EU
KUTATÁS ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉS
HÍRLEVÉL ePLUSZ
BME OMIKK
2002. október
(az EU KTF HÍRLEVÉL-lel megegyező weboldalon)
TARTALOM
Gyorshírek
G1. Az Európai Kutatási Térség és
Magyarország – Konferencia
G2.
Az EU 6. Keretprogramjának magyar nyitókonferenciája Budapesten
G3. A
6. KP jelentősége Svájc és a tagjelölt országok számára – Konferencia
Budapesten
G4.
Európai témájú szemináriumok Budapesten
G5. A
Közép-dunántúli Regionális EU5 Kontaktpont következő rendezvénye
G6.
Dán miniszter az ERA definíciójának szükségességéről
G7.
Az EU teljes energiafogyasztásának 6%-a származik a megújuló energiaforrásokból
G8.
Európa átkapcsol az elektronikus piacra
G9. A
CORDIS nagyobb figyelmet fordít az országos nanotechnológiai kutatási programok
bemutatására
G10.
A Bizottság finanszírozási programot javasol a lisszaboni célok megvalósítására
G11. Nők
a tudományban - indikátorok
G12.
Tudomány-alapú induló vállalkozások létrehozása
G13.
Fischler: Hogyan lehet a mezőgazdasági kutatásból a legtöbbet kihozni?
G14.
Információk a Magyar Innovációs Szövetség Hírleveléből
EGYÉB INFORMÁCIÓK
E1.
Észak-magyarországi Regionális Kapcsolattartó Iroda
E2.
Nemzetközi Kapcsolatépítő Rendezvény a Debreceni Egyetemen
E3.
Az Európai Bizottság jelentése az elektronikus piacon észlelt „bizalmi résről”
E4.
Az ENSZ jelentése az egyes országok K+F ráfordításairól
E5. A
Bizottság állást foglalt az új drótnélküli távközlési technológia terjedése
mellett
E6. A
természet megóvásának előnye a fejlesztéssel szemben
E7. A
British Museum ad otthont az innovatív építéssel foglalkozó konferenciának
E8.
Konferencia a zajcsökkentési módszereket kutató projekt eredményeiről
E9. Új
központi innovációs és K+F keresőszolgáltatás
a CORDIS-on
E10.
A 14. Ifjú Tudósok verseny eredménye
E11.
Beszámoló a 10. norvég Kutatási és Információtechnológiai Találkozóról
E12.
Nők a tudományban - indikátorok
E13.
A Tudomány és Társadalom Akcióterv
E14.
Az Európai Bizottsághoz érdekeltségi nyilatkozatként (Expression
of Interest – EoI) beérkezett pályázati témajavaslatok adatainak elemzése és
értékelése
E15.
MGYOSZ K+F Bizottságának javaslatai a hazai innováció gyorsítása érdekében
E16.
Innovációs projektek összehangolása a nyugat-dunántúli régióban
E17.
Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ
E18.
Összefoglaló a kutatásra fordítandó források fokozását célzó bizottsági
jelentésről
E19.
Copyright és Licence: elektronikus dokumentumok a könyvtárban
E20.
Javuló e-ügyintézés az Európai Unióban
GYORSHÍREK
G1. Az Európai Kutatási Térség és Magyarország – Konferencia
(Magyar kihívások az EU. 6.
Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjában)
2002. november 5.
MTA Kongresszusi Terme a Budai Várban
(Budapest, I. kerület, Országház u. 28.)
A konferencia elnöke:
Siegler András,
Oktatási Minisztérium, kutatás-fejlesztési helyettes államtitkár
08:30 – 09:00 |
Regisztráció
|
09:00 – 09:10 |
Miniszteri megnyitó,
köszöntő
Magyar Bálint
oktatási miniszter
|
09:10 – 09:30 |
Magyar K+F politika az Európai Kutatási Térség
megvalósításában. Az 5. Keretprogrambeli
részvételünk tapasztalatai, eredményeink
Siegler
András
kutatás-fejlesztési helyettes
államtitkár, Oktatási Minisztérium |
09:30 – 09:50 |
A tudományos szakértelem
és tanácsadás érvényesítésének lehetőségei a 6 Keretprogramban
Kroó
Norbert
az
MTA főtitkára |
09:50 – 10:20 |
Az Európai Kutatási Térség,
a 6. Keretprogram, a nemzeti programok kölcsönös megnyitása
Clara de la Torre[1], osztályvezető, EU Kutatási Főigazgatóság |
10:20
– 10:50 |
Kávészünet
|
10:50
– 11:30 |
A 6. Keretprogram szerkezete, új eszközei és céljai (integrált projektek,
kiválósági hálózatok, nemzeti programokban való részvétel támogatása;
specifikus tevékenységek; az EKT strukturálása; az EKT alapjainak
erősítése) Christiane Bernard1 osztályvezető, EU Kutatási Főigazgatóság |
11:30
– 12:00 |
Részvételi szabályok –
gyakorlati tudnivalók
Zsigmond Attila
igazgató, HunOR Iroda, Brüsszel |
12:00
– 12:30 |
Hozzászólások, kérdések,
konzultáció
|
12:30
– 13:30 |
Ebédszünet
|
2. rész: A
kutatás integrációja |
|
13:30
– 13:45 |
Génkutatás, egészségügyi biotechnológiaPörzse
Gábor
Oktatási Minisztérium |
13:45
– 14:00 |
Információs társadalom technológiáiBognár
Vilmos
Oktatási Minisztérium |
14:00
– 14:15 |
Nanotechnológiák, új anyagok, új gyártási eljárásokMokry
Zsuzsa
Oktatási Minisztérium |
14:15
– 14:30 |
Élelmiszer-minőség, élelmiszerbiztonságSomogyi
Zoltán
Oktatási Minisztérium |
14:30
– 14:45 |
Fenntartható fejlődésSzabó
Ilona
Oktatási Minisztérium |
14:45
– 15:00 |
Polgárok és kormányzás az európai tudásalapú társadalombanDarányi
Sándor
Oktatási Minisztérium |
15:00
– 15:20 |
Kávészünet
|
15:20
– 15:40 |
A kis- és középvállalkozások részvételi lehetőségei a 6. KeretprogrambanKőnig
Zsuzsa
nemzeti szakértő, EU Kutatási Főigazgatóság |
15:40
– 16:00 |
Humán erőforrások (Mobilitás)
Tudomány és társadalom
Csuzdi Szonja, NCP |
16:00
– 16:20 |
Háttértámogatás és érdekérvényesítés (kiegészítő hazai
pályázatok, NCP-rendszer, szakértői részvételi
lehetőségek az EU-nál) Kleinheincz
Ferenc főosztályvezető, Oktatási Minisztérium |
16:20
– 16:50 |
Hozzászólások,
kérdések, konzultáció |
16:50
– 17:00 |
Elnöki zárszóSiegler András |
*
G2. Az EU 6. Keretprogramjának magyar nyitókonferenciája Budapesten
Az Európai Unió 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjának magyar nyitókonferenciája 2002. november 5-én kerül megrendezésre a Magyar Tudományos Akadémia Kongresszusi Termében, a Budai Várban. A rendezvény célja, hogy részletes betekintést nyújtson az új Keretprogram által kínált lehetőségekbe a magyar kutatói társadalom, az ipari szféra, a kormányintézmények és minden egyéb szervezet számára, melyek akár pályázóként, akár tanácsadóként részt kívánnak venni a programban.
Az Európai Bizottságtól meghívott magas rangú előadók bemutatják az Európai Kutatási Térséget és a Keretprogram új eszközeit, míg a magyar előadók a tematikus prioritásokra koncentrálnak (pl. biotechnológia, információs technológiák, nanotechnológia, élelmiszerbiztonság), valamint az ún. „horizontális témákkal” is foglalkoznak, mint a kutatói mobilitás, kis- és középvállalkozások, tudomány és társadalom. Az előadások kitérnek a nemzeti kapcsolati pontokra és a hazai támogatási rendszerre is.
Az eseményt az Oktatási Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia rendezi, a szervezői feladatokat pedig a Tudományos és Technológiai Alapítvány látja el. A rendezvény nyelve magyar, az angol nyelvű előadásokhoz összefoglaló tolmácsolást biztosítunk. A részvétel ingyenes. Jelentkezési lap és további információ a TéT Alapítványnál igényelhető.
Tudományos és Technológiai
Alapítvány
E-mail: tetalap@tetalap.hu, Tel:
+36-1-214-7714, +36-1-225-0437, Fax: +36-1-214-7712
Web: http://www.tetalap.hu/nyitokonferencia.htm
Magyar nemzeti kapcsolati
pontok (NCP-k)
(2002. december 31-ig)
Tématerület |
NCP |
E-mail |
Biotech/Health |
PÖRZSE Gábor |
|
IST |
BOGNÁR Vilmos |
|
Nanotechnology |
MOKRY Zsuzsa |
zsuzsa.mokry@om.hu |
Aeronautics |
PATKÓS Enikő |
both@hso.hu |
Food |
SOMOGYI Zoltán |
zoltan.somogyi@om.hu |
Ecotech |
SZABÓ Ilona |
|
Knowledge-based society |
DARÁNYI Sándor |
sandor.daranyi@om.hu |
NEST |
HANÁK Péter |
peter.hanak@om.hu |
SME |
BARKÓ József |
jozsef.barko@om.hu |
INCO |
GULYÁS Ágnes |
agnes.gulyas@om.hu |
Co-ordination |
HEGYVÁRI NAGY Ágnes |
agnes.nagy@om.hu |
Innovation |
ROBOZ András |
andras.roboz@om.hu |
Mobility |
CSUZDI Szonja |
szonja.csuzdi@om.hu |
EURATOM |
LENGYEL Zoltán |
lengyel@haea.gov.hu |
*
G3.
A 6. KP jelentősége Svájc és a tagjelölt országok számára
Konferencia Budapesten
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1111
Budapest, Műegyetem rkp. 3.)
2002. november 21-23.
A németországi Baden-Württemberg
tartomány Tudományos, Kutatási és Művészeti Minisztériuma „Együtt a jövőért” címmel konferenciát szervez Budapesten 2002.
november 21-23. között, amely a 6. Keretprogram jelentőségével foglalkozik Svájc,
valamint a közép- és kelet-európai országok vonatkozásában. A résztvevők
megvitatják azt, hogy milyen lépéseket kell tenni a 6. Keretprogramban
előirányzott kutatások területén az együttműködés elmélyítéséért, továbbá azt,
hogy a társult országok miként járulhatnak hozzá az Európai Kutatási Térség
megvalósításához. Svájc 2002 júniusa óta az EU társult tagja a kutatási
tevékenységek tekintetében és az 5. KP-vel
összefüggésben megkötött kétoldalú megállapodás feltételeit újratárgyalják
azzal a céllal, hogy Svájc teljes joggal rendelkezzen a 6. Keretprogramban
való részvételre is. A tagjelölt országok már csatlakoztak az EU 5. és 6.
