés szakszerű mozgásának elsajátítására, valamint a megfelelő felszerelés beszerzésére.

Elterjedt tévhit, hogy a téli súlytöbblet elkerülhetetlenül fölrakódik az emberre, mert a szervezet ilyenkor másképp működik vagy „raktároz”. Aztán a tavasz beköszöntével ez megszűnik, a plusz kilók is eltűnnek - ha kell, némi rásegítéssel, koplalással egész biztosan. Nos, a szakemberek szerint ez nem feltétlenül van így. 

Legyen gyors, finom, tápláló és egészséges! A megoldás nem a sült kacsacomb hagymás tört burgonyával és pezsgős káposztával - mondjuk az sem rossz. De a télbe varázsolható keleti ízeknek is lehetőséget kell biztosítani - ráadásul az előbb felsorolt kritériumoknak is jobban megfelelnek. 20 dkg csicseriborsót 12 órára beáztatva, egy szelet vízben áztatott kenyérrel együtt egy turmixban durván összedarálunk - hozzáadva pár gerezd fokhagymát, ízlés szerint -, egy kisebb hagymát, egy csokor friss petrezselymet vagy korianderlevelet, kevés őrölt fehérborsot, köményt, koriandermagot, sót, két evőkanál bulgurt vagy lisztet és egy teáskanálnyi sütőport. Ezt az egészet jól össze kell keverni - ne pép legyen, hanem darabos! Majd, ha ez sikerült, nedves kézzel kis gombócokat formálva, forró olajban kisütve kész is a Közel-Kelet egyik legkedveltebb, gyors és egészséges étele. Köretnek salátalevelekre helyezett, csíkokra reszelt sárgarépa, lila- és fehérkáposzta, paradicsom, uborka, olívabogyó reszelt fetával a tetején, valamint savanyú káposzta, csalamádé és egyéb savanyított zöldségek. Aki szereti, az egész mellé készíthet fokhagymás joghurtot. Bonyolult? Annak látszik, pedig könynyű fogás! (mlg)

Az ötvenes évek hangulatát idézi az a feltétlen és ellentmondás nélküli tisztelet, amely Orbán Viktort övezi saját körein belül. A volt miniszterelnök a rendszerváltás óta egyedülálló módon semmilyen személyes felelősséget nem vállalt a választási vereségért, noha négy éven át azt hangoztatta, hogy a miniszterelnöknek van kormánya, és nem fordítva, vagyis végső esetben mindenért az „első szolga” felel. A legutóbbi nyilatkozatokból úgy tűnik, végre megtalálták a bűnbakot: a pártszervezet elégtelensége okozta a bajt. Amennyiben ez a helyzet, a pártot kell átalakítani, hogy egy európai értelemben vett kereszténydemokrata szellemiségű, polgári néppárttá váljon. Orbánnak meg nincs más dolga, mint engedve az egyre erősebb igényt jelző különböző nyílt levelek szerzőinek, ismét elfoglalni a pártelnöki széket.  A hivatalos indoklás szerint a Fidesz annak ellenére kis párt maradt, hogy két alkalommal is több millió ember bizalmát nyerte meg. Belső, szerkezeti jellege, az alacsony, tízezer fős tagság egyértelműen a kispárti modellt tükrözi. Ehelyett - szól a rezümé - néppárti jellegű, az Európai Unióban a választókat képviselni képes pártra van szükség, melyben a polgári körök is megtalálnák a helyüket. 

Minden jel szerint leáldozik a kényszerfoglalkoztatás időszaka. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium zászlajára tűzte a jelenlegi látszatszerződések és kényszervállalkozások mederbe terelését az unióban már alkalmazott önfoglalkoztatói státus bevezetésével, mely legkorábban szeptembertől léphetne életbe.

Ne gondoljuk, hogy a mai világban egy szénsavas hűsítő ital elfogyasztása vallásilag és politikailag semleges kérdés lenne. Az amerikai életformát szimbolizáló kólát az iszlám világban ért támadások legalábbis azt mutatják: világnézetileg sem mindegy, mi kerül a gyomorba.

Nem sok ember lehet a föld- golyón, aki ne hallott volna még az amerikai-iraki konfliktusról, a háborús készülődésről. Az USA végletekig elszántnak látszik, és nem is rejti a véka alá az indokait. De vajon a tényleges okokról, motívumokról kapunk-e tájékoztatást nap mint nap a média által? Valóban a valós hátteret ismerjük, vagy csak azt és annyit, amit és amennyit tudatni akarnak velünk? A találgatás, a latolgatás világszerte folyik. Az európai média egyre inkább az önös, anyagi okokat látja a háttérben meghúzódni, míg az amerikai hírcsatornák gát nélkül átengedik magukon a kormányzati háborús propagandát. 

