 |
 | |||||
|
In deze uitgave berichten wij over de 90. verjaardag van de alom bekende zuster Corona, als over het heengaan van de vroegere aalmoezenier in Nederland, pastoor Tibor Kondor. Wij schenken aandacht aan de verheugende, zaligverklaring van de Nederlandse karmelitesse moeder Teresa Tauscher in de kathedraal van Roermond. Betreffende religieus-culturele evenementen in Hongarije berichten wij over de 80 jaar geleden in de grotten van de Gellérthegy gehouwen en nu uitgebreide kapellen-komplex t.e.v. de hl. Maria, -nu behorend bij het klooster van de "Pálos" orde-, verder over de recentelijk in de heuvels van Buda (in Budakeszi) ingewijde grootse beeldhouwerk-combinatie over de Hongaarse "Himnusz", het nationale volkslied. Wij schenken geregeld aandacht aan de hier in Nederland te ontvangen katholieke Hongaarse media, nu i.h.b. over de op internet te ontvangen "Radio-Blog" van de Hongaarse Jesuiten. 
Szentmisék, istentiszteletek 
Hágában Szeptember 3-án 12.00 órakor pastoor Kawaitaal mond a magyaroknak szentmisét a St Liduine kerkzaal-ban, .A Limburgiakat minden hó utolsó vasárnapján 16.00 órakor magyar szentmisére várják Aachenben a Dóm melletti St. Jakobstr. 19 alatti kápolnában, ahol Lukács József atya misézik Kölnből. A közeli, belgiumi Eisdenben a liegei Dobai Sándor atya misézik rendszeresen a St. Barbara templomban. Ezenkívül természetesen mindenkit kérünk, hogy rendszesen vegyen részt a helyi holland egyházközségi életben, elsősorban a vasárnapi szentmiséken. Időközi programváltozásokat idejében közlünk honlapunkon: http://home.planet.nl/~nickl001/ekt.html Köszöntjük a 90 esztendős Corona nővért 
Corona nővér, Magyar Ilona Magyarországon, Rákoskeresztúron született, 1916. április 7-én, egy hétgyermekes családban. Első alkalommal 1922-ben érkezett Hollandiába
egyéves tartózkodásra. Harmadik és végleges útja 1927-ben vezetett ide.
Hivatástudata már ekkor kezdődött.
22-éves korában lépett a "Zusters van Liefde van Tilburg"
kongregációba. Hollandia háborúba lépése napján, 1940 május 10-én
lépett szolgálatba a St. Johannes de Deo kórházban Hágában. Sok esztendeig kórház röntgen-osztályán vállalt asszistensi feladatot.Később különböző segélyszervezetek alapítója, tagja, mozgatója lett, és mint ilyen, számtalan teherautónyi adományt juttatott el Magyarországra, Erdélybe, Jugoszláviába. 90-ik születésnapját holland, magyar ismerősei és barátai körében ünnepelte április 29-én, amikor megemlékeztünk 30-eves jubileumáról is, mint a Stichting Rooms-Katholieke Zielzorg vezetőségének alapító és mind a mai napig tagja, a Vereniging Vrienden van St. Jozef-parochie díszelnöke stb., stb.
| |||||
|
A KMÉM tavaszi találkozója május 6-án volt Vianenben. A dél előtt folyamán Dr. Budavári Gábor adott elő Emberé a Munka, az ergonómia dióhéjban címmel. Délután Mai Keresztény Magyar Alkotók kerültek bemutásra videofilmekkel: a erdélyi számazású Józsa Judit kerámiaművész és a nemzetközileg is ismert Makovecz Imre építész alkotásai és hitvallásai alapján. (Nickl Károly). Szent István nap Vianenben Ez év augusztus 20-án, vasárnap a Hollandiai Magyar Federáció rendezésében Szent István napi ünnepi megemlékezés lesz a Vianenben. A nap 12.00 órakor ökuménikus istentisztelettel kezdődik a vianeni római katolikus templomban (Brederostr. 2.) A délutáni műsor a Magyar Otthonban 14.00 órakor kezdődik. A megemlékezést Dr. Tánczos Ottó tartja. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség.
Elhunyt Ft. Kondor Tibor atyaSokévi nyugati, ezen belül 15 év hollandiai, majd 8 évi magyarországi lelkipásztori szolgálat után, hosszú betegség után visszaadta lelkét teremtőjének. 
