|
| ||
|
Wij wensen onze lezers een GEZEGEND en INSPIREREND KERSTFEEST en een ZALIG NIEUWJAAR |
istentiszteletek Legközelebbi Hírlevelünk 2010 márciusában jelenik meg |
|
közeli szentmisék a Limburgiaknak |
|
|
Püspöklátogatás Hágában Október 5-én Hollandiai Magyar Egyházközségünk Hágai csoportjának vendége volt Msgr. Cserháti Ferenc püspök. A külföldi magyarok lelkigondozásával megbízott, egyben esztergomi segédpüspök, a nagyvilág magyar közösségeit látogatván ritka vendég volt Hollandiában. Közösségünk kicsiny a nagyvilág katolikus magyar közösségeihez képest és talán nem túlzás állítani, hogy missziós területté váló korban éljük meg ma itt hétköznapjainkat. A hágai 'Onbevlekte Hart van Maria' templom ünnepi köntösben várta a püspök urat, akit elsőként Oribabor Julianna, a hágai csoport elnökasszonya köszöntött. Szentbeszédét Cserháti atya -október, azaz Szűz Mária hónapja lévén- a Magyarok Nagyasszonya tiszteletének szentelte: Sokszor érezte már magát népünk elhagyottnak. Nem csak török-tatár, később két világháború, majd 45 év szovjet megszállás pusztított népünk testében, lelkében. A magyarok az évszázadok alatt újra, meg újra a Magyarok Nagyasszonyához folyamodtak, akinek oltalmába már Szent István ajánlott minket. Az ünnepélyes püspöki szentmisét fogadás követte a Hágai Magyar Nagykövetségen, ahol Dr. Tóth Miklós a Hollandiai Magyar Federáció nevében, Oribabor Julianna pedig a Hágai Egyházközségi Csoport nevében köszöntötték a vendéget. A kötetlen esti találkozón az Egyházközségi Tanács elnöke összefoglalta a magyar lelkészi történetírást Hollandiában, mely az I. világháborút követő limburgi bányászok és a gyermektranszportok érkezésével kezdődött, a II. világháborút és 1956-ot követő menekültcsoportok érkezésével folytatódott, és végül napjainkban, a hazai rendszerváltozást követő kivándorlási folyamatba ment át. Az elmúlt 80 esztendő alatt 10 magyar lelkész, köztük számos szerzetes vállalt szolgálatot Hollandiában. Napjaink lelkészi szolgálatát elsősorban hazai és esetenkint belgiumi magyar vendéglelkészek látják el. Elhunyt korábbi lelkészeink közül csak a gyermektranszportokat szervező Msgr. Knébel Miklós van Hollandiában eltemetve. Halottunk A Limburg-i Brunssumban 2009. november 15-én, 73 éves korban elhunyt Kukoda József, aki a Veszprémmegye-i Bordaván született. Feleségével együtt rendszeresen látogatta a Limburg-i magyar szentmiséket. Emlékét őrizzük! Brabanti Pax Romana találkozó A november 5-én tartott brabanti Pax Romana találkozón a Luijber családnál Oisterwijkben "Európa Identitása" volt a központi téma. A házigazda Luijber Miklós gondosan előkészített bevezetőjében részletesen kitért földrészünk görög, majd római kultúrában gyökerező múltjára, majd a római és a bizánci a kereszténység elterjedésére valamint az "Európa" név eredetére is. A legközelebbi brabanti PR találkozó február 25-én lesz. Téma: a "Caritás in Veritate" új pápai enciklika. |
Magyar Cserkészszövetség Külföldi Magyar Cserkészszövetség Ökuménikus szellemiségű magyar honlapok: Kajata ökuménikus fórum Magyar Keresztény Portál< Fontosabb holland katolikus honlapok: Katholieke kerk op het web Katholiek Nederland A Vatikáni TV holland adásai is Katholiek Nieuwsbl RORATE RK Nieuws Fontosabb holland ökuménikus honlapok: KerkNet Samen Op Weg Rádió és TV az Interneten Rövidhullámon és interneten sugároz a Szent István Rádió (minden reggel 7.00 órakor szentmise) és a Mária Rádió (minden este 18.00 órakor szentmise) Napi evangélium Vasárnapi homilia |
Cserkészet Az Attila cserkészcsapat legközelebbi gyűlése vasárnap, december 13-án délután lesz az Zeist-i cserkésztanyán. A találkozó a közelgő karácsony jegyében zajlik, az ünnepre szóló kézimunkákkal, énekekkel. A tábortűznél a cserkészek a "Mezőkövesdi Betlehem" pásztorjátékot adják elő. Erre a dálutánra 15.00 órától a cserkészek meghívták az Utrecht-közeli magyar iskolák növendékeit is. Akik még most jönnek először a 'Rambonnet groep' Zeisti otthonába, az útleírást térképpel megtalálják a csapat honlapján, az Attila Hírlevél web-oldalon. (Az Attila cserkészcsapat 35 évvel ezelőtt bontott először zászlót Hollandiában. A két éve újraalakult csapat ma "harmadik" generációját neveli. Élete képekben és dalban visszalapozható a csapat honlapjának Archívumában.) Kitüntetés Udvarhely Tivadart, akit Beatrix királynő április 29-én "Ridder in de Orde van Orenje-Nassau" címmel tüntetett ki, most Magyarország Köztársasági elnökének, Solyóm Lászlónak a "Magyar Köztársaság Aranykeresztje" kitüntetését vehette át Hágában a Magyar Nagykövetségen Dr. Udvardi Iván nagykövettől, 2009. szeptember 21-én. A kitüntetett a Szent István jótékonysági alapítvány elnöke. Alapítványuk több évtizede folytat karitatív munkát hazai és határokon túli magyarok körében. Ma elsősorban sokgyerekes családoknak nyújtanak segítséget Kárpátalján és Erdélyben. Az alapítvány további támogatókat keres, a segélyezettek -hollandiai életkörülményekhez képest- elképzelhetetlenül szűkös életkörülményei miatt. Címük: Stichting St. Stephan: Postbank 33 64 00 (Zevenaar). T.J. Udvarhely, Zonegge 09-10, 6903 EV Zevenaar; T: 0316-330061). Magyar és holland szentmisék az interneten Vasár és ünnepnapi szentmisék követhetők a holland TV és a DunaTV műsorkiadványainak publikációi szerint. Ugyanakkor az interneten három magyar rádió-adón követhetők napi szentmisék (Magyar Katolikus Rádió, Szent István Rádió, Magyar Mária Rádió). Utóbbiak természetesen csak rádióközvetítések, tehát nincs hozzá kép mint a TV-ben. Egy szép új kezdeményezés egy fiatal Tilburg-i plébániának szentmise közvetítése az interneten, szombaton és vasárnap élő videoval. Szerény felszereléssel, egyetlen kamera beállítással, de élőben (képünk). Nem csak betegeknek, de távoli rokonoknak is közvetítenek néha még keresztelőt és esküvőt is, a családdal történt megegyezés szerint. Mindez közös imára és elmélkedésre ad lehetőséget, de a szentségek kiszolgálására természetesen nem képes. Az adás még kísérleti, az időpontok pontosítandók: Http:// www.emmausparochie.nl Magyar filmhíradók 1931-1943-ig a Világhálón Vágatlanul és eredeti kommentárral ingyen megtekinthetjük az 1931-1943 közötti összes magyar filmhíradót a Világhálón itt: http://www.filmhiradok.nava.hu/ A weboldalon összesen 63 órányi anyagot és 5183 filmhírt találhatunk a régi idők Magyar Világhíradó-jából rákereshető formában köztük a legelső hangos híradót is. Képünk a Szent Jobb 1942-es Nagyvárad-i útjáról készült filmből való. A filmek minősége - korukhoz képest - jó. |
|
A karácsonyfa története A népmonda szerint, amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült. Az Úr ezután így áldotta meg a fenyőfát: "Soha ne hullasd el a leveleidet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetünkre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát." A karácsony ma már mindannyiunknak az év egyik legnagyobb ünnepe, amely hosszú századok óta az egész világ számára ugyanazt jelenti, ugyanazokat a gondolatokat ébreszti az emberekben. A fenyő már az emberiség őskorában is mágikus jelkép volt. Örökzöld ágai hirdették a téli napforduló ígéretét. Először az emberek borókát, fagyöngyöt, fenyőágat akasztottak fel otthonaikban a mestergerendákra. Már a rómaiak is ajándékoztak egymásnak zöld ágacskákat. Az ógermánok a fény tiszteletére mécsesekkel díszítették a fenyőágat. E szokásokkal rokon hazánkban a Borbála napi zöldág hajtatása. Később a zöld ágakat termékenység szimbólumokkal díszítették (tojás, alma, dió, mogyoró). A legtöbb német területen a karácsonyfának "paradicsomfa" volt a neve. Az Ádám és Éva napján kezdődő, a bűnbeesés dramatikus eseményének felelevenítéséhez tartozott, mely eseménysorozat húsvétkor, a feltámadás emlékezetével ért véget. Az ünnepi alkalmaknak, szertartásoknak nagy a jelentősége az emberi életben. Az év legnagyobb ünnepe, melynek leggazdagabb a tartalma, az a karácsony. Igazi tartalommal a keresztény vallás töltötte meg, a kis Jézus születésnapjának nyilvánította, mely a béke, szeretet erkölcsi parancsát jelenti minden ember számára. Az angyalhaj, a fémgyöngy, papírlánc, a bibliai kígyót idézi a bűnbeesés idejéből. A fa alá tett ajándékokat, ételeket a család eltávozott tagjainak szánták. Az első karácsonyfáról Sebastian Brant német író emlékezik meg, Strasbourgban a 15.sz. végén. A Habsburg uralkodók Bécsben 1824 táján fenyőfa alatt ünnepelték a szentestét, egymásnak ajándékot adva. Magyarországon Bécsből a magyar arisztokrácia példája nyomán terjedt el. Az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvick Teréz -a magyar óvodák megalapítója- állította Aszódon. A magyar hagyomány szerint a fát december 24-én állítjuk fel, és vízkeresztig, január 6-ig tartjuk a szobában. Utóbbi évek szokása fiatal fenyőfákat földlabdával együtt vásárolni, majd földjét nagyméretű cserépben az ünnepek alatt nedvesen tartani, végül vízkereszt után a szabadba ültetni. Magyar karácsonyfák jellegzetessége a szaloncukor, a karácsonyfa ágaira, a díszek közé akasztva. A nagyvilág ugyanakkor nem irtózik legszebb és legbensőségesebb keresztény ünnepünket - az izléstelenség határát bőven túlmenően - üzleti érdekeire felhasználni... Természetesen csak azért, mert hagyjuk... Egyházközségi közgyűlés A Hollandiai Magyar Római Katolikus Egyházközségi Tanács 2010 évi közgyűlése 2010. február 13-án, szombaton lesz 10.00 órai kezdettel a Vianeni magyar Otthonban. Bejárat a Langestraat 145-el szemben. |