A mini forintválság nem múlt el a Járai Zsigmond jegybankelnöktől kikönyörgött, majd váratlanul végrehajtott kamatcsökkentés révén. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt szerdai első 100 bázispontos kamatcsökkentése csak olaj volt a tűzre. A spekulánsok - akiket jelen esetben külföldi nagybankok testesítettek meg - kitartóan vették a forintot, ötmilliárd euró megvásárlására kényszerítve ezzel az árfolyamsávot védő jegybankot. A múlt csütörtöki újabb kamatcsökkentés révén 6,5 százalékra mérséklődött az irányadó kamatláb. Ezen túlmenően a jegybanki betétek és hitelek kamatai 3 százalékkal csökkentek, a két hetes betétek elhelyezésénél pedig visszatérnek a tendereztetéshez, tehát ezt az eszközt a bankok csak korlátozottan vehetik igénybe. 

Bár a vállalati eredmények közül jó néhány a várakozásoknál kedvezőbbre sikerült, a héten megjelent makrogazdasági mutatók és a háborús várakozások negatív hatása volt a domináns a piaci hangulatban. Európában jól szerepeltek a telekom cégek, elemzői felminősítésnek köszönhetően, valamint a mobiltelefon-gyártók, miután a Siemens a várakozásoknál lényegesen jobb eredményről adott számot. 

Jövő héten tartják Izraelben a parlamenti és miniszterelnöki választásokat. Az utolsó pillanatokban persze sok minden történhet, ám az elemzők szerint a szavazatoknak az egyes pártok közötti megoszlásában nem várható alapvető változás - különösen az után, hogy a kormányzó Likud Párt látványosan egyesítette sorait, és Amram Mitznának, a Munkapárt kormányfőjelöltjének a helyzete megpecsételődni látszik. Saron szilárdan kitart amellett, hogy a választások után nemzeti egységkormányt alakít. Ezzel szemben Mitzna egyértelműen közölte választóival: nem hajlandó Saronnal együtt kormányozni.

Milan Milutinovics, a háborús bűnök elkövetésével vádolt volt szerb köztársasági elnök a héten megérkezett a Hágai Nemzetközi Bíróság elé. A hatvanéves politikus ellen 1999 májusában Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnökkel egyidejűleg emelt vádat a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnökkel foglalkozó intézmény. Milutinovics Hágába érkezésével valószínűleg új lendületet vehet a délszláv területen elkövetett embertelenségek politikai felelőseinek számonkérése.

Egyre nagyobb a tiltakozás az amerikai kormányzat legutóbbi, személyiségi jogokat veszélyeztető intézkedései nyomán. A héten az Amnesty International amerikai igazgatója szólította fel levélben John Ashcroft igazságügy-minisztert, hogy vizsgálja felül a bevándorlási kérelmeket vallási, faji és nemzetiségi alapon elbíráló új „Speciális Regisztrációs Programot”. Nem ez az első eset, hogy a Bush-kormány tevékenysége ellen tiltakoznak a polgári szabadságjogok védelmére alakult szervezetek. Tavaly novemberben a szintén Ashcroft kezdeményezésére létrejött, úgynevezett „Információs Éberségi Hivatal” (Information Awareness Office) meghirdette a Totális Információs Programot (Total Information Awareness), amely eddig példátlan jogkört adott az állami szervezeteknek adatok gyűjtésére, tárolására és rendszerezésére bármely amerikai állampolgárról. 

Az elmúlt hét egyik vezető híre volt, hogy Gera Zoltán, a Ferencváros csatára újabb két és fél éves szerződést írt alá jelenlegi klubjához. Gera a hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: döntésében a pénz csak másodlagos szerepet játszott, azért választotta újra a Fradit, mert ott szeretik, és az Üllői úton garanciát lát további fejlődéséhez is. A válogatott csatár iránt többek között olyan klubok érdeklődtek mint a török Galatasaray, a német Stuttgart vagy a francia Nantes.  Kevesen tudják: Gera Zoltánt egy fiatal pécsi futballista fedezte fel. Mink Olivér menedzsere nem, „csak” igaz barátja lett a Gerzson becenévre hallgató bravúros játékosnak. 

Kányádi Sándor Kossuth-díjas verselő, az idén hetvennégy éves költő a jelenkori magyar költészet egyik kiemelkedő alakja. Aki már részt vett számtalan író-olvasó találkozója valamelyikén, tisztában van azzal, hogy a mesékből kifogyhatatlan, vidám ember. A Kolozsváron élő „Sándor bácsit” a magyar kultúra utazó nagyköveteként is számon tartják. Verses mesésköteteit egész Európában ismerik, a Világlátott egérkét pedig oroszul is megjelentették. Szívügyé-nek tekinti, hogy a vers és az olvasó ma is egymásra találjon - ehhez elengedhetetlen, hogy a költő maga mutassa be műveit.

Az Irak ellen tervezett támadás körül kibontakozó bonyodalmakat az Európai Unió vezető hatalmainak számító Franciaország és Németország nyilvánvalóan dédelgetett álmuk megvalósítására, az EU politikai szerepének megerősítésére igyekeznek felhasználni. A britek ellenben teljes mellszélességgel kiállnak a hajthatatlannak látszó amerikai szövetségesek álláspontja mellett: fogytán a türelem, mivel eddig nem sikerült cáfolni az iraki tömegpusztító fegyverek létezését. Orosz titkosszolgálati források szerint február második felére valószínűsíthető a Szaddám Huszein rendszerét megdönteni hivatott katonai beavatkozás. Tony Blair brit miniszterelnök kijelentette: akár a támadást legitimáló újabb ENSZ-határozat nélkül is kész az USA és Nagy-Britannia a háborúra. Ugyanakkor a napokban fölröppentek olyan híresztelések is, miszerint a válság megoldását jelentené Szaddám esetleges száműzetése, bár az iraki diktátor aligha tud megfeledkezni a hágai Nemzetközi Törvényszék elé állított Milosevics sorsáról. 

A brit hatóságok néhány fegyvert és több száz dokumentumot - többek között hamis útleveleket, személyi igazolványokat és hitelkártyákat - foglaltak le hétfő éjszaka az észak-londoni Finsbury-mecset ellen végrehajtott akcióban. A razzia során a mecsetben talált hét férfit is őrizetbe vették. A radikális akcióra az után került sor, hogy a Scotland Yard számára bebizonyosodott: a néhány hete kirobbant ricin-ügy szálai egészen a mecset kapujáig vezetnek.

Az idei tél beköszöntével körülbelül egymillió ember találta magát szembe fűtési problémákkal Oroszországban. Többnyire ők azok, akik központi fűtéses, többemeletes házakban laknak - a vezetékek és kazánok meghibásodásai miatt ezeken a helyeken a nulla fokot sem éri el a hőmérő higanyszála. Az emberek kétségbeesetten próbálnak valami meleget csiholni - általában a gáztűzhely segítségével -, ha éppenséggel nem fagyott be a gáz is a csövekben, mert ilyen is van.

„Tisztelt Kőszeg Ferenc, örömet és bátorítást jelent újságírói munkámban az a gratuláló levél, amit anélkül, hogy valaha is találkoztunk volna, a Népszabadság Hétvége mellékletében megjelent Dániel útja című írásom miatt küldtél. Köszönöm, és szeretném az ismeretséget kihasználni. Éppen olyan ügyről írok, amelynek egy Mezőtár-kányban élő család végleges szétszakadása lesz a vége, az apa tízezer kilométeres távolságra fog kerülni most négyéves lányától, csak azért, mert itt egyesek még mindig azt hiszik, hogy nem a törvény van az emberért, hanem az ember a törvényért. Ez egy olyan história, amelyben ha Kőszeg Ferenc és munkatársai nem, akkor senki nem tud segíteni. Ebben az esetben már nyugodtabb lélekkel fogom Magyar Elemér egri ügyvéddel együtt 10-12 hónapon belül végignézni azt, hogyan rángatnak el családja mellől valakit Magyarországon, kezüket széttárva: A törvény az törvény.” 

Minthogy a tenisz igencsak kiszámíthatatlan sportág, egyelőre nehéz megmondani, hogy kik lesznek az idei Ausztrál Nemzetközi Teniszbajnokság győztesei, de ahhoz nem férhet kétség, hogy a hölgyeknél Kim Clijsters, az uraknál Andre Agassi szédületes formában teniszezve jutott el az elődöntőig. És nagy sikert aratva legalább ugyaneddig jutott Mandula Petra is párosban.

Nem indult rózsásan a portugáliai férfi kézilabda-világbajnokság a magyar válogatott számára. A huszonnégy legjobb nemzeti gárda részvételével zajló tornán a mieinken az oroszok és a franciák is átgázoltak, így a továbbiakban a maximumot kell nyújtania a Skaliczki-legénységnek a továbbjutáshoz, illetve az olimpiai részvétel megszerzéséhez.

Kerek évfordulóhoz érkezett a neves Arany Glóbusz-díjátadás: immár hatvanadik alkalommal adták át a külföldi újságírók szövetségének elismeréseit a világ filmeseinek. A legjobb külföldi film díját Pedro Almodovar nyerte, a legjobb rendező Martin Scorsese, a legjobb drámai színész Jack Nicholson lett. 

Az amerikai újságok szuperlatívuszokban számolnak be a Budapesti Fesztiválzenekar január 20-án véget ért két hetes amerikai turnéjáról. A zenekar tíz koncertet adott Floridában, New Yorkban, és Washingtonban. Már a floridai hangversenyekről beszámoló kritikák egybehangzóan a világ legkiválóbb együttesei között tartják számon Fischer Iván zenekarát. Amerika vezető napilapja a New York Times pedig a Fesztiválzenekar két Carnagie Hall-beli koncertje előtt nagy interjút jelentetett meg Fischer Ivánnal, majd január 20-ai számában az USA egyik legtekintélyesebb kritikusa Paul Griffiths részletes, igen elismerő kritikát közölt a két hangversenyről. Méltatása szerint a fesztiválzenekar előadása „a közös játék olyan fokú érettsége és energiája, amelyet ma rajtuk kívül egyedül a Kirov Zenekar és Valerij Gergiev képvisel”.

A Zeneakadémián január 25-én, szombaton 19.30-tól az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar és Varga Tamás (gordonka) hallható, vezényel: Fischer Ádám. Műsoron Haydn, Schubert művei. Január 26-án, vasárnap 19.45-től a Budapesti Fesztiválzenekar és Alexander Toradze (zongora) lép fel. Vezényel: Kristjan Järvi. Műsoron Hindemith, Prokofjev, Rachmanyinov művei.  (VI., Liszt Ferenc tér 8.)

Újra kiosztották a Stella-díjat. A Stella név a nyolcvanegy éves Stella Liebeck előtt tiszteleg, aki sikeresen perelte 2,9 millió dollárra a McDonald’s étteremláncot, miután harmadfokú égési sérüléseket szenvedett a magára öntött kávétól. Ennek emlékére osztják ki minden évben a Stella-díjat az Egyesült Államok legnevetségesebb kártérítési peréért. Az idei befutó Merv Grazinski (Oklahoma City, Oklahoma). Grazinski vett egy vadiúj, 32 láb (majdnem 10 méter) hosszú Winnebago lakókocsit. Első útján hazafelé az autópályán beállította a sebességet 110 km/órára, majd elhagyta a vezetőülést és hátrament, hogy készítsen egy kávét. 

1. Rendszerváltás egy banánköztársaságban. 2. Nyári turnén a Csodálatos mandarin 3. A határőrség álcázott al-Kaida aktivistákat kapcsolt le Letenyénél

A pénz nem boldogít, de nem ezért szegények az emberek. (graffiti)

Január 9-én Nyugat-Ausztrália partjainál egy céltalanul sodródó, elhagyatott halászhajót fedezett fel az ausztrál rendőrség. A rejtélyes ügy rendkívül aggasztja a hatóságokat, ugyanis az Indonéziában bejegyzett, tajvani tulajdonban lévő hajón több tonna rothadásnak indult halon és hét fogkefén kívül senki mást nem találtak. A legénység egyszerűen eltűnt. A „kísértethajót” azóta a boome-i halászkikötőhöz közeli elszigetelt öbölbe vontatták. A rendőrség lázas nyomozása ellenére sincs semmilyen nyom a legénységről, valamint azt sem lehet tudni, mi történhetett velük.

Manapság, amikor a hírek akkor érdekesek, ha valami szörnyűségről számolnak be, vagy attól nő a műsorok nézettsége, ha hírhedt emberekről esik szó, kicsoda emlékszik olyan személyiségekre, akik életművükkel korszakot teremtettek? Pedig az elmúlt év nagy veszteségei között több olyan művész is megtalálható, akik új stílust hoztak be. Ilyenek például a jazz óriásának számító Lionel Hampton, illetve a filmtörténetben életműdíjas Billy Wilder. Mindkettőjüket 2002 -ben búcsúztatta a világ. 

„A levegő szinte harap, igen hideg van”- idézhető Shakespeare híres művének a dániai Elsinor kastélyában játszódó jelenetéből, ahol Hamlet joggal panaszkodhat a téli időjárás miatt. Azonban a közel mínusz negyven fokos hidegben Hamlet valószínűleg megfagyna amikor az új Jég Globe Színházban, Jukkasjärviban, magasan az északi sarkkörön túl, Svédországban a dráma elkezdődne. A színház körülbelül 1200 km-re északra helyezkedik el Stockholmtól, és körülbelül az eredeti helyszíntől, Elsinortól 2000 km-re. 

Tovább a cikkhez >>>