Kondor Tibor atya rövid délafrikai magyar szolgálat után jött
Hollandiába. Szorgalmasan járta az országot, 11 városban mondott
rendszeresen magyar szentmisét, vasárnaponkint legtöbbször két helyen
is. Prédikációi közvetlenek, jól érthetők és tanulságosak voltak. hangzó felolvasásra kerül 
Minden korosztályhoz tudott szólni, a cserkészeknél is nem egyszer mondott tábori szentmisét. Képeink az "Attila" cserkészcsapat 1985-ös pünkösdi táborában készültek a Mierlo-i cserkésztanyán. A hollandiai magyar pasztorációra jellemző állandó utazgatások után végül örömmel vállalt ismét Magyarországon szolgálatot, Bakonybélen, majd később közvetlenül szülőföldjén, a Nyírségben. 74 éves korában hunyt el, pappászentelésének 50. évében. 2006. március 18-án helyezték örök nygalomra a Nagykálló-i temetőben. Öccse, húga és családja búcsúztatták, hollandiai magyar egyházközségünk virággal rótta le kegyeletét. Honfitársunk, ha arra jársz, helyezz te is egy szálat fejfája tövébe köszönetül... Nyugodjék békében!
Dr Miklósházi Attila püspök atya nyugalomba vonul
Búcsúkörlevelet kaptunk Dr. Miklósházy Attila
püspök úrtól, a nyugati magyar lelkészek Kanadában élő egyházi
vezetőjétől. Minden karácsonykor szokása volt körlevélben számot adni
az elmúlt évről és útmutatást adni a következő évre. Búcsúkörlevelében
különösen szép gondolatokat vetett papírra. Számos más írásán kívül tőle származik egy újkeltű litánia is, megszólítván abban a Boldogasszonyon túl a magyar szenteket, a boldogokat valamint az egyházi kiemelésre váró, köztiszteleben álló magyar várományosokat mint Kaszap István, Mindszenty József, stb. A két utóbbi írás megfelelő formában - honlapunkon is olvasható lesz. Miklósházy atya egészségi állapota miatt vonul vissza, feladatát a továbbiakig a Münchenben élő Ft. Dr. Cserháti Ferenc európai megbízott veszi át. Ugyanakkor a külhoni magyar papok szokásos tavaszi értekezletén részt vett Dr. Erdő Péter magyarországi hercegprímás is, nyomatékot adván jelenlétével érdeklődésének a határontúliak egyházi problémáit illetőleg.
| |||||
| Fontosabb
holland katolikus honlapok: Katholieke kerk op het web Katholiek Nederland Text 2e Vatikaanse Concilie Katholiek Nieuwsblad RORATE RK Nieuws Fontosabb holland ökuménikus honlapok: KerkNet Samen Op Weg Rádió és TV az Interneten Közszolgálati TV-adók: DUNA-TV M 2 Magyar katolikus rádió: Szent István Rádió (Eger) (Minden reggel 7.00 órakor szentmise az egri Bazilikából). |
Boldoggá avatták a Karmelita Rend alapítónőjét Roermondban
Az új pápai rendelkezés szerint a továbbiakban nem feltétlen Rómában
lesznek a boldoggá avatási ünnepségek, meghatalmazást kapnak a boldoggá
minősítés kimondására az egyes országok kardinálisai is. Így történt, hogy a Karmelita Rend alapítónő- jének Tauscher Mária Terézának (1855-1938), boldoggá avatására a roermondi Sint Christoffel katedrálisban került sor 2006 május 13-án. XVI. Benedek pápa boldoggá minősítő levelét Simonis kardinális olvasta fel. A zsúfolásig megtelt templomban az egész világról összegyűlt többszáz karmelita nővér feszült figyelemmel kisérte az eseményt, majd tapsviharban nyilvánította ki örömüket... A német származású rendalapító nővér protestáns családból számazott és csak 33 éves korában katolizált amiért környezetében sok támadás majd kirekesztés érte. Puritán, csak a lényegre koncentráló, a szegényeket felkeroló életvitelével mégis sok követőt tudott megnyerni, míg végül megalapította a "Jézus Isteni Szíve" kongregációt, melynek anyaháza a Sittard-i lett, ahol hamvai is nyugszanak. Himnusz-szobor avatás a budai dombokon Ez év május 7-én rendkívüli eseménynek volt színhelye a Budakeszi dombtető, ahol két év előkészület után, leleplezték V. Majzik Mária szoboregyüttesét, mely megjelenésénél és mondanivalójánál fogva új zarándokhelye lehet nemzeti hovatartozását komolyan vevő magyarságnak. A szobor részletes leírását az Új Magyar Évezred (2006/2) nyári számában tesszük közzé, itt csak idézünk néhány sort Jókai Anna költőnő, a harangjátékot bevezető ünnepi beszédéből: 
"Vannak percek, amikor az általános hangza- varban a csend fejezi ki a
legtöbbet. S ezt - az áhítat csendjét - a harang szava méltó megtörni.
Harangjáték csatlakozik a magyarok Himnuszának emlék-művéhez. (...)
Nemzeti ünnepeinken és a mai szép, kegyelemmel teljes napon a Himnusz
zenéje fűzi össze szívünket és eszünket. Mert itt az ideje, hogy amit
hiszünk, azt végre tudjuk is már. És amit megtanultunk, ne hagyjuk
prédául a kicsiny- hitűségnek. A harangszó - amire most itt
torokszorító fegyelemben és szeretetben várunk - nem gyászra hív;
hajnali serkentés ez. S ha kérded, kinek szól a harang: neked szól.
Bárhol vagy, magyarként, emberi létben: téged hív, ide hív, haza hív...A Himnusz-szobor 33 harangja a történelmi Magyarország vármegyéit szimbolizálja. Minden vasárnap délben ezek a harangok játszák el a Himnuszt (melyet ottlétünkkor, egy héttel később, a körülállók a harangjátékkal spontán együtt énekeltek). A Himnusz elcsengése után, minden vasárnap más és más határokon innen vagy túli magyar templom hrangját hallani. [Az itt mellékelt rövid hangzó felvételünkön a csíksomlyói Mária-kegyhely templomának harangját hallani.G
A médiumok híreibőlDuna-TV II: Második műsort indított a Duna-TV "Autonómia-TV" név alatt. Az adó Hollandiában ugyanzzal a műholdvevővel fogható mint a Duna-TV I valamint az M2 és ugyanabból az irányból. Rádió-Blog: az internet-párbeszéd (kommunikáció) újabb lehetősége. Lényege, hogy előadásokat, riportokat, beszélgetéseket nem csak olvashatunk a képernyőről (ami sokszor fárasztó), hanem az egyidejűleg (többnyire a szerző által) hangzó felolvasásra is kerül. Jó példája ennek a hazai jezsuiták által fenntartott PÁRBESZÉD nevű honlap, melyen jelenleg .... 14 publikáció olvasható, illetve hallgatható: ... A keresztény egyházak - és nem utolsó sorban a római katolikus egyház - úgy a holland mint a magyar - immár széles körben és színvonalasan publikál az interneten. Hírlevelünk bal oldalán felsorolt lelőhelyek ennek csak egy töredékét mutatják. Tartalmukon túlmenően jól esik ezekre a nyugodt, reklámmentes(!) honlapokra kattintani... ahol végre nem akar a nézőknek senki semmilyen portékát sem eladni(!)
| |||||
|
80 éves a budai Gellérthegy barlangjaiba vájt Sziklakápolna
1924-ben Mária Kongregációs csoport ment engesztelő zarándoklatra Lourdesba, hogy imádkozzon a szétszakított magyar hazáért. Hazajőve a Szent Gellértről elnevezett budai hegy oldalában található 'külső' barlangban az ú.n. Szent Iván barlangban, a lourdesi Szűz Mária tiszteletére szobrot helyeztek el. Az évezredek óta a hegyek gyomrában csörgedező patakok, vízmosások Magyarország több hegyvidékén eredményeztek kisebb-nagyobb üregeket, barlangokat, és ez a története a budai barlangrendszernek is. 1925-ben bizottság alakult a barlangrendszer feltárására mely elhatározta, hogy egy nagyobb befogadóképes- ségű, alagutakkal összekötött barlangredszert vájnak ki, belső kápolnával (és egy vészkijárattal a Duna felőli oldalon). A belső bányamunkát hazai bányamunkások végezték, diósgyőri vasmunkások készítették azután a 12 méter széles, 2,5 méter magas, ókeresztény stílusú lezáró rácsot és a vaskaput. 1926-ra készült el a nagy munka, amikor is Pünkösdvasárnap a csanádi püspök szentelte fel azt ötvenezres tömeg jelenlétében. 
1930-ban Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit-oltárok kaptak helyet a barlangrendszerben.A Sziklakápolnát kezdetben a Ferences Rend őrizte, de a szervezők mindvégig az egyetlen magyar eredetű rendnek, a Pálos Rend visszatelepítését tervezték. 
Ez -lengyel segítséggel- 1934-ben következett be. Rendházukat a Duna-felőli oldalon építették fel, ahonnan 1950-ig, a rend feloszlatásáig a Sziklakápolnát őrizték és lelki élettel látták el. A sziklatemplom történetének fénypontja 1848-ban volt, amikor Mindszeti József bíborossal az élen, Boldogasszony-év keretében ott hatalmas Mária-ünnepségea rendeztek, melyet végól az ÁVH-sok vertek szét. 1950-ben a Pálos Rend-et feloszlatták, a gellérthegyi szentélyt pedig kifosztottál, meggyalázták majd bezárták. A rendszerváltozás után, 1989-ben márianosztrai pálosok kapták vissza a kegyhelyet, amit követően megkezdődhetett a ma is látható, kibővített, felújított, számos új műalkotást magába foglaló Sziklakápolna kialakítása.
|
|||||
| . |
|