Keretprogramjához és így teljes joggal vesznek részt az uniós kutatásban.
Az európai együttműködés keretében jelenleg futó projektek
közül néhányat műhelytanácskozásokon mutatnak be. A konferencia jó alkalmat
biztosít hálózati kapcsolatok építésére és erősítésére, továbbá
partnerkeresésre, amivel jövőbeni tevékenységek alapjait lehet lerakni.
További információ: Elisabeth Frank
Attempto Service GmbH, Karlstr. D72072 Tübingen, Németország
+ Tel: 49-7071-910361, Fax: + 49-7071-910366
E-mail efrank@attempto-service.de
*
G4. Európai témájú szemináriumok Budapesten
„Informatika vállalkozások az Európai Unióban és belső piaci
kihívások az informatika vállalkozások számára” szeminárium (10.00-13.00 óráig), valamint a „Kis és
középvállalkozások ágazat és szakma specifikus EU-felkészítési
projektje a versenyképes európai vállalkozásokért" és a „KKV-k lehetőségei az Európai Unióban” szeminárium
(14.00-17.00) óráig a BKIK székházban (Krisztina krt. 99.). Jelentkezés: dr.
Vízhányó Lászlóné, tel.: 499
21 78.
*
G5. A Középdunántúli Regionális EU5 Kontaktpont következő rendezvénye
Az
egyetemek és az ipari szféra kapcsolata az EU6 programban, lehetséges
együttműködések
Helyszín: Pápai Ipari Park, Pápa
Időpont: 2002. október 28. hétfő
*
G6. Dán miniszter az ERA definíciójának szükségességéről
Dánia kutatási, technológiai és innovációs minisztere, Helge Sander az Európai Kutatási Térség (ERA) koncepciójának megvalósítását előmozdító alapítványra tett javaslatot, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy szükség van az ERA célkitűzéseinek pontosabb meghatározására. Mindezt abban a beszédében vetette fel, amelyet az Európai Parlament ipari, külkereskedelmi, kutatási és energiaügyi bizottságán tartott. A miniszter kiemelte azokat az előnyöket, amelyeket az ERA koncepciója jelenthet, különös tekintettel a megnövelt költségvetésre, amely az európai együttműködés keretében folyó kutatásra fordítható.
„Az EU által támogatott kutatások a tagállamok kutatásra fordított kiadásainak mintegy 5%-át képviselik. Nagyobb előnyre úgy tehetünk szert, ha meg tudjuk növelni az együttműködést a 95%-os költséghányad jobb hasznosítása érdekében. Ebben az esetben tartós hidat építhetünk az egyes tagállamok kutatási és innovációs politikája között, valamint a tagállamok és az Európai Közösség között. Ebben a kontextusban kell vizsgálnunk az ERA koncepcióját” – mondotta Sander.
A fentieken túlmenően a miniszter vázolta azt az elképzelést is, hogy a dán elnökség alatt a Kutatási, Információtechnológiai és Távközlési Tanácsokat egyetlen Tanácsba vonják össze, és ismertette azt a munkát is, amelyet az elnökség az „e-Europe 2005” terén fog teljesíteni.
További információ: www.cordis.lu/denmark, www.eu2002.dek
Forrás: Cordis focus, 204. sz. 2002. szept. 9. RCN 18864
*
G7. Az EU teljes energiafogyasztásának 6%-a származik a megújuló energiaforrásokból
A fenti részarány az egyes tagországok megújuló energiaforrás-hasznosításának átlaga. A megújuló energiaforrások három legnagyobb használója Svédország (több mint 30%), Finnország (közel 24%) és Ausztria (több mint 23%). A két következő ország Portugália (13%) és Dánia (10% felett). A többi országban az arány kevesebb mint 10%, kezdve Olaszországgal (7%) a legalacsonyabb arányú országig, az Egyesült Királyságig (1%). Svédország úgy érte el az első helyet, hogy 1991 és 2000 között csökkentette a teljes energiafogyasztást. Ebben később követte Németország, Dánia és Luxemburg. Németországban, ahol a legnagyobb az energiafogyasztás, a megújuló források aránya 3% alatt marad. A fogyasztási adatok 2000-re vonatkoznak.
Forrás: Cordis focus, 204. sz. 2002.
szept. 9. RCN 18848
*
G8. Európa átkapcsol az elektronikus piacra
Az európaiak egyre nagyobb számban bíznak az internetben, mint olyan intézményben, ahol tranzakciókat végezhetnek. A legújabb adatok szerint 2001 negyedik negyedéve és 2002 második negyedéve között 22%-kal növekedett az európai online vásárlók száma. Az általános online hozzáférés mérsékelt növekedése tapasztalható: 2001 negyedik negyede és 2002 első negyede között 8%-kal nőtt az internetezők száma. Európában viszonylag nem nagy a személyi számítógépet vásárlók száma. 2002 második negyedében a háztartások 57%-a rendelkezett PC-vel, ugyanannyian, mint 2001 utolsó negyedében. Az ilyen háztartások aránya Svédországban a legnagyobb, 74%. A legalacsonyabb PC-populációt a spanyol háztartásokban mérték: 37%.
Forrás: Cordis Focus, 204. sz. 2002.
szept. 9. RCN 18851
*
G9. A CORDIS nagyobb figyelmet fordít az országos nanotechnológiai kutatási programok bemutatására
A CORDIS, az Európai Bizottság K+F információs szolgálata új információs felületet alakított ki a nanotechnológiával kapcsolatos anyagok és eljárások országos kutatási projektjeinek ismertetésére. A 6. Keretprogram 7 kiemelt tematikus prioritása közül az egyik a nanotudományok, a vonatkozó multifunkcionális anyagokkal és a nanotechnológiai termékekkel kapcsolatos kutatási terület. Az Európai Bizottság az ezeken a területeken az egyes tagországokban támogatott tevékenységekről és kezdeményezésekről felmérést készít. A felmérés első eredményei egy kereshető interfészen férhetők hozzá a CORDIS webhelyén. A felhasználók szabad szöveg, ország (egyelőre 3 EU tagország) és technológiai szakterületek szerint végezhetnek kereséseket.
Forrás: Cordis focus, 204. sz. 2002. szept. 9. RCN 18836
*
G10. A Bizottság finanszírozási programot javasol a lisszaboni célok megvalósítására
Az EU lisszaboni célkitűzésére tekintettel, amely szerint az EU 2010-ig a legversenyképesebb tudásalapú gazdasággá válna a világon, a Bizottság egy pénzügyi támogatási program elindítását javasolja, hogy ezzel a lisszaboni célok elérésére irányuló nemzeti törekvéseket segítse.
1998-ban a PROMISE program az európai információs társadalom kiépítésére jött létre. A program egybeesett az eEurope 2002 akciótervvel, mely 64, 2002-ig megvalósítandó konkrét célt jelölt ki az alábbi három átfogó célkitűzés égisze alatt: olcsóbb, gyorsabb, biztonságos internet, a humán erőforrásokba történő befektetés és az internet használat ösztönzése.
Az eEurope 2002 akcióterv és a PROMISE program azonban ez év végén lejár, míg a Lisszaboni Tanács a fenti célt 2010-ig tervezi megvalósítani.
A Bizottság javaslata az eEurope megfigyelésének és értékelésének (monitoring) többéves programját, a jó gyakorlat elterjesztését, valamint a hálózat- és információbiztonság tökéletesítését (MODINIS) foglalja magában. A program 25 millió eurós költségvetéssel 3 évig tartana.
A program ideje alatt az EU tagállamok teljesítményét a világ legjobb eredményeivel hasonlítják össze. A program az országos és regionális szinten szerzett tapasztalatok cseréjét és a hálózat- és információbiztonság fokozására irányuló már meglévő törekvéseket is finanszírozni fogja. Hasonlóképpen pénzügyi támogatást nyújt ahhoz, hogy elemzések készüljenek az információs társadalom gazdasági és társadalmi következményeiről figyelemmel arra, hogy a szakmapolitika megfelelő válaszokat adott-e a felmerülő kérdésekre.
A
25 millió eurós költségvetést adatgyűjtésre és elemzésre, a jó gyakorlat
ismérveit feltáró, valamint a digitális technológiák által gerjesztett ipari
változásokat elemző tanulmányok elkészítésére és ezekben a témákban
műhelytanácskozások megszervezésére fordítják. Előirányozták továbbá egy, az
információs társadalommal foglalkozó fórum létrehozását, valamint a
biztonsággal és különösen a fenyegető veszélyekkel kapcsolatos együttműködést
előmozdító és speciális felmérések elvégzését segítő konferenciák
megrendezését is.
Forrás: CORDIS RAPIDUS, RCN: 18757
*
G11. Nők a tudományban - indikátorok
Forrás: CORDS News, 2002. július 22., RCN: 18713
Eredeti cím: Statistics on women and science available online
A feldolgozott statisztikák és adatok a Kutatási Főigazgatóság Nők a tudományban honlapján található:
http://europa.eu.int/comm/research/science-society/women/wssi/index_en.html
A témáról részletesebb hír olvasható az Egyéb információk rovatban.
[Forrás:HunOR Iroda – Brüsszel]
*
G12. Tudomány-alapú induló vállalkozások létrehozása
Az európai tudomány és technológiatranszfer szakembereinek szövetsége (ASTP) ezzel a címmel rendez szemináriumot októberben Zürichben. A plenáris üléseken vezető európai és amerikai szakemberek tartanak előadásokat. A konferencián megtárgyalják a tudomány-alapú induló vállalkozásokkal kapcsolatos közös problémákat, például azt, hogyan lehet felmérni egy induló vállalkozás lehetőségeit. A szeminárium napirendjén szereplő fő témakörök a következők:
Gyakorlati modellek; a technológiától az üzleti tervig; beruházás korai stádiumban; értékelési és strukturálási megfontolások; licenc-megállapodások; az induló vállalkozás székhelyének meghatározása; azok a dolgok, amelyek rosszul sülhetnek el.
További információ: www.astp.net
Forrás: Cordis focus, 203. sz. RCN 18728
*
G13. Fischler: Hogyan lehet a mezőgazdasági kutatásból a legtöbbet kihozni?
