EU
KUTATÁS ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉS
HÍRLEVÉL PLUSZ
BME OMIKK 2002.
MÁJUS-JÚNIUS
TARTALOM
Gyorshírek A legutóbbi frissítés dátuma: 2002. június 14
Az Európai Kutatási Térség és a
Keretprogram, Ünnepélyes programnyitó
konferencia Brüsszelben
EU-támogatás
a brüsszeli konferencián résztvevő magyar szakemberek utazási költségeinek
fedezésére
A szén és
acél témájú kutatások terén új CORDIS információszolgálat kezdte meg működését
A
biotechnológia fejlődésének perspektívái a tagjelölt kisországokban
Hét tagjelölt
országban a vállalkozások üzleti környezete nem éri el a pozitív minősítést
Megjelent a
„Nanotechnológia az ERÁ-ban” c. tájékoztató füzet frissített változata
Külföldi
szervezetek keresnek partnereket!
EU 6.
Keretprogram: kapcsolatépítő rendezvény
Az Európai
Parlament Kutatási Főigazgatóságának felhívása
Informatikai
konferencia Debrecenben: AGRÁRINFORMATIKA 2002
A CORDIS
Partnerszolgálat felkészült a 6. Keretprogram által támasztott követelmények
teljesítésére
Az
Információs Társadalom Főigazgatóság előzetes tájékoztatása pályázati
felhívásokról
A XXI. század
környezetvédelmi technológiái
Az EARMA és
az EUROSCIENCE közös konferenciája Budapesten
Egyéb információk A legutóbbi frissítés dátuma: 2002. június 14
Magyarország
részvétele a 6. Keretprogramban – körvonalazódó feltételek
eEurope 2005:
Új cselekvési program az információs társadalom fejlesztésére
Mikrobiális
oltóanyagok a mezőgazdaságban és a környezetvédelemben
COST akció: Másodgenerációs mikrobiális oltóanyagok a
mezőgazdaságban és a környezetvédelemben
Az Európai
Innovációs Teljesítményjelző Tábla, 2001.
Megjelent az
„Innovation and Technology Transfer” (ITT) c. kiadvány 2002. évi 3. száma
Tájékoztató
az EURO INFO SERVICE magyar nyelvű kiadványairól
Összefoglaló
a kutatási infrastruktúrák támogatásáról a 6. Keretprogram folyamán
GYORSHÍREK A frissítés dátuma: 2002. június 14.
AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG ÉS A KERETPROGRAM
Ünnepélyes programnyitó konferencia Brüsszelben
2002. november 11-12-13
European Research 2002
Second announcement
Registration has
begun!
From 11 to 13 November 2002 the European Commission will hold a major conference to mark the launch of the
EU's Sixth Framework Programme for research, which will cover the period from
2002 to 2006.
Based on the experience of a similar event in February 1999 which
attracted over 5 000 participants the conference will be a major forum to
present the objectives and priorities of the Framework Programme and to explain
rules for participation. At the same time the conference is meant to create
opportunities for scientific debate and exchange of best practice beyond those subjects
addressed in the Framework Programme.
The overall structure and content of the conference is shown in
the programme.
The major features of this three-day event are as follows.
Sessions addressing all the main thematic priorities of
the Framework Programme as well as the cross-cutting issues of the
European Research Area such as human resources and mobility, patenting and
intellectual property, etc.
Sessions providing guidance on How to participate in the
Framework Programme.
In a major innovation
compared with the 1999 conference, symposia, workshops and poster sessions will
be designed and organised using a
bottom-up approach. This participants' forum will be organised by
scientists, industrial researchers, research users, organisations and
associations, and others working in or affected by research and technology on
topical subjects relevant for research and society - though not necessarily
related to the Framework Programme. The European Commission will supply the
platform and create an appropriate environment. See the call
for proposals for background information, the practical conditions and the
form to be used for the submission of a proposal.
Project presentations for the media and a wider audience, presenting the
aims and results of research projects carried out under past EU research
programmes or other programmes involving international co-operation .
Exhibition: in parallel with the conference, there will be a major
exhibition, providing space for some 150 stands, where interesting EU-sponsored
research projects will be on display; this will complement the verbal project
presentations mentioned before and promote the networking and integration of
research activities in Europe. Space will also be available to accommodate
corporate stands from European research organisations and national
organisations having developed genuine European programmes for researchers. See
the call
for proposals for background information, the practical conditions and the
form to be used to request space in the exhibition.
Press: there will be two press briefings each day;
interviews and background discussions will be facilitated wherever possible. A
fully equipped pressroom in a central location will be available. Technical
assistance will be provided to journalists from the audio-visual press.
Venue The Conference will be
held in the Palais du Heysel in Brussels.
Registration Registration
is now possible.
Accommodation Participants will cover their own
travel and accommodation costs.
Further
information Information
and Communication Unit
Directorate-General
for Research
E-mail: rtd-conference2002@cec.eu.int
[Forrás: http://europa.eu.int/comm/research/conferences/2002/index_en.html
]
EU-támogatás a brüsszeli KONFERENcián résztvevő magyar
szakemberek utazási költségeinek fedezéséRE
Genomika és
az egészség biotechnológiája
Az
információs társadalom technológiái
Nanotechnológiák,
intelligens anyagok és új termelési eljárások
Élelmiszerbiztonság
és egészségi kockázatok
Fenntartható
fejlődés (beleértve az energiarendszereket)
Polgárok és kormányzás az európai tudástársadalomban
További
információ, ill. pályázati űrlap szerezhető az alábbi internet címen:
http://europa.eu.int/comm/research/iscp/invitationresearchconf2002_en.html
Információ
szerezhető az alábbi címen is:
Tel: +32
2 298 4162, Fax: +32 2 296 9824
E-mail:
Lorella.Maggi@cec.eu.int
A Bizottság
új kezdeményezése a 6. KP égisze alatt folyó együttműködés és koordináció
támogatására
További
információ: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/pdf/era-net-7-5-02.pdf
[Forrás: CORDIS
focus, 197. sz. 2002. máj. 20., RCN 18382]
A szén és acél témájú kutatások terén új CORDIS
információszolgálat kezdte meg működését
A Biotechnológia Fejlődésének perspektívái
a tagjelölt kisországokban
hét tagjelölt országban A vállalkozások üzleti
környezete Nem éri el a pozitív minősítést
Megjelent a „Nanotechnológia az ERÁ-ban”
c. tájékoztató füzet frissített változata
További
információ: http://www.cordis.lu/nanotechnology
[Forrás: CORDIS focus, 197. sz. 2002.
máj. 20., RCN 18372]
GYORSHÍREK A frissítés dátuma: 2002. május 31.
Expression of interest Û Integrated
projects Û Networks of excellence
Külföldi szervezetek keresnek parTnereket!
További
információ: http://idcrue.dit.upm.es/english/actividades/index.html
E-mail: teresasamelo@ist.utl.pt
Tel: 351
218419218, Fax: 351 218464455
29 Hampered Street PO Box 50364
Tel: 03 511 8121, Mobil: 054 436 110,
EU 6. Keretprogram: kapcsolatépítő rendezvény
További információ:
tetalap@tetalap.hu.
Az Európai Parlament Kutatási Főigazgatóságának felhívása
A szándéknyilatkozati felhívás elérhető a következő
honlapon is:
http://ojs2002.sz-sb.de/dynamic/doccur/en/en/KOiJ/0/64316-2002.htm?CDBNR=&QFILE=&SID=eG6r
Informatikai konferencia Debrecenben: AGRÁRINFORMATIKA 2002
Informatikai
kutatások, fejlesztések és alkalmazások az agrárgazdaságban és
vidékfejlesztésben
Debrecen, 2002. augusztus 27-28.
·
Internet az
agrárgazdaságban, e-agrárgazdaság
·
Térinformatika,
távérzékelés, környezetinformatika
Rendező: Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és
Vidékfejlesztési Intézet
Társrendező: MAGISZ - Magyar Agrárinformatikai Szövetség
On-line regisztráció és információk: http://www.date.hu/ia2002/
[Mi Újság – Neumann János Számítógép-tudomány
társaság Hírlevele. 2002. május]
GYORSHÍREK A frissítés dátuma: 2002. május 24.
A CORDIS Partnerszolgálat felkészült a 6. Keretprogram által támasztott követelmények teljesítésére
A partnerkereső adatbázis a következő honlapon érhető
el: http://www.cordis.lu/partners-service
Az Információs Társadalom Főigazgatóság előzetes tájékoztatása pályázati felhívásokról
·
pályázati felhívás az elektronikus
közszolgáltatások (eKormányzat) web alapú felmérésére.
A
szerződésekre előirányzott összeg 1,2 millió euró.
[CORDIS focus,
196. sz., 2002. máj. 6., RCN 18328]
A XXI. század környezetvédelmi technológiái
Nemzetközi konferencia, Budapest,
2002. június 13-14.
Helyszín:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, K épület, Díszterem
Környezetvédelmi Szolgáltatók és
Gyártók Szövetsége, 1133 Budapest, Hegedűs Gyula u. 68.,
Tel./Fax: (1) 350-7271, 350-7274, 20/
9 465-465, e-mail: kszgysz@axelero.hu, valamint
IRC HUNGARY, buzas@info.omikk.bme.hu, http://www.irc-hungary.hu
Az EARMA és az EUROSCIENCE közös konferenciája Budapesten
EGYÉB INFORMÁCIÓK A
frissítés dátuma: 2002. június 14.
Magyarország részvétele a 6. Keretprogramban – körvonalazódó feltételek
Az Európai Közösségek és az
Euratom következő kutatási keretprogramjában történő részvételünk
feltételei 2002. április 12-én ismertté váltak – lezárult a programtársulási
tárgyalások feltáró szakasza. A jelentkező országokkal folytatott előzetes
tárgyalások és a több hónapos belső európai bizottsági (EB) egyeztetés
eredményeként kialakult európai bizottsági ajánlatot a 13 EU tagjelölt ország
kutatásért felelős miniszterei személyes képviselőinek brüsszeli értekezletén
Achilleas Mitsos, az EB Kutatási Főigazgatóságának vezetője ismertette.
Az EB megállapodási indítványa szerint:
·
a 6. KTF
Keretprogramhoz (FP6) társuló EU tagjelölt országok (TTO-k) a programban az EU
tagországaival minden tekintetben azonosan
egyenlő feltételekkel vehetnek részt. Ez vonatkozik pl. a
konzorciumalakításra (az EU tagállamaival azonosan vevődnek figyelembe), a
koordinátori szerep betöltésére, a harmadik országokkal közös akciókra. A
TTO-k tehát semmilyen tekintetben nem számítanak többé „3. országnak”. A
jelenleg is folyó tanácsi-parlamenti együttdöntési eljárás alatt álló
részvételi szabályok és a már kialakulóban lévő modellszerződések ennek
figyelembe vételével készülnek. Az egyenlő feltételek alól jogi okoknál fogva formálisan
kivételt jelent a programbizottságokban és a Közös Kutatóközpont (JRC)
Kormányzótanácsában betöltött megfigyelői jogú tagság, ami azonban – az FP5
tapasztalatai szerint – érdemben azonos értékű a teljes jogú tagsággal;
·
az Európai Bizottság döntése alapján az
"entry ticket" (GDP-arányos részvételi díj az Eurostat GDP adatai
alapján) kiszámítási elve az 5. Keretprogramhoz képest változatlan marad,
ugyanakkor minden tagjelölt ország azonos mértékű befizetési kedvezményben
részesül az FP6 első két évében. A
kedvezmény mértéke 2003-ban 30 %, 2004-ben 20 %, míg 2005-2006-ra egyelőre
nem terveznek kedvezményt. Ezt a döntést 2004-ben a Bizottság át fogja
tekinteni, és már most jelzi az újratárgyalás lehetőségét;
·
Phare támogatás
továbbra is használható a nemzeti befizetés egy részének fedezésére. A
kedvezmény megadásának elvi alapja az, hogy az EB a feltáró tárgyalások
tanulságait figyelembe véve így látja vállalhatónak a tagjelölt országok
számára az FP6-ban és a közös európai kutatási tevékenységben való részvételt.
(Időközben az FP6 befizetés korábbihoz hasonló mértékű PHARE támogatása be is
került a 2003-ra érvényes magyar PHARE támogatási programba.)
A programhoz történő
társulás jogilag egy Egyetértési Nyilatkozat
(Memorandum of Understanding, MoU) aláírásával történik meg, amelynek jogi hátterét
képező – az összes közösségi programra kiterjedő – keretegyezmény Magyarország
és az EU között 2002. január 1-je óta hatályban van.
Az "országokra szabott" MoU-kat és mellékleteiket
a TTO-k várhatóan 2002 májusában kapják meg, miután az Európai Bizottság
Jogi Szolgálata állást foglal azok szövegéről. A mellékletek a pénzügyi, a
részvételi szabályokra vonatkozó és a szellemi tulajdonvédelmi kérdéseket
rendezik. Az MoU tényleges aláírására csak az „FP6 csomag” (keretprogram,
specifikus programok, részvételi szabályok) elfogadását követően kerülhet
sor, azonban addigra az MoU is aláírásra késszé tehető. Az EB javaslata
szerint az MoU-t a kutatási főbiztos és a programhoz társuló országok
kutatásért felelős minisztere írja alá.
A reciprocitás
kérdése nem szerepel külön az MoU-ban, az erre irányuló készségüket a társulni
szándékozó országok levélben jelzik az EB felé. Továbbra is elvárás tehát,
hogy az FP6-hez hasonló nemzeti programok nyitva álljanak az EU tagállamok
kutatói előtt.
Áttekintve hazánk, a többi EU tagjelölt ország
(különösen a Visegrádi csoport és Szlovénia), az EU tagállamok és az Európai
Bizottság között az elmúlt egy év során folytatott párbeszédet és egyeztetéseket,
megállapítható, hogy Magyarországnak jó
esélye van arra, hogy a tárgyalási
folyamatban gyakorlatilag minden célját elérje:
·
Valóban egyenlő
jogú részvételre van lehetőségünk az FP6 egészét és az Európai Kutatási
Térség (ERA) számos akcióját tekintve.
·
Jelentős
befizetési kedvezményt kaptunk anélkül, hogy egyéb, az FP6 végrehajtásával
kapcsolatos érdekeink sérültek volna.
·
Az EB és a
tagországok TéT politikai döntéshozóiban reális kép alakult ki az EU tagjelölt
országok részvételének előnyeiről és költségeiről. Folyamatossá vált a
párbeszéd és az egyeztetés mind a TéT politika európai és hazai vezetői, mind a
végrehajtásért felelős bizottsági, tagországi és hazai szakemberek között.
·
A CREST-ben, az
EURAB-ban, a JRC Kormányzótanácsában, a programbizottságokban és a Külső
Szakértői Csoportokban viselt tagságunk révén a Keretprogram számos részterületén
tudtuk érdekeinket érvényesíteni. Nagy jelentőségű kétoldalú megbeszélésekre
került sor 2002 elején a kutatási főbiztos, illetve a kutatási főigazgató és a
hazai TéT politika irányítói között. A
sikeres érdekérvényesítés néhány példája:
ü a „8. prioritás” – az EU politikáinak kiszolgálása a
TéT eszközeivel – kiterjesztése az EU bővítési politikájára;
ü az EU bővítésének
támogatása TéT eszközökkel a 7 fő tematikus prioritáson végigvonuló horizontális szemponttá vált;
ü a tagjelölt országok hátrányos helyzetű régióként
(„less favoured region”) történő kezelése az FP6 és az ERA számos elemében
(a strukturális-kohéziós politika elemeinek megjelenése a tagjelöltek
nemzeti innovációs rendszereinek fejlesztésében).
ü az EB Közös Kutatóközpontjának „Bővítési
Akcióprogramja”;
ü a tagjelöltek várhatóan az EB támogatását élvező
részvétele a hagyományos jellegű („stairway of excellence”) FP6 projektekben;
ü a „Benchmarking” gyakorlat kiterjesztése a
tagjelöltekre már 2002-ben;
ü a tagjelöltek országspecifikus módon történő
segítésére vonatkozó európai bizottsági ajánlat a kísérő intézkedések
tekintetében;
ü az FP5-nek azon rásegítő intézkedései és pályázatai
2001-2002-ben, amelyek részben már az FP6-ra történő felkészülést szolgálták
(NAS pályázatok);
ü a megajánlott befizetési kedvezményt és a várható
PHARE támogatást figyelembe véve a 6.
Keretprogramban történő részvételünk
hazai költségvetésből finanszírozandó
hányada 2003-ban mintegy 2 milliárd
forintra tehető. (Emlékeztetőül: az 5. Keretprogram részvételi költségéhez
a hazai költségvetés 2002-ben kb. 2,9 milliárd forinttal járul hozzá.)
A
6. Keretprogramot előkészítő döntési folyamat természetesen még nem zárult le. Az Európai Tanács barcelonai
ajánlásának megfelelően a Bizottság mindent elkövet azért, hogy az FP6 jóváhagyási
folyamata 2002 első félévében befejeződjön. Ehhez, valamint a FP6 2002 végi indításához
a "döntési csomag" mindhárom elemét (a Közösségi és az Euratom Keretprogramot;
a specifikus programokat és az Egyezmény 167.§-án alapuló részvételi szabályzatot)
az Európai Parlamentnek (EP) és a Tanácsnak el kell fogadnia. Az egyeztetések
jelenleg érzékeny fázisukban vannak az EP, a Tanács és a Bizottság képviselői
között. Tekintettel az EP által továbbra is fenntartott, közel száz módosítási
javaslatra, elképzelhető, hogy egyeztető („conciliation”) eljárásra is sor
kerül. Különösen vitatott pont a kutatásetika
kérdésköre, amelyben - mivel a tagországok képtelenek a megegyezésre - célszerű
az EB álláspontjának fenntartása, továbbá az új eszközök alkalmazása, ahol a tagországok között a decemberi
Tanácsülésen létrejött kompromisszumot tekintik irányadónak.
[Forrás: OM Nemzetközi K+F Hírlevél,
2002. május]
*
eEurope 2005: Új
cselekvési program az információs társadalom fejlesztésére
Információs társadalom
mindenki számára
Az Európai Bizottság a közelmúltban új
cselekvési programot fogadott el az információs társadalom fejlesztésére, amely
elsősorban a korszerű on-line közszolgáltatások kiterjesztésére, a versenyképes
áron elérhető, nagy sávszélességű internet-hozzáférésre, valamint az
infrastruktúra biztonságossá tételére irányul.
Az „eEurope 2005: Információs társadalom
mindenki számára” elnevezésű programot a június második felében tartandó
sevillai EU-csúcson fogják előterjeszteni. Erkki Liikanen, a bizottság ipari és
informatikai kérdésekért felelős tagja a program legfontosabb céljai között
említette, hogy valamennyi közigazgatási, oktatási és egészségügyi intézményt
be kell kapcsolni a nagy sávszélességű kommunikációs hálózatokba.
A Bizottság nemcsak a személyi számítógépeken alapuló
internethasználatot kívánja ösztönözni, hanem számításba veszi az olyan új
műszaki lehetőségeket is, mint a digitális televízió vagy a harmadik generációs
mobiltelefon-hálózatok – közölte Liikanen.
A Bizottság fontosnak tartja, hogy a tagállamok – vele
együttműködésben – szükség esetén nyújtsanