Karszt- és Barlangkutatási TÁJÉKOZTATÓ

 

1970. 3.

 

Kiadja : A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Budapest, VI. , Gorkij fasor 46-48.

Felelős szerkesztők : Dr. Dénes György és Székely Kinga

Felelős kiadó: Hegedűs Gyula

Készült : 600 példányban

MKM. Rota.-o67/70. FK. Varga Gy.né.

 

A MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT KÖRLEVELE

 

 

Az elektronikus változatot készítette: Dr. Nyerges Miklós, 2002

Lapolvasás: Szenti Tamás

 

 

TARTALOM

 

 MEGHÍVÓ A TÁRSULAT RENDEZVÉNYEIRE

 Elhunyt Dr. Bacsák György

 TÁRSULATI ÉLET

 Útmutató barlangi mohák gyűjtéséhez

 AMERIKAI TANULMÁNYÚTON II. (Balázs D.)

 PÁLYÁZATI FELHIVÁS

 

 

MEGHÍVÓ A TÁRSULAT RENDEZVÉNYEIRE

 

A társulati előadóüléseket az ELTE Földrajzi Tanszékének Lóczy termében tartjuk. (Bp. VIII.  Kun Béla tér 2. I. em.

április 28. 17 óra 30: Beszámoló az V. Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszus Idegenforgalmi Szekciójának üléseiről. A beszámolót tartja: Magyari Gábor

 

 

Dr. Bacsák György 1870-1970

 

Megint szegényebbek lettünk, megint temettünk. Meghalt dr. iur. Bacsák György a föld. - és ásványtani tudományok doktora,  Társulatunknak, valamint a Magyarhoni Földtani Társulatnak tiszteletbeli tagja.

Pályáját jogászként kezdte, a természettudományban autodidakta volt. Világhírűvé
akkor lett, amikor Milankovic szerb klimatológus j égkor-elméletét ( mely a Föld pályaelemei változásának törvényeiből mararázta a jégkorszakok keletkezését a csillagászati adatok grafikus feldolgozásával: bizoriyitotta és kiegészitette. A MIankovic-Bacsák elmélet volt az első egzakt formába öntött jégkor-elmélet,, melyet a megszületése óta eltelt sok évtized tudományos fejlődése sem cáfolt meg, csak kibővített.

A Milankovic-Bacsók jégkorkronológiai elmélet a barlangok kialakulásának kronológiai datálását is jelentősen előbbrevitte. Ezért Bacsák Györgynek a Bécsben, 1961-ben megrendezett III. Nemzetközi Szpeleológiai Korrgresszuson  e témakörben megtartott előadása nagy nemzetközi figyelmet keltett és újabb megbecsülést szerzett nemcsak az idős tudós, de a magyar barlangtudomány számára is.

Világhírű tudósunktól nemcsak a jégkor titkairól tanulhatunk. Életének jó felét távol a városok zajától, csendes balatonparti villájában töltötte. Mindig korán kelt, későn feküdt és tudta - naponta gyakorolta is - hogy az elmélyült szellemi tevékenységnek elengedhetetlen kiegészítője az _ intenzív fizikai munka és a megfelelő sport. Tudományos eredményei és 100, életéve bizonyítja, hogy a test edzésére fordított időt bőségesen kamatozó befektetés. Dr. Bacsák György emlékét kegyelettel őrizzük. S mi nyerünk vele, ha egyben élete példáját is követjük.

 

Gádoros Miklós

 

TÁRSULATUNK FELVÉTELT NYERT A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉBE

 

A Műszaki és Természettudomárryi Egyesületek Szövetségének Országos Vezetősége 1970. február 26-án megtartott ülésén, az Ügyvezető Elnökség javaslatára a Magyar Karszt és Barlangkutató Társulatot felvette a MTESz tagegyesületei sorába.

 

TÁRSULATI ÉLET

 

Társulatunk elnöksége 1970, március 2-án ül.ést tartott. Dr, Kessler Hubert társelnök üdvözlő szavai után dr. Dénes György főtitkár beszámolt a Társulatnak MTESz-be történt felvételéről. Az elnökség kimondta, hogy az 1969, május 14.-i közgyűlés határozata értelmében a Társulatnak MTESz-be történt felvételével egyidejűleg a módosított alapszabály életbe lépett. Az elnökség elhatározta, hogy a Társulat ünnepi közgyűlését május hónapban hívja össze. - Dr. Dénes György jelentést tett az elnökségnek a társulati taglétszám alakulásáról és a Szerkesztő Bizottság üléséről - Tájékoztatta: a főtitkár az elnökséget a Magyar Természetbarát Szövetség főtitkárával folytatott tárgyalásáról is. - Dr. Kessler Hubert ismertette az elnökség előtt, hogy a Vár-barlang üzemelésének szabályozása érdekében dr. Szatmáry Sándorral., a Számvizsgáló Bizottság elnökével új üzemelési rendet dolgoztak ki, amit a Vár-barlang Bizottság is elfogadott.

 

Társulatunk Szerkesztő Bizottsága 1970. februás 21-én ülést tartott..

 

Maucha László beszámolt a Bizottság megjelent tagjainak, hogy az Évkönyv VI. kötetének szerkesztési munkái befejeződtek és a kb. 10 ív terjedelmű anyag még a hónap folyamán .nyomdába kerül. A nyomda ígérete szerint az Évkönyv ez év harmadik negyedében készül el. - - Megkezdődtek a VII,  Évkönyv szerkesztési munkálatai, melyek - a terv szerint - 1970,  decemberében fejeződnek be. - A Bizottság a VII. Évkönyv szerkesztésével pá.rhuzamosan megkezdte a VIII.  Évkönyv anyagának összeállítását is.

 

Útmutató barlangi mohák gyűjtéséhez

 

A barlangkutatók minden botanikai ismeret nélkül is nagy szolgálatot tehet nek a barlang-biológiának, ha a barlangnyílásokból és a lámpák közeléből növény mintákat gyűjtenek, főleg a mohákból. Különösen fontos ott gyűjteni, ahová csak sziklamászásban gyakorlott barlangkutatók tudnak eljutni,  pl. zsombolyokból. A késsel lekapart mohákat papírba ( újságpapír, ócska levélboríték, stb, ) tesszük: Semmi preparálást a mohák nem igényelnek, illetve erről akár hetek-hónapok mulva a mohakutató gondoskodik. Ha az anyag túl nedves, papírral együtt lazítsuk meg, hogy megszáradjon, Egy hétnél tovább ne maradjon vizes állapotban.

Fontos: a gyűjtés helyének pontos megjelölése és annak biztosítása., hogy az anyag ne cserélődjön el. Termőhelyenként írjuk azonnal rá, pl. x zsomboly, y barlang, stb. Kívánatos annak feltüntetése, hogy a bejárattól milyen távolságra volt a moha, ill..  a zsombolyban milyen mélyen.

Nagyon becses, ha a legbelső helyről, ahol mohát találtunk, mintát hozunk, megjelölve, hogy kb, hány méternyire vagy lépésnyire vált a bejárattól. Általában szín, külalak szerint több mintát vegyünk, hogy nagyobb legyen a valószínűsége annak, hogy a mintavétel helyen előforduló különféle mohafajták mindegyike szerepeljen a begyűjtött anyagban.

Lámpafénynél a távolság már nem lényeges, de kívánatos minden elérhető pontról, ahol mohák ( zöld foltok, "grünspán" ) mutatkoznak, mintát venni. Ha a mohát spóratartó tokjaival találjuk,  azzal együtt kell begyűjteni.  Lámpafény mellől minden igénytelen kis zöld lepedék érdekes lehet. A mohakutatót apróbb kőfülkék mohái . is érdeklik,  legnehezebben jut azonban a nyaktörő, fejtett helyeken levő,. nehezen megközelíthető barlangok moháihoz. Ilyen helyeken ne feledkezzünk meg a mohakutatókról! A mintákat vagy a Társulat Titkárságához juttassuk el vagy az alábbi címre:

 

Dr. Boros Ádám professzor Bp. II.  Áldás u. 4.

 

 

AMERIKAI TANULMÁNYÚTON

Részletek dr. Balázs Dénes II. sz. beszámolójából.

 

Előző beszámolómban vázlatosan ismertettem amerikai tanulmányutam első szakaszát: Alaszka földjén tett közel kéthónapos utazásom eredményeit. Az alábbiakban Kanadában, majd az USA kontinens államaiban és Puerto Ricoban folytatott tanulmányaimról, illetve utazásaimról közlök rövid tájékoztatást.

A szinte korlátlanul rendelkezésemre álló utazási lehetőséget ( kéthónapos Greyhound autóbuszbérlet kihasználva két észak-déli és három nyugat-keleti transzkontinentális utat bonyolítottam le.  Az első É-D-i útvonal a csendesóceáni partvidéken és az É-Amerikai Kordirellák vonulatai között vezetett Alaszkától Kalifornia déli részéig. A másik az atlanti partok mentén a Szt. Lőrinc-folyó torkolatvidékétől az Appalach-hegységen át a dél-floridai Key Westig tartott. A kontinenst Ny-K irányban először Kanadában szeltem át,  nagyjából az 50.  szélességi fok mentén, majd Washingtonból kiindulva egy déli útvonalon a 3o-35.sz.f.  között, s végül ismét Ny felől utazva nyertem teljes keresztmetszetet az É-erikai-kontinens szerkezeti felépítéséről, éghajlati viszonyairól, gazdasági övezeteiről,  stb, Az Egyesült Államok területén kiterjedt karsztmorfológiai és barlangtani tanulmárryokat sikerült lebonyolítanom.~ Az első karsztterületeket Virginiában, de főleg Ny Virginiában tanulmányozhattam. Itt megisinerkedtem az amerikai barlangkutatók karsztvizjelzési munkamódszereivel és térképezési munkálataival.  A sokezer mérési adatot komputerekkel dolgozzák fel, ez egyszerüsiti a munkát, annál inkább időtrabló feladat viszont a farmerekkel való egyezkedés. A barlangok ugyanis a farmerek tulajdonát képezik, csak néhány nagy objektum tartozik a National Park Service-hez.

A következő nagyobb állomás. Kentucky állam karvidéke volt, itt sikerült bejárnom a világ két leghosszabb barlangjának, a Mammoth- és a Flint Ridge- barlangoknak hosszú szakaszait. Továbbmenve a mexikói határ közelében levő karsztterületet és annak barlangjait kerestem fel. Emlékezetes és nagyon érdekes volt New-Mexico államban a Carlsbad-Caverns és környékének bejárása. Külön ki kell emelnem a Lava Beds National Monument-ben tett látogatásomat. Itt kb. 300 nagyobb lávabarlang ismeretes, kb. 40-5o km, összhosszuságban.

A karszttanulmányok mellett igyekeztem megismerkedni a kontinens számos jellegzetes természetföldrajzi tájegységével. Így felkerestem a partmenti szigeteket, a hegyközi medencéket, illetve sivatagokat és legalább egy-egy napot töltöttem a kontinens nagyvárosaiban. Megtekintettem egy tucat egyetemet, azok intézeteit,  megismerkedtem az amerikai alsó és felső oktatási rendszerrel, a National Geographic Society és a National Speleological Society munkájával.

A 30 napos kanadai és a 4o napos Egyesült Államok-beli "non-stop" utazás után az USA vízumom még lehetővé tette,  hogy egy hetet töltsek az USA-val "commenwelth" státuszban levő Puerto Rico-szigetén. Ez számomra azért volt különösen hasznos, mert korábbi tanulmányaim kiegészítéseként megismerkedhettem terepbejárásaim során az itteni trópusi karsztjelenségekkel.

Mintegy 40.000 km-es észak-amerikai szárazföldi utazás, több ezer km-es légi- és viziut után 1969. október 31-én búcsút vettem Puerto Rico szigetétől, s folytattam utamat első dél-amerikai állomásom, a venezuelai Caracas felé.

 

P Á L Y Á Z A T I F E L H I V Á S

 

A Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat folyó év májusában tartandó jubileumi közgyűlése alkalmából fotópályázatot hirdet.

 

A pályázat témakörei:

1.) A karszt- és barlangkutatás 25 éve (kutatómunkát, kutatótáborok, feltá­rások, kutatóházak, kutatóállomások, azok berendezései,  az ott folyó munka, a Társulat életének, eseményeinek megörökítése, stb.)

2.) Magyarország karsztjai és karsztjelentségei (karsztos felszínek, felszíni karsztjelentségek, barlangok, barlangi képződmények, barlangok idegen forgalmi létesítményei,  stb. ).

 

A pályázat feltételei:

 

1.) A felvételek művészi, tudományos és dokumentációs szempontból kerülnek értékelésre.

2.) A pályázat jubileumi jellegére való tekintettel bármely - esetleg korábbi pályázatra már beküldött felvétel is - szerepelhet, melyet a Társulat még nem díjazott.

3.) A felvételeket papírkép (színes és fekete-fehér és diapozitív kategóriában díjazzuk.

Ennek megfelelően két-két 500; Ft-os, 300,- Ft-os és 200,-,- Ft-os díjat tüzünk ki.

4.) A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet három egyenként 500,- Ft­os különdíjat ajánlott fel a legjobb karszthidrológiai témájú felvételre.

5.) A pályázat jeligés.  Jeligeként vagy a jelige mellé a pályázó válasszon egy tetszőleges hatjegyű számot. A pályázó neve és címe a jeligés zárt borítékban a pályázat mellé csatolandó,

6.) A papírképek minimális mérete 18x24 cm. A kép hátán a jeligét ill, számot fel keli tüntetni, valamint hogy mit ábrázol a kép.

7.) A diapozitivek minimális mérete 24x36 mm. A diapozitiv szabványos méretű üregezett keretbe helyezendő és a kereten le nem törölhető módon kell a jeligét, ill. számot, valamint a kép címét feltüntetni.

8.) A pályázatok beküldési határideje 1970. május 15.

Beküldendő a Társulat Titkárságához.