Lehetséges a kutatási együttműködés intenzitásának fokozása? Hogyan tudjuk kezelni az új felfedezésekkel járó kockázatot? Hogyan tudják a fejlett országok biztosítani azt, hogy a fejlődő országok hozzájussanak az új technológiákhoz? Hogyan lehet a fogyasztók tudomására hozni az új kutatási eredmények által kínált előnyöket?
Ezeket a kérdéseket vetette fel Franz Fischler, az EU mezőgazdasági biztosa az Európai Unió, Japán, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália mezőgazdasági minisztereinek júl. 27-i nara-i találkozóján Japánban. A kérdések Ann Veneman, az Egyesült Államok mezőgazdasági miniszterének előadása kapcsán merültek fel, aki rámutatott arra, hogy az új technológiák hozzájárulhatnak az élelmiszerbiztonság, a környezetvédelem és a mezőgazdaság fejlesztéséhez.
A találkozó célja az volt, hogy előkészítse a WTO keretében folyó tárgyalásokat és egy megállapodást, amely a Doha-forduló lezárásához szükséges. Fischler a fejlődő országokkal kapcsolatos kedvezőbb bánásmódot, a környezettel és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos követelmények figyelembe vételét, a belföldi támogatások és exportszubvenciók révén megvalósuló kereskedelemtorzítás csökkentését és a piacok nagyobb mértékű megnyitását sürgette.
A találkozó résztvevői alapjában véve egyetértettek az EU mezőgazdasági biztosának álláspontjával és hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a fejlődő országok is bekapcsolódjanak a szóban forgó folyamatba.
Forrás: Cordis focus, 203. sz. RCN 18750
*
G14. Információk a Magyar Innovációs Szövetség Hírleveléből
Szövetségünk elnökségi tagját, az Innovációs
Infrastruktúra Tagozat elnökét, dr. Lippényi Tivadart kinevezték a Miniszterelnöki Hivatal
Stratégiai Elemző Központ Innovációs Főosztályának vezetőjévé.
Dr. Lippényi Tivadar, az innovációs projektek menedzselésével, üzleti tanácsadással foglalkozó INNOLT Kft. ügyvezető igazgatója – a kormány főtanácsadójaként – részt vett a kormányprogram innovációval foglalkozó fejezetének kimunkálásában.
[MISZ Hírlevél, 20. sz. 2002. október 2.]
Knowledge, Growth and Globalisation- Science and Technology Policy as a Growth
Factor in Smaller Economies”
Második alkalommal került sor a fenti címmel a Világgazdasági Kutatóintézet (MTA) konferenciájára a Magyar Tudományos Akadémián, szeptember 17-én. A kutatási projekt első témakörét lezáró első konferenciáról Hírlevelünkben korábban már tájékoztattunk.
A projekt második kutatási témakörét lezáró nemzeti konferencia (Simai Mihály akadémikus, Farkas Péter, Szanyi Miklós, tudományos főmunkatárs) előadásait szakmai vita követte, melynek során többek között megfogalmazódott, hogy a kis országok K+F tevékenységében nagyon nagy jelentősége van a transznacionális vállalatok hozzájárulásának. Magyarországon például a hazai vállalati K+F tevékenység 80%-át a külföldi érdekeltségű vállalatok finanszírozzák.
A Budapesti Műszaki Egyetem HF Innovációs Kutatócsoportja és a GKI Gazdaságkutató Rt. 2002. október 3-4-én a BME központi épületében nemzetközi konferenciát szervezett.
A rendezvény témája az elsőkörös csatlakozó országok legsikeresebb K+F intézményeinek hálózata. A rendezvény célja volt egyrészt az ezen országokban az egyetemek és az ipar közt kialakult kapcsolatok áttekintése, másrészt a jelzett intézmények kiválasztására az EU RECORD projektje keretében kidolgozott módszertan bemutatása és megvitatása.
Az idén 4 magyar környezetvédelmi projekt részesült a LIFE uniós támogatásából, köztük az INNOSTART, GEONARDO Kft., GEENFUTURE Kft. és Magosliget konzorcium által benyújtott pályázat is, mely Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 4 településén (1700 fő) biológiai szennyvíztisztító megvalósítását, s egyben a volt szemétlerakó rekultiválását tűzte ki célul.
A
6. KP specifikjus programjai
2002. szeptember 30-án tartotta ülését az Európai Unió Versenyképességi Tanácsa, amely az új, egyszerűsített tanácsülési szerkezetben a kutatási ügyekkel is foglalkozik. A kutatásra vonatkozó napirenden a 6. Keretprogram egyedi (specifikus) programjainak elfogadása szerepelt, amelyeket a Parlament által korábban emelt etikai kifogások ellenére, a várakozásnak megfelelően elfogadtak.
Részletek, ill. esetleges szövegváltozások egyelőre még nem ismertek. A dán elnökség örömét fejezte ki a pozitív döntéssel kapcsolatban, de sportszerűen utalt arra, hogy mindez nem lehetett volna lehetséges a spanyol elnökség intenzív előkészítő munkája nélkül.
A Keretprogram az Európai Kutatási Térség kialakításának fő eszköze lesz, a hírek szerint az első tematikus felhívások anyagát, ill. az ott meghirdetendő témákat már többé-kevésbé összeállították.
A specifikus programok szövegét az EU Hivatalos Közlönye csak novemberben fogja előreláthatólag megjelentetni, de a végleges szöveg várhatóan néhány héten belül már elérhető lesz szövetségünk titkárságán.
*
EGYÉB INFORMÁCIÓK
E1. Észak-magyarországi Regionális Kapcsolattartó Iroda
Az Észak-magyarországi Régióban a Miskolci
Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centruma, mint gesztor intézmény, konzorciális
együttműködésben a Bay Zoltán Logisztikai és
Gyártástechnikai Intézet (BAY-LOGI), Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi
és Iparkamara (BOKIK), Észak-magyarországi Munkaadói- és Gazdasági Közösség
(ÉMGK), Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK), Magyar Befektetési és
Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH)
Észak-Magyarországi Regionális Képviselet, Nógrád megyei Kereskedelmi és
Iparkamara Nógrádi Gazdaságfejlesztő Közhasznú Társasága (NKIK-NGKT), Nógrád
Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (NMRVA) szervezetekkel működteti a Kapcsolattartó
Irodát. A konzorcium működési területe lefedi BAZ-, Heves- és
Nógrád-megyét, kapcsolatrendszere kiterjed a három megye kis-, közép- és
nagyvállalataira és K+F-el foglalkozó intézményeire.
Az
Iroda közelmúlt tevékenységéről:
–
Információ-szolgáltatásunk
keretében a pályázati lehetőségekről és az induló EU 6. Keretprogramról
információs napokat tartottunk 2002.02.11-én
Miskolcon, 2002.02.28-án Salgótarjánban és 2002.04.30-án Egerben. Ezeken kívül
konzorciumi partnereink aktív közreműködésével további 15 rendezvényen adtunk
információkat a Keretprogramról.
–
Kerekasztal beszélgetést folytattunk 2002.05.14-én
a Miskolci Regionális TV „Iránytű” című, 2002.05.21-én az Egri Televízió „Új
évezred küszöbén” című gazdasági háttérműsorában az EU 5. KP eredményeiről és
az EU 6. KP lehetőségeiről.
–
Kéthavonta
hírlevélben tájékoztattuk az adatbankunkba regisztrált több
mint 120 intézményt, vállalatot és vállalkozót a Keretprogram eseményeiről,
pályázati lehetőségekről és a partnerkeresőkről.
–
Az 5. ill. 6.
Keretprogramról megjelenő információkat rendszerezve folyamatosan elhelyeztük a
http://meph.iit.uni-miskolc.hu/framew5
honlapunkon.
A Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centruma a BAZ megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve 2002. október 16-18. között rendezte a Kárpát Industrial Miskolc 2002 Szakkiállítást és Konferenciát.
A rendezvény célja a kutatás-fejlesztés eredményein alapuló új termékek, technológiák bemutatása, a szakmai képzési, továbbképzési lehetőségek megismertetése, a vállalkozások számára felajánlható K+F kapacitások és az innovációt segítő intézményrendszer bemutatása, a befektetők motiválása és a beszállítói lehetőségek feltárása.
Az október 17-én megrendezett Innovatív Termékek és Technológiák c. konferencián plenáris előadást tartott Dr. Pakucs János a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, Dr. Bendzsel Miklós a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, Dr. Imre József az Oktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Csapody Miklós a GE Hungary Rt. tanácsadója és Dr. Páczelt István akadémikus a Miskolci Egyetem rektorhelyettese. A plenáris előadást követően 5 szekcióban folytatódott a tanácskozás.
Elérhetőségünk: Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer
Centrum, 3515 Miskolc-Egyetemváros. Tel: (46)
565-380, Fax: (46) 563-423.
E-mail:
rekll@gold.uni-miskolc.hu. Web: www.uni-miskolc.hu/ittc.
*
E2. Nemzetközi Kapcsolatépítő Rendezvény a Debreceni Egyetemen
2002. szeptember 16-17-én a Nemzetközi Pályázati Iroda szervezésében a Debreceni Egyetem kilenc ország szervezeteinek képviselőit fogadta a 6. Keretprogramra való felkészülés jegyében.
A külföldi küldöttség osztrák, cseh, finn, francia, holland, magyar, német, skót és szlovén Innovációközvetítő Központok (IRC-k) és Nemzeti Kontakt Pontok (NCP-k) képviselőiből állt.
Az Egyetemen tett látogatás során a külföldi vendégek átfogó képet kaptak a Debreceni Egyetemről, illetve az ott folyó kutatásokról. Néhány kutatónak lehetősége nyílott arra is, hogy kutatásairól bővebben számot adjon. Ezek a kutatási témák versenyképesnek számítanak a hamarosan megnyíló 6. Keretprogram tematikájának tekintetében (IST, nanotechnológia, környezetvédelem, stb.), tehát nagy az esélye annak, hogy ezekkel a témákkal sikeresen pályázzanak az Egyetem kutatói.
Az előadásokat hozzászólalások követték, majd kétoldalú megbeszélések zajlottak. A rendezvény jó alkalmat adott arra, hogy az Egyetem kutatói tovább bővítsék nemzetközi kapcsolatrendszerüket, és hogy már a 6. Keretprogram kezdete előtt megvitassanak néhány projekt javaslatot.
A Debreceni Egyetemnek számos nyertes projektje született már az 5. Keretprogram időszakában is, a „siker-indexet” a jövőben pedig tovább kívánják növelni.
*
E3. Az Európai Bizottság jelentése az elektronikus piacon észlelt
Az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatóságának jelentése szerint a bizalom hiánya tapasztalható az e-piacon, vagyis az áruk és szolgáltatások online vásárlása és eladása piacán. Ezt a jelentést egy felmérés alapján készítették, amelyben kétféle nézet fogalmazódott meg. Az egyesületek, kereskedelmi kamarák és a vállalatok aggódnak a bizalmas adatok biztonsága miatt, és szerintük hiányoznak a szerződéses feltételekre vonatkozó világos információk. Másrészt viszont az e-piac üzemeltetői és szolgáltatói azt állítják, hogy az e-kereskedelemre vonatkozóan bőségesen áll információ a partnereik rendelkezésére a weblapjaikon. Ezek szerint a két csoport közötti „bizalmi olló” kinyílt, ami az e-piaci bizalom megteremtésének hatékonyságát és intézkedéseit illeti. A Bizottság „magatartási kódex” kidolgozásával tervezi az e-piac szereplőinek tevékenységét szabályozni és a felek között a megingott bizalmat helyreállítani.
További információ: http://europa.eu.int/comm/enterprise/ict
Forrás: Cordis focus, 203. sz.
2002. aug. 12. RCN 18756
*
E4. Az ENSZ jelentése az egyes országok K+F ráfordításairól
Az ENSZ ipari fejlesztési szervezetének, az UNIDO-nak jelentése szerint Japán, az Egyesült Államok és Németország költi a legtöbbet kutatás-fejlesztésre. Az 1985. és 1998. évi adatokra épülő jelentés kihangsúlyozza a kutatási/innovációs ráfordítások és a versenyképesség közötti szoros összefüggést. Az ipari teljesítőképesség javításának egyik legfontosabb tényezője a hazai technológia erőteljes fejlesztése. A fejlődő országok relatíve keveset fordítanak K+F-re. A jelentés megállapítja azt is, hogy a hazai K+F mellett a külföldi közvetlen befektetés, a munkaigényes termékekkel és alkatrészekkel való ellátottság is hozzájárul a teljesítmény javításához. A vizsgált két év közötti időszakban a legnagyobb ugrást az ipari teljesítmény növekedésében Kína, a Fülöp-szigetek, Indonézia, Thaiföld, Írország és Egyiptom produkálta.
A teljes jelentés web-címe: www.unido.org/userfiles/hartmany/12IDR_full_report.pdf
Forrás: Cordis focus, 204. sz. 2002. szept. 9. RCN 18837
*
E5. A Bizottság állást foglalt az új drótnélküli távközlési technológia terjedése mellett
Az Európai Bizottság nyomást gyakorol öt tagországra (Franciaország, Görögország, Luxemburg, Olaszország és Spanyolország), hogy ne hátráltassa az új drótnélküli technológia elterjesztését, amely a harmadik-generációs (3G) mobil telefon riválisa lehet. A „drótnélküli hűségnek” (Wi-Fi) elnevezett technológia a 3G-nél sokkal nagyobb sebességű drótnélküli internet-elérést tesz lehetővé. Ezzel mód nyílik arra, hogy kiemelt helyeken, pl. pályaudvarokon, repülőtereken, szállodákban megvalósítható legyen a nyilvános internet-hozzáférés. A Wi-Fi a 3G mobil telefontechnika kiegészítője lehet. 2003 júliusában a Bizottság felhatalmazást nyer a nemzeti távközlési szabályok felülbírálatára, és figyelmezteti a tagországokat, hogy a Wi-Fi technológia korlátozása megsértheti az EU törvényeket.
Forrás: Cordis focus, 204. sz. 2002. szept. 9. RCN 18821
*
E6. A természet megóvásának
előnye a fejlesztéssel szemben
Angol és amerikai kutatások legújabb eredményei szerint a természeti környezet megőrzése jelentősebb pénzügyi előnyökkel jár, mint a természeti környezet művelésbe történő bevonása, fejlesztése. Az eredeti természet és vadállomány megóvásának költség-haszon aránya 100-szor kedvezőbb, mint a fejlesztés, ill. az abból származó veszteségek pótlásának költség-haszon aránya. Az élőhelyek tönkretétele évente 250 milliárd euró veszteséget okoz. A kutatók a világ különböző részein található öt természeti helyszín, ill. élőhely tanulmányozása alapján jutottak erre a megállapításra, ahol az eredeti természeti környezet fenntartása helyett mezőgazdasági termelésre tértek át. Az eredeti ökoszisztéma összes gazdasági értékének mintegy fele veszett el, amikor átalakították azt emberi használatra. A viharok és az árvizek elleni védekezés költségei, a turizmussal együtt járó környezetterhelés, a vadászat és más tényezők jelentősen hozzájárultak a fejlesztésbe bevont területek értékvesztéséhez.
Forrás: Cordis focus, 204. sz. 2002. szept. 9. RCN 18807
*
E7. A British Museum ad otthont az innovatív építéssel foglalkozó konferenciának
Az építészeti tervezés és az építőipar technológiai innovációival foglalkozó konferenciát rendeznek 2003. január 29-én Londonban, a British Museumban. A délelőtti szekció a technológiai innovációs tevékenységgel, mint az építészeti tervezés és az építésirányítás fázisainak segédeszközeivel foglalkozik, többek között az új módszerek fejlesztésével, az építési projekt-extranetek használatával és az építés távoli monitorozásával. Példákkal illusztrálják az ilyen eljárások hasznosságát építési projektekben. A délutáni szekció az építést követő technológiai innovációval és a felhasználó igényeivel foglalkozik, többek között a helyreállítási és felújítási eljárások innovációival.
További információ: www.biat.org.uk, Elizabeth@biat.org.uk
Forrás: Cordis focus, 203. sz. 2002. aug. 12. RCN 18763
*
E8. Konferencia a zajcsökkentési módszereket kutató projekt eredményeiről
Október végén Bécsben konferenciát rendeznek az osztrák SYLVIE (szisztematikus zajcsökkentés belső városi lakóterületeken) projekt módszereiről és eredményeiről. Ezt a projektet, amelynek mind a zaj előidézői, mind annak elszenvedői a részesei, az EU „Life" programjának keretében finanszírozzák. A konferencia címe: „A városi zajcsökkentés új megközelítése és az elért eredmények”. A rendezvény jó alkalmat kínál a SYLVIE projekt bemutatására és arra, hogy az Európa legkülönfélébb országaiból érkező szakemberek megvitassák a zajcsökkentés innovatív módszereit.
További információ: www.plansinn.at
Forrás: Cordis focus, 203. sz. 2002. aug. 12. RCN 18746
*
E9. Új központi innovációs és
K+F keresőszolgáltatás
a CORDIS-on
Az Európai Bizottság kutatási és fejlesztési információs szolgálata új keresőszolgáltatást indított a weben a kutatási és innovációs dokumentumok, publikációk online keresésére. A könyvtárban K+F dokumentumok, publikációk és magazinok találhatók. A szolgáltatás folyóiratcikkekre, konferencia-előadásokra, projekt-jelentésekre, tudományos publikációkra és az Európai Bizottság innovációval kapcsolatos magazinjaira terjed ki. Az új szolgáltatás a CORDIS-on elérhető DOCMAIL rendszert hasznosítja, amely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy válogatott dokumentumokat kapjanak e-mailen. A szolgáltatás a meglévő publikációs és dokumentum-könyvtári adatbázisokra épül.
További információ: www.cordis.lu/library
Forrás: Cordis focus, 203. sz. 2002. aug. 12. RCN 18784
*
E10. A 14. Ifjú Tudósok verseny eredménye
Örömmel számolhatunk be arról, hogy a fiatal tudósok európai versenyén ismét volt sikeres magyar résztvevő a 18 éves Csiky Gábor Miklós személyében.
A 2002. szeptember 22-28. között tartott bécsi
esemény a 14. volt a sorban. Az EU Ifjú
Tudósok versenyét évente rendezik meg a legkiválóbb tudományos eredményt elért
európai diákok közt. A versenyen kizárólag a valamilyen nemzeti, fiatal tudósok
számára rendezett versenyek győztesei vehetnek részt. Ilyen módon ez a verseny
mintegy 30000 fiatal tudós diák számára jelenti a végső célt. A versennyel az
Európai Unió népszerűsíteni kívánja a fiatalok körében a tudományos pálya vonzerejét.
Az Ifjú
Tudósok versenyén Magyarország legjobbjai már tizenegyedik alkalommal vettek
részt. A magyar résztvevők a Magyar Innovációs Szövetség által a tavaly
megrendezett XI. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny első díjas
pályázói voltak.
Idén három első díjat osztottak ki a 63 projektet bemutató 85 fiatal tudós közt két német (egy fizikai és egy biológiai témában), illetve egy finn (vegyészeti témában) projektet kitüntetve.
Csiky Gábor Miklós a London International Youth Science Forum különdíjában részesült környezeti kémiai témájú munkájával, melyben az ipari létesítmények által kibocsátott szálló hamu egészségkárosító hatásait vizsgálja. Csiky Gábor Miklós a monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tanulója, sikeresen szerepelt már korábban is az Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs versenyen és az Országos Tudományos Diákköri Konferencián is.
A 15. verseny 2003 szeptemberében Budapesten kerül megrendezésre.
További
információ:
http://europa.eu.int/comm/research/youngscientists/
http://www.2002youngscientists.org/
[HunOR Iroda – Brüsszel]
*
E11. Beszámoló a 10. norvég Kutatási és Információtechnológiai Találkozóról
Az évente megrendezésre kerülő, idén szeptember 11-ére szervezett konferencián elsősorban az északi országok képviselői jelentek meg, de számottevő volt a tagjelölt országokból érkezők aránya is. Norvégia az utóbbi három évben rendszeresen Brüsszelben tartja ezt a nemzetközi találkozót, melynek célja nem elsősorban a norvég kutatás-fejlesztési eredmények bemutatása, hanem a nemzetközi együttműködés elősegítése, illetve Norvégia szereplésének megkönnyítése az Európai Kutatási Térségben.
Az előadások közül különösen a következőt ajánljuk figyelmükbe:
Peter Fish előadásában a 7. prioritás részleteivel ismertette meg a hallgatóságot. A terület korábbi története során az 5. KP kulcsakciójának egyik legfontosabb eredményeként emelte ki, hogy a tagjelöltek náluk vettek részt az egyik legmagasabb arányban (10%) a projektekben.
A 7. prioritás témáinak listája első közelítésben véleménye szerint:
Ÿ állampolgárság, demokrácia, törvényesség;
Ÿ EU integráció és bővítés;
Ÿ a kormányzás új formái;
Ÿ biztonsági kérdések;
Ÿ kulturális sokszínűség Európában;
Ÿ kulturális párbeszéd a világ más régióival.
Természetesen ezen a prioritási területen is a már ismert instrumentumokat fogják használni:
Ÿ Kiválósági hálózatok (NoE): várható tartamuk 5 év, a közösségi hozzájárulás átlagos mértékét 3-7 millió eurósra tervezik. A nemzeti programok és tevékenységek kutatási kapacitásait is integrálni kívánják. A tématerületek kiválasztása felülről lefelé történik.
Ÿ Integrált projektek (IP): várható tartamuk 5 év, a közösségi hozzájárulás átlagos mértékét 3-7 millió eurósra tervezik. A tématerületek kiválasztása felülről lefelé történik.
Ÿ Célzott kutatási projektek (STRP): várható tartamuk 3 év, a közösségi hozzájárulás átlagos mértékét 1 millió eurósra tervezik. Lényegében megegyeznek az 5. KP KTF projektjeivel, de elsődleges céljuk hogy jövőbeli kiválósági hálózatokat vagy integrált projekteket készítsenek elő. A tématerületek kiválasztása alulról felfelé történik.
Ÿ Specifikus támogatási akciók (SSA): várható tartamuk legfeljebb 3 év, a közösségi hozzájárulás átlagos mértékét 0.1 millió eurósra tervezik. Lényegében megegyeznek az 5. KP kiegészítő intézkedéseivel. A tématerületek kiválasztása felülről lefelé történik.
A prioritás számára elkülönített 225 millió eurós költségvetés megoszlása az előzetes várakozások szerint a következő módon oszlik meg az egyes eszközök között:
Eszköz |
Projektek száma |
Költségvetés millió euróban |
NoE |
20 |
80 |
IP |
20 |
80 |
STRP |
50 |
50 |
SSA |
30 |
3 |
Az új instrumentumokra beérkezett pályázatok értékelését két lépcsőben hajtják végre, a második lépcsőben nem kizárt személyes meghallgatások igénybe vétele sem. Újdonságot jelent az 5. KP-hez képest, hogy az egyes instrumentumok értékelési kritériumai eltérőek lesznek, továbbá az értékelés nem lesz anonim. Az első felhívásokat a hivatalos, de egyre kevésbé valószínű tervek szerint 2002 novemberében teszik közzé. Az első felhívásnak valószínűleg két beadási határideje lesz: 2003. március és 2003. december. A második pályázati felhívás csak 2004 közepén várható!
A felhívásokban valószínűleg pontosan megjelölik mely tématerületeket nyitják meg az egyes instrumentumok számára.
Mindenképpen érdemes felfigyelni az új instrumentumok alkalmazásával indított projektek alacsony számára. Az előadó véleménye szerint egy-egy témában csak egyetlen esélye lesz a kutatóknak pályázatot beadniuk!
Érdemes összevetni a táblázat adatait az egyes instrumentumoknál ismertetett adatokkal is: az egyes instrumentumokhoz allokált költségvetést elosztva a projektek számával megkapjuk a projektek átlagos méretét. Ezek szerint az új instrumentumok esetében megadott 3-7 milliós közösségi hozzájárulással ellentétben a konkrét kidolgozásnál átlagosan 4 millió eurós hozzájárulással számolnak ennél a prioritásnál.
Az előadó személyes véleménye szerint az új és a régi instrumentumok között általában kétharmad-egyharmad megoszlással számolnak a források szempontjából (azt nem indokolta meg, hogy a 7. prioritás területén miért csak 25%-ot különítettek el ilyen célra). Mivel a régi instrumentumok esetében is a cél az, hogy később egy új instrumentummal is lefedhető legyen az adott tudományterület, ezért eleinte valószínű hogy a régi instrumentumok jelentős szerepet kapnak. Az előadó által felrajzolt, és nem tudni mennyire tudatosan felrajzolt ábra szerint eleinte nagyjából akár 60%-os szerepet is kaphatnak a régi pályázási formák. Szerepük időben csökken, majd idővel - de nem feltétlenül a 6. KP ideje alatt - teljesen eltűnnek.
Az új és régi instrumentumok közti választás során a legfontosabb tényező valószínűleg az egyes tudományterületek érettsége lesz. Egy tudományterületet elegendően érettnek ítélhet meg a Bizottság ha a kutatási témajavaslatok minősége ezt igazolja, illetve ha korábban már számos - az elhangzott példa szerint 7-8 - alkalommal írtak már ki ezen a területen pályázati felhívást a keretprogramok története folyamán.
[HunOR Iroda – Brüsszel]
*
E12. Nők a tudományban - indikátorok
Forrás: CORDS News, 2002. július 22., RCN: 18713
Eredeti cím: Statistics on women and science available online
A feldolgozott statisztikák és adatok a Kutatási Főigazgatóság Nők a tudományban honlapján található:
http://europa.eu.int/comm/research/science-society/women/wssi/index_en.html
A Kutatási Főigazgatóság új honlapot indított a Nők a tudományban témán belül, amely kifejezetten a terület adatait és az ezek alapján létrehozott indikátorokat hivatott bemutatni.
A tagállamokat és a csatlakozás előtt álló országokat egyaránt lefedő adatokat a Kutatási Főigazgatóság és az Eurostat együttműködésével mintegy 2 év alatt gyűjtötték össze.
A kialakított indikátorok segítségével három kérdésre kívántak választ kapni:
Ÿ Mennyi nő vesz részt az európai kutatásban?
Ÿ Milyen a nők és férfiak megoszlása az egyes tudományterületeken?
Ÿ Arányosan részesednek-e a nők a tudományos hierarchia fokozataiban?
Ÿ Egyenlő-e a nők és a férfiak esélye a kutatási támogatások elnyerése során?
A második területet bemutató indikátor alapjául szolgáló adatok Magyarországon nem férhetőek hozzá.
[HunOR Iroda – Brüsszel]
*
E13. A Tudomány és Társadalom Akcióterv
Az alábbiakban ismertetjük az Európai Bizottság Tudomány és Társadalom Akciótervében szereplő akciók címeinek magyar fordítását.
A Tudományos oktatás
és kultúra ELTERJESZTÉSÉNEK ösztönzése Európában
1. Akció |
Vita kezdeményezése egy tudományos kérdésekkel foglalkozó európai sajtóiroda és információcsere hálózat létrehozásáról |
2. Akció |
A tudományos közösség és a média közötti interaktív kapcsolat javítása |
3. Akció |
Tudományos ismeretterjesztésért járó különdíj létrehozása |
4. Akció |
Az internet és a televízió tudományos ismeretterjesztő potenciáljának felmérése |
5. Akció |
Széles körű terjesztésre alkalmas multimédiás termékek (TV műsorok és kiadványok) létrehozásának elősegítése |
6. Akció |
Kommunikációs termékek lefordításának támogatása |
7. Akció |
Tudományos rendezvények hálózatszerűen történő megrendezése Európa szerte, pl. Tudományos Hetek és egyéb rendezvények |
8. Akció |
A közvélemény tájékoztatásának fokozása a kutatás európai dimenziójával kapcsolatban, az Európai Tudományos Hetek keretében |
9. Akció |
A közvélemény tájékoztatásával kapcsolatos egyes nemzeti megközelítési módok hatásvizsgálata és benchmarking módszerrel történő értékelése |
10. Akció |
A közvélemény rendszeres tájékoztatása az Európai Közösségben folyó kutatási tevékenységekről |
11. Akció |
A munka, a kutatás és a társadalom közötti kapcsolat erősítése |
12. Akció |
A "Tudomány, Társadalom és Európai Integráció" témában Jean Monnet tanszék létrehozásának előmozdítása |
13. Akció |
Az egész Európát átfogó tanulmányi kurzusok összeállítása a tudomány és kultúra területén |
14. Akció |
Az Európában Tudományos tárgyakat oktató Tanárok Képzésének Fejlesztését (STEDE) célzó hálózat támogatása |
15. Akció |
A tudománnyal és technológiával foglalkozó oktatás-kutatási projektek kidolgozása és terjesztése |
16. Akció |
Az iskolákban vonzóbb módszerek (eSchola, WEEST, Netd@ys) alkalmazásának ösztönzése a tudományos ismeretek oktatása terén |
17. Akció |
Az európai mobilitás-központok támogatása azzal a céllal, hogy jobban tájékoztassák a nyilvánosságot a tudományos pályákkal kapcsolatban Európa-szerte nyitva álló lehetőségekről |
18. Akció |
A tudománnyal és a tudományos pályafutással foglalkozó tanulmányok összehasonlító értékelésének megkezdése és a nemzeti intézmények hálózatának kiépítése |
19. Akció |
A Tudománnyal kapcsolatos Európai Megállapodás létrejöttének ösztönzése |
20. Akció |
A "Tudomány és Társadalom" témakörben helyi és regionális párbeszéd szervezése |
21. Akció |
Tudományos Műhelyek hálózatának kiépítése Európa szerte |
A POLGÁROKHOZ KÖZELEBB ÁLLÓ TUDOMÁNYPOLITIKA
22. Akció |
A nemzeti szinten rendelkezésre álló információk cseréje a részvételi előírások alkalmazásáról |
23. Akció |
Meghatározott témákról nyilvános viták és meghallgatások kezdeményezése |
24. Akció |
A Tudós Asszonyokért Európai Platform felállítása |
25. Akció |
Az Európai Tudományos Kutatásban a nemek közötti egyenlőség felé haladás figyelemmel kísérése |
26. Akció |
A nők szerepének növelése az ipari kutatásban |
27. Akció |
A nemek közötti egyenlőség előmozdítása a tudományban a szélesebb értelemben vett Európában |
28. Akció |
A jövőbeli európai szintű tevékenységek koordinációjának biztosítása |
A POLITIKAI DÖNTÉSHOZATAL FELELŐSSÉGTELJES TUDOMÁNYRA ÉPÜL
29. Akció |
Etikai kérdésekkel foglalkozó információs és dokumentációs megfigyelőközpont felállításának elősegítése |
30. Akció |
Nyilvános párbeszéd kialakítása Európában az etika és a tudomány témakörében |
31. Akció |
A kutatók etikai kérdésekkel kapcsolatos tájékozottságának fokozása |
32. Akció |
Az etikai bizottságok helyi és országos hálózati kapcsolatainak előmozdítása |
33. Akció |
Etikai kérdésekről nemzetközi párbeszéd szorgalmazása |
34. Akció |
A tudományos kutatásokba bevont kísérleti állatok védelmének fokozása |
35. Akció |
A kockázatkezelés gyakorlatának tökéletesítése hálózati kapcsolatépítésen keresztül |
36. Akció |
A szakértelem felhasználását szabályozó irányelvek lefektetése |
37. Akció |
A tudósok internetre épülő hálózatainak létrehozása: Tudományos Információ a Politika Támogatására Európában |
38. Akció |
Közös Európai Tudományos Referenciarendszerek felállítása |
További információ:
Research Directorate, General Directorate „European Research Area – Science and Society”
European Commission, Office SDME 06/62, B-1049 Brussels
Fax: +32-2-296 60 20, E-mail: rtd-sasap@cec.eu.int
Webcím: http://www.cordis.lu/science-society
*
E14. Az Európai Bizottsághoz érdekeltségi nyilatkozatként
(Expression of Interest – EoI) beérkezett pályázati témajavaslatok adatainak elemzése és értékelése
Az Európai Bizottság 2002. március 20-án felhívást
tett közzé akadémiai szervezetek kutatóintézetek, vállalkozások számára,
amelyben érdekeltségi nyilatkozat megtételére hívja fel az érintetteket a 6.
Keretprogram új támogatási eszközeinek (integrált projektek, kiválósági
hálózatok) igénybevételével és a pályázati szakterületek (tematikus
prioritások) kialakításával kapcsolatban. Az érdekeltségi nyilatkozatban a
beküldők olyan témajavaslatokat terjeszthettek elő, amelyek integrált
projektként vagy kiválósági hálózatként megvalósítandó és a Keretprogram
valamelyik tematikus prioritásához kapcsolódó kutatási tevékenységre
irányultak. A beérkezett témajavaslatokat a Bizottság igen alapos elemzésnek
vetette alá, amely elemzés és értékelés összefoglaló jellegű megállapításait
az alábbiakban ismertetjük.
1. A háttér
Ez az elemzés a Bizottsághoz beérkezett olyan témajavaslatok adataira terjed ki, amelyek beküldői valamelyik új támogatási eszköz igénybevételével kívánnak részt venni a 6. KP pályázatain. A témajavaslatokat tartalmazó érdekeltségi nyilatkozat megtételére vonatkozó felhívást a Hivatalos Lap (Official Journal) 2002. március 20-i számában tették közzé és a beadási határidőt 2002. június 7-ében határozták meg.
Az felhívással kapcsolatos valamennyi információ a következő internet címen található:
www.cordis.lu/fp6/eoi-instruments
A Bizottság még a 6. KP és a specifikus programok formális elfogadása előtt kezdeményezte a témajavaslatok megtételét a kutatói közösség részéről azzal a céllal, hogy kikérje véleményüket: felkészültek-e arra, hogy az új eszközökként fémjelzett akciókkal biztosítsák a kutatás finanszírozását.
Az EoI kezdeményezés számos fontos információval szolgál a Bizottság számára az adott Munkaprogram összeállításával, valamint a még 2002 vége előtt esedékes első pályázati felhívások tematikájának kialakításával kapcsolatban. A kezdeményezés minden bizonnyal segítségére volt a potenciális pályázóknak is abban, hogy megismerkedjenek az új eszközökkel.
2. A témajavaslatok fogadása
A témajavaslatok fogadása elektronikusan történt. A hiányos beadványok (mintegy 800 csak az egyoldalas adatlapból állt), valamint a duplikált példányok kiszűrése után a Bizottság illetékes szervei több mint 11.700 EoI adatait használhatták fel az elemzés céljára. Ezt a számot úgy tekintik, mint a Bizottság felhívására az Európai Kutatói Közösség részéről adott nagy jelentőségű választ.
Az elemzésbe bevont témajavaslatok arányosan oszlanak meg az egyes tematikus prioritások között, és lényegében összhangban állnak az adott prioritásra rendelkezésre álló költségvetési kerettel. Az 1.1.7 számú „Polgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban” és az 1.1.6.3 számú „Globális változás és ökorendszerek” című prioritásokra azonban aránytalanul nagy számú EoI érkezett. Több mint 50 országból érkeztek beadványok, amelyek 5%-át vagy még magasabb arányát a következő hét országból küldték: Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Egyesült Királyság.
Valamennyi tematikus prioritásban több EoI-t adtak be integrált projektre (IP – 65%), mint kiválósági hálózatra (NoE – 35%).
A beküldő szervezetek típusa szerint a legtöbb témajavaslatot az akadémiai és felsőoktatási intézmények küldték be (46%), ezt követték az egyéb kutatóintézetek (32%) és az ipar (14%). Csak az 1.1.4 (Repülés és űrkutatás) és az 1.1.6.2 (Közlekedés) prioritásokban szerezte meg az ipar a témajavaslatot beküldők között az első helyet. A KKV-k aránya alacsony volt az ipari szervezetek között.
3. A témajavaslatok elemzése
A Bizottság illetékes szervei csak a hiánytalanul összeállított EoI-kat vonták be az elemzésbe, vagyis azokat, amelyek mind az egyoldalas adatlapot, mind az ötoldalas szakmai összefoglalót tartalmazták. A legtöbb tematikus prioritás tekintetében a munkába tanácsadóként bevont független szakértők segítették a Bizottságot az adatok elemzésében. Amint azt a témajavaslatot beküldők számára kiadott Útmutatóban is leszögezték, a Bizottság az egyes beadványok vonatkozásában a beküldőknek nem küld visszajelzést és ilyet nem is tesz közzé.
A Bizottságnak a témajavaslatokkal kapcsolatos elemzése azon kutatási akciók definiálását célozza, amelyek jól alkalmazhatók a javasolt integrált projektekre és kiválósági hálózatokra, továbbá amelyek a Specifikus Programok valamelyik témakörére vonatkoznak, valamint amelyek lehetséges alapul szolgálhatnak a Munkaprogram összeállításához és az első pályázati felhívások elkészítéséhez. A Bizottság részéről számos alkalommal hangsúlyozták, hogy a témajavaslatok beküldése egyáltalán nem kötelező és nem is biztosít előnyt a későbbiekben a pályázatokon indulók számára. A pályázatokat a közzétett kritériumok szerint értékelik. Figyelmen kívül hagyják azt a körülményt, hogy EoI-ként korábban beküldték-e vagy sem.
Az elemzés alapján megállapítható, hogy a beküldött témajavaslatok mintegy 15-20%-a jól megfelelt az Útmutatóban rögzített követelményeknek: szemléltetően bemutatta a résztvevők felkészültségét arra, hogy az új eszközökre kiírt első pályázatok valamelyikén részt vegyenek egy olyan témával, amely szorosan kapcsolódik az egyik specifikus programban definiált tematikus prioritáshoz.
A különféle tematikus prioritásokra beérkezett javaslatok elemzése alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a beküldők közül sokan nem értették meg teljesen az új eszközöket. Jó néhány témajavaslat esetében kiderült, hogy beküldője úgy tett javaslatot az egyik specifikus program valamelyik témakörében elvégzendő kutatásra, hogy közben beadványa nem felelt meg az új eszközökkel, ill. a konzorciumalakítással kapcsolatos követelményeknek. Számos beadvány inkább a hagyományos eszközökre bizonyult alkalmasnak.
4. A témajavaslatok publikálása
A CORDIS-on a Bizottság minden olyan hiánytalanul összeállított EoI-t közzétesz, amellyel kapcsolatban a beküldők nem kérték a publikálás mellőzését (a közzétételtől elzárkózók 20%-a általában, a többség egyes tematikus prioritások tekintetében nyilatkozott így). Ez összhangban van azzal az elvvel, hogy valamelyik EoI publikálása nem jelent jóváhagyást vagy utalást arra vonatkozólag, hogy az adott témajavaslat beletartozik valamelyik tematikus prioritásként definiált kutatási területbe (az EoI kezdeményezés nem a pályázás előtti ellenőrzést célozza).
Eredetileg a Bizottság azt tervezte, hogy csak az
elérhetőségi adatokat tartalmazó adatlapot és egy
rövid összefoglalót tesz közzé. A témajavaslatok nagy számára tekintettel
azonban – a partnerkapcsolatok létesítésének megkönnyítése szempontjából –
hasznosabbnak ítélte azt, hogy a beküldők részéről több információ álljon az
érdeklődők rendelkezésére. Ennek megfelelően a beküldőket arra buzdították,
hogy egy 5 oldalas ismertetést (vagy legalábbis annak nem bizalmas változatát)
adják meg a javaslatukról. Míg a hiányosan beküldött (tehát csak az egyoldalas adatlapból álló) témajavaslatokat nem
publikálják, a beküldőket nyomatékosan arra ösztönzik, hogy használják a CORDIS
Partnerszolgálatát (http://www.cordis.lu/en/src/i_002_en.htm)
annak érdekében, hogy jobban felkészülhessenek a 6. KP-ra.
5. A végeredmény
A Bizottság illetékes szervei nagyra értékelik az EoI kezdeményezés végeredményét, amely alkalmas volt arra, hogy mozgósítsa a legjobb európai tudósokat egy nagyhorderejű „brainstorming” akcióban. Ez a kezdeményezés releváns információkkal látta el a Bizottságot, amelyek segítségére lesznek a megfelelő Munkaprogram összeállításában.
A témajavaslatok roppant nagy száma demonstrálta a
kutatók igényét arra, hogy részt vegyenek az európai dimenziójú kutatásban. Még a követelményeknek
teljes mértékben megfelelő témajavaslatok beküldőinek is csak egy kis töredéke
fog pénzügyi támogatást kapni a 6. KP-ban, amennyiben
minden szempontból megfelelő pályázatot nyújt majd be. El kell érni, hogy a
megnyilvánult érdeklődés hozzájáruljon az ERA fejlődéséhez.
Mivel a beküldött témajavaslatoknak csak mintegy 15-20%-áról lehetett azt
megállapítani, hogy teljes mértékben megfelelnek a 6. KP követelményeinek,
egyértelmű, hogy az új eszközöket, különösen a Kiválósági Hálózatokat a
kutatói közösség nem értette meg pontosan, és ezt a problémát kezelni kell. A
novemberi 6. KP konferencia jó alkalom lesz arra, hogy világos üzeneteket
küldjön a potenciális résztvevőknek.
Mivel a kutatói közösség nagy része, egyes esetekben a teljes köre részt vett a témajavaslatok beküldésében, jó néhányan voltak közöttük olyanok is, akik új szereplőnek számítanak ebben a tekintetben.
Egyértelműen megállapítható azonban az is, hogy néhány témajavaslatot beterjesztő konzorcium nem fedte fel valamennyi új ötletét. Úgy tűnik, hogy néhányat tartalékban tartottak azért, hogy ne veszítsék el a versenytársaikkal szemben meglévő potenciális előnyüket.
Az EoI kezdeményezés segített az európai kutatóknak abban, hogy megismerjék az új eszközök sajátosságait és a 6. KP-ban való alkalmazási lehetőségeiket. Ez előnyös lesz az 5. KP és a 6. KP közötti zökkenőmentes átmenet szempontjából.
Forrás:
CORDIS Adatbázis – www.cordis.lu/fp6/eoi-instruments
*
E15. MGYOSZ K+F Bizottságának javaslatai a hazai innováció gyorsítása érdekében
Az MGYOSZ K+F Bizottsága dr.Szilbereki Jenő elnök vezetésével 2002. 09. 23.-án ülést tartott. A bizottság előtt a “Hazai K+F, illetve innováció-politika terén a legfontosabb teendők" címmel vitaindító előadást tartott dr. Siegler András, az OM kutatás-fejlesztési helyettes államtitkára.
Az előadások és a hozzászólások alapján a kormányprogram innovációval foglalkozó “A Tudomány és technológia-politikai feladatok" fejezetére koncentrálva – a Bizottság külső szakértők közreműködésével – egyetértve a Magyar Innovációs Szövetség 2002. július 4.-én kelt ugyanezen kérdéskörrel foglalkozó állásfoglalásával, az alábbi javaslatokat dolgozta ki, ill. fogadta el:
A Kormányprogram világosan megfogalmazza, hogy “a tudomány és technológia politika a társadalom elemelkedését a gazdaság növekedését egyre jobban meghatározó kormányzati eszköz". Indoklásként kiemeli, hogy a “fejlett országokban az e szférába tartozó tevékenységek és intézmények adják a gazdasági növekedés motorját". A kormányprogram világossá teszi, hogy a gazdaságok jövőjének kulcskérdése az innovációs folyamatok sikere - a termelőszféra korszerűsége, versenyképessége.
A kérdéskör fontosságát felismerve az ezzel összefüggő ráfordítások a magyar gazdaságban az utóbbi időben erőteljesen növekedtek, A Világgazdasági Fórum legutóbbi jelentése szerint gazdaságunk versenyképességi szintje már a "középmezőny" (azaz a technológia-importáló országok) élére sorolható, de a továbblépéshez, az előttünk állókhoz való közeledéshez nem nélkülözhető a termelőszféra innovációs képességének jelentős javítása, Az ECOSTAT kimutatása szerint az innovációk a hazai GDP növekedésének 43%-át adják, ami nem kevés ugyan, de a gazdaság további növekedése csak ennek a hányadnak számottevő növelésével képzelhető el.
Mindezek élesen kiemelik a Kormányprogram Tudomány- és Technológiapolitikai Feladatok c. fejezetében közel két oldalon összefoglalt általános célkitűzések fontosságát. Ugyanilyen fontos azonban az is, hogy egy részletes tudományos és innovációs stratégiában – a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségének és teljes körű autonómiájának biztosítása mellett – a lehető legrövidebb időn belül konkrétan is megfogalmazásra kerüljenek a konkrét teendők, megteremtve a gazdaságpolitikához illeszkedően a kitűzött célok elérését segítő innováció-barát szabályozási környezetet egy egységes nemzeti innovációs rendszer keretén belül.
A tudományos és innovációs stratégia megfogalmazása során figyelembe kell venni, hogy a vállalatok átlagos K + F ráfordításai sajnos még mindig szerények és beruházásaik dinamizmusa sem kielégítő, határozott fordulatra csak az innovációk kormányzati támogatásának további erősítését követően lehet számítani. Annál is inkább, mert az elmúlt évek fő modernizációs "motorjának", a külföldi tőke által vezérelt technológiatranszfernek hasonló súlyú további szerepvállalása már csak kisebb mértékben valószínűsíthető.
A Kormányprogram szerint a jövőben a termelési innováció elsőbbséget kap. Ennek érdekében elsősorban a megfelelő szabályozási környezetet (kiemelten is a szellemi tulajdon védelmet erősítő), valamint a kis- és közepes vállalatok innovációs forrásait bővítő konkrét lehetőségeket, ill. tennivalókat kell kidolgozni.
A részleteket illetően különösen fontosnak tartanánk és javasoljuk az alábbiak elfogadását:
A gazdaságpolitika a következő években folyamatosan törekedjen az ország K+F ráfordításainak további jelentős emelésére, hogy ez 2002. évben 1,4-1,5% legyen, és 2004-2005-re érje el az EU átlagát (2 % a GDP-re vetítve). Ezen belül is fontosnak és kiemeltnek tartjuk az OTKA, a NKFP és a KMÜF súlyának és jelentőségének növelését.
Az innováció-politikáért felelős intézmény a terület kiemelkedő fontosságához méltó - a helyettes államtitkárságénál magasabb - kormányzati besorolást kapjon (kényszert teremtve arra, hogy az oktatáspolitika és a gazdaságpolitika igazodjon a műszaki haladás követelményeihez).
A Tudomány- és a Technológiapolitika prioritásait módosítani kell annak érdekében, hogy a ráfordítási struktúrában jelentősen emelkedjen az alkalmazott, ill. a piac közeli kutatások és fejlesztések aránya. A törvényi szabályozásban már jelentősen megnövekedett hatáskörű OMFB szorosan hangolja össze döntéseit egy működő és közvetlen a Miniszterelnökhöz tartozó Tudomány és Technológia-politikai Kollégiummal (esetleg kabinettel), valamint a Tudományos Tanácsadó Testülettel.
Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a tudomány- és technológiapolitika regionális célkitűzéseinek, a régiók fejlesztési törekvései összehangolásának, az EU-s csatlakozásunkban rejlő lehetőségek kiaknázásának.
A kultúra, általában a humán terület tudományos életének növekvő támogatásával abból a meggyőződésből értünk egyet, hogy a tudástársadalom építésének aktuálissá vált időszakában a szellemi tulajdon védelem, a technológiai fejlődés, általában a társadalom korszerűsítése elképzelhetetlen az általános műveltség széles körben történő növelése nélkül.
Az intézményfinanszírozás esetleges szűkítésével és a közbeszerzési eljárások javításával a K+F terén is tovább mérsékelhető a versenyfeltételek szektorális különbsége és megszüntethető a mindenkori politikától való függőség.
A vállalkozások saját K+F ráfordításainak jelentős növelése csak a közvetett gazdaságpolitikai eszközök továbbfejlesztésével (az adókedvezmények további növelésével, a gyorsított amortizáció lehetőségének bővítésével, a személyi ösztönzés erősítésével, a beruházási tartalékképzés lehetőségeinek megteremtésével, stb.) biztosítható.
Az innovációs folyamatok alapjait képező tudást közvetítő intézményrendszer (kutatóparkok, ipari parkok, innovációs központok,) további intenzív fejlesztését és támogatását országos és regionális szinten egyaránt koordinálni kell.
Meg kell teremteni a spin off nemzeti rendszerét, és a rendszerfelelősi feladatok, valamint az egységes nemzeti innovációs rendszer támogatására, koordinálására, a regionális innovációs stratégiák összehangolására egy nemzeti innovációs ügynökséget kell létrehozni.
A nemzeti innovációs rendszer hatékony működését, biztonságát, finanszírozását, és koordinációját szavatoló jogszabályokat – hasonlóan a fejlett országok gyakorlatához – innovációs és kutatás-fejlesztési törvényben kell rögzíteni.
Bővíteni kell a K + F és innovációs statisztikát (2004-ig meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az OECD által e tárgykörben kért adatok teljes körűen rendelkezésre álljanak).
A Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Szövetsége közreműködést vállal a felsorolt feladatok megoldásában, és kiemelten javasolja a technológiapolitika, valamint az ezzel kapcsolatos stratégiai kérdések kialakításába és végrehajtásába a vállalati szakemberek bevonását.
[MISZ Hírlevél, 20. sz. 2002. október 2.]
*
E16. Innovációs projektek összehangolása a nyugat-dunántúli régióban
2002. szeptember 24-én a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség kezdeményezésére sor került a régióban tevékenykedő innovációs szervezetek találkozójára, melynek célja a megvalósítás alatt lévő innovációs projektek összehangolása volt.
A találkozón Budavári László a MISZ nyugat-dunántúli regionális igazgatója "K+F Kompetencia hálózatok - létrehozás és működtetés elképzelések" címmel tartott előadást.
A Nyugat-Dunántúli régióban az elmúlt tíz évben létrejöttek és jól működnek azok a gazdaságfejlesztési csomópontok, melyeket az intenzív fejlődés érdekében jól meghatározott kompetencia profil mentén hálózatba szükséges szervezni.
A kompetencia hálózatban létrejöhetnek azok a szinergikus hatások, amelyek együttesen segítenek a régió tőkevonzó képességének növelésében.
A kompetencia hálózatok csomópontjai:
Ipari és innovációs parkok - melyek innovatív gazdasági környezetet teremtve elősegítik a multinacionális vállalkozások letelepedése mellett az őket "lehorgonyzó" kreatív kis és közepes vállalkozások letelepedését is.
Innovációs és technológiai központok - melyek szolgáltatásaikkal segítik az innovatív, fejlődőképes kis és közepes vállalkozásokat, valódi technológia transzfer szolgáltatásokat képesek nyújtani, kiépítik és működtetik a kompetencia adatbázist, amely lehetővé teszi a vállalkozói szakmai kompetenciák kiajánlását, valamint működtetik az innovációs monitoring rendszert, melynek feladata az új ötletek szisztematikus összegyűjtése és megvalósítása.
Ipari klaszter kezdeményezések - melyek feladata a kompetencia profil meghatározása és részletes kidolgozása, a kis- és közepes vállalkozások beszállítói képességének növelése, valamint a hálózatépítés és együttműködés összefogása és kiszélesítése.
Egyetemek, tudományos intézetek - melyek kutatás-fejlesztési kapacitásokkal rendelkeznek és ezeket termeléshez közeli szolgáltatásként ki tudják ajánlani a vállalkozások számára, valamint az innovációs és technológiai központokkal közösen működtetik az innovációs monitoring rendszert.
A projekt megvalósítása jelenleg a feladat-meghatározás fázisában tart, melynek legfontosabb elemei a szolgáltatási szükségletek felmérése, a belső és külső kapcsolatrendszerek pontos meghatározása, a finanszírozási források feltárása, valamint a működtetési struktúra meghatározása.
[MISZ Hírlevél, 20. sz. 2002. október 2.]
*
E17. Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ
Az INNOSTART szervezésében elkezdődött az “Innovációs Brókerképzés”, melyet egy sikeresen elnyert pályázat kapcsán a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács is támogat.
A 4x2 napos tréningnek az a célja, hogy a részt vevő Közép-Magyarországi Régiós KKV-k képviselői, KKV-kal foglalkozó szervezetek munkatársai olyan speciális innovációs menedzsment szaktudást, szemléletet sajátítanak el és olyan tapasztalatokat szerezzenek, melyek nélkülözhetetlenek az egyes vállalkozások hatékonyabb és sikeresebb működéséhez, fejlődéséhez, jövedelemtermelő képességének javulásához, hozzájárulva ezzel az egész régió, illetve a hazai gazdaság versenyképességének növeléséhez.
El szeretnék érni, hogy az innovatív ötletek feltalálóival a KKV-k fejlesszék kapcsolataikat, s a KKV-k figyelmét ráirányítani az innováció gazdasági hasznára és az innovatív vállalkozások speciális igényeire.
A tréning résztvevői az első 2 napos képzésen “Az innovációs folyamat és innovatív gondolkodás” című témakört boncolgatták.
Ennek keretében megismerkedhettek:
– az innovációs lánc főbb elemeivel,
– az innováció jellemzőivel,
– az innováció típusaival,
– az innováció globális hatásaival,
– az innovatív környezet sajátosságaival,
– az innovációs bróker feladataival,
– az innovációt gátló tényezőkkel,
– az innovációs kockázataival,
– a kockázat kalkulálásával,
– az innováció menedzselésének néhány alapkérdéseivel.
A tréning október 1-2-án folytatódott, amikor “Az új, innovatív megoldások és az üzleti vállalkozás” kérdésköre kerül megtárgyalásra.
[MISZ Hírlevél, 20. sz. 2002. október 2.]
*
E18. Összefoglaló a kutatásra fordítandó források fokozását célzó Bizottsági jelentésről
Forrás: Communication from the Commission: More research for Europe - Towards 3% of GDP; 2002. szeptember 11., COM(2002) 499
2000 márciusában, a Lisszaboni Európa Tanács értekezleten a kormány- és államfõk azt a célkitűzést fogalmazták meg az Európai Unió számára, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága legyen. Két évvel később, a Barcelonai Európa Tanács alkalmával a célkitűzés megvalósításához elengedhetetlennek ítélték meg az európai K+F befektetések növelését legalább a GDP 3%-áig.
A jelentés célja, hogy széles körű társadalmi vitát kezdeményezzen az európai kutatási források növelése érdekében alkalmazható módszerekről és eszközökről.
2000-ben az európai össztermék 1.9%-át fordították K+F célokra, amely messze elmarad az Egyesült Államokban és Japánban mért értékektől. Az elmaradás több mint 80%-áért az üzleti szektor alacsony befektetési hajlandósága felelős: a különbség ledolgozása érdekében a teljes KTF ráfordítások 56%-áról 66%-ra kellene növelni az üzleti szektor arányát. A különbség mértéke sokkal megdöbbentőbb, ha arányok helyett az abszolút különbséget vesszük figyelembe: 2000-ben az Egyesült Államokban 120 milliárd euróval fordítottak többet ilyen célokra. A számok annál is aggasztóbbak, mivel az EU-ban a vonatkozó adatok az elmúlt évtizedben stagnáltak, míg az Egyesült Államok javuló tendenciát mutatnak.
A jelentés fókuszában az üzleti szektor ösztönzése áll. Az európai kibocsátási indikátorok tanúsága szerint elsősorban az innováció területén van pótolni való: a munkatermelékenység növekedése (melyet az innováció jelentősen befolyásol) a kilencvenes évtized második felében lelassult Európában, míg az Egyesült Államokban felgyorsult. Ezen felül a gazdaság egyes technológiai alapú szektoraiban Európa kevésbé versenyképes a nemzetközi kereskedelmi forgalmi adatok alapján.
Az eltérés elsősorban az ipari szerkezetre vezethető vissza: az Egyesült Államok a high-tech és a kutatás-intenzív szektorokra nagyobb mértékben specializálódott. A különbség nagy része az információtechnológiai és a védelmi ipar eltéréseiből fakad. Emellett azonban az európai cégek a közepes, vagy alacsony technológiai színvonalat követelő iparágakban és a szolgáltatási szektorban is kevesebbet fektetnek fejlesztési célokra.
Más megközelítésben érdemes megvizsgálni a multinacionális vállalatok magatartását. Az ezen a területen megfigyelhető aggasztó tendencia szerint a "multik" egyre inkább az Egyesült Államokban koncentrálják K+F tevékenységüket, ami Európa globális vonzerejének csökkenését mutatja. Ezzel egyidejűleg az amerikai kis- és középvállalatok is egyre többet fektetnek innovációba a hazai piacon erősödő verseny következményeként, azonban az Európai Unió KKV-i az adatok szerint arányaiban kevesebbet fordítanak K+F-re.
Az Európai Unió tagállamainak helyzete és tendenciái rendkívül eltérőek, és ez a sokszínűség csak fokozódik ha a tagjelölteket is figyelembe vesszük. A tagjelöltek átlagosan nemzeti össztermékük 0.7%-át fordítják K+F-re, amely megfelel Görögország és Portugália szintjének, azonban érdemes kiemelni, hogy az üzleti szektor részesedése kifejezetten alacsony.
A kedvezőtlen trend megfordítása érdekében a következő területeken terveznek akciókat:
1. Vonzóbb keretfeltételek
– Megfelelő mennyiségű és minőségű emberi erőforrás
– Erős állami támogatású kutatói bázis fokozottabb ipari kapcsolódással
– Vállalkozói szellem a K+F-ért
– A szellemi tulajdonjogi rendszerek hatékony adaptációja és alkalmazása
– Kutatás- és innováció-barát szabályozás
– Piaci verseny és támogató versenyszabályok
– A közösségi versenyszabályzás három területen gyakorol jelentős hatást a cégek K+F aktivitására:
- cégek közötti K+F együttműködés engedélyezése és támogatása;
- technológia átadási megállapodások;
- állami támogatások a K+F területén.
– Kedvezőbb pénzpiac a fejlődésük eltérő szakaszában tartó cégeknek;
– Makroökonómiai stabilitás.
2. A privát szektor számára folyósított közpénzek hatékonyabb felhasználása
Közvetlen támogató intézkedések;
Fiskális ösztönzők;
Garanciák;
A kockázati tőke állami támogatása;
Az alkalmazott eszközök kedvezőbb portfoliója.
[MISZ Hírlevél, 20. sz. 2002. október 2.]
*
E19. Copyright és Licence: elektronikus dokumentumok a könyvtárban
A cikk az internet okozta változások kapcsán hívja fel a figyelmet olyan új könyvtári munkakörök megjelenésére mint:
– tartalom szolgáltató,
– interaktív szolgáltató,
– internet szolgáltató,
– hozzáférés szolgáltató.
Az Európai Uniós könyvtári szervezetek és projektek rövid bemutatása keretében ismerteti az új szerzői jogi és copyright problémákat, hatásukat az adatbázisokra, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal, a Szerzői Jogi Szakértő Testület, az Országos Széchenyi Könyvtár, az Artis-jus, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség publikációs, munkabizottsági, oktatási szemináriumi stb. szaktevékenységét, beleértve a szerzői jogi törvény folyamatban lévő és várható módosításaira vonatkozó figyelemfelhívást. A cikket bibliográfia zárja, amely 16 pontban foglalja össze azt az értékes irodalmat, amelyek közül 8 az interneten keresztül is elérhető.
Forrás: Könyvtári Levelező/lap – 2002. júmius, Vasas Livia cikke
*
E20. Javuló e-ügyintézés az Európai Unióban
Javultak az interneten elérhető közszolgálati ügyintézési lehetőségek - ez derült ki egy, az eEurope programhoz kapcsolódó felmérés most publikált eredményeiből. Az Európai Bizottság megrendelésére készült, az Ernst & Young által elkészített kutatás egyik célja az volt, hogy a csatlakozásra váró országok számára láthatóvá váljék, milyen szinten állnak az e-kormányzati szolgáltatások terén élenjáró európai országok.
Az immáron második alkalommal elkészített felmérés során húsz szolgáltatás színvonalát vizsgálták 15 EU tagállamban, valamint Norvégiában, Izlandon és Svájcban. Az előző felméréshez képest elért fejlődés mértékét százalékpontokban határozták meg.
A kutatásban három szempont alapján értékelték az ügyintézési lehetőségeket: megvizsgálták a szolgáltatást igénybe vevő fő célcsoportok arányát; a szolgáltatások típusait, és az egyes országok teljesítményét (a tranzakciók színvonala alapján).
A legfontosabb eredmények:
A célcsoportok: 12 olyan szolgáltatást vizsgáltak meg, amelyet általában az állampolgárok, és 8 olyat, amelyet kifejezetten az üzleti szféra tud használni. Az üzleti szféra számára nyújtott szolgáltatások sokkal (százalékpontban kifejezve 21-gyel) magasabb színvonalat képviselnek, mint az állampolgárok által igénybe vehető ügyintézési lehetőségek. Mindössze két ország, Hollandia és Írország esetében kaptak magasabb értékelést az állampolgároknak nyújtott tranzakciók.
A tranzakciókat típusuknak megfelelően négy csoportba osztották: bevételt generáló szolgáltatások (amelyek során az állampolgárok és a vállalkozások felől pénz folyik be a kormányzatnak; pl. adók); regisztráció (ahol adminisztratív okokból személyes adatok felvételére kerül sor); visszatérítések (adó-visszatérítés, támogatások, segélyek); engedélyek és licencek (a hivatalok által kiadott engedélyek: vállalkozás elindítására, építkezésre, stb.). A négy csoport közül a legjobb minősítést az első (bevételt generáló szolgáltatások kapta, azon belül is az adóbevallást ítélték a legmagasabb színvonalú tranzakciónak.
Ami az országok szerinti elemzést illeti: Írországot értékelték a legjobbnak 85 százalékponttal, Svédország 81, Norvégia 70 százalékpontot ért el. (Az átlag 54% volt.) A nemzetek sorát Luxemburg zárja. Valamennyi ország 4-20 százalékpontos javulást mutatott az előző felméréshez képest.
A felmérés egyik legfontosabb eredménye, hogy a szolgáltatások színvonala és hozzáférhetősége terén az előző adatfelvételhez képest összességében 10 százalékpontos javulást regisztráltak.
Forrás: http://www.nua.com/surveys/?f=VS&art_id=905358088&rel=true
A teljes tanulmány letölthető (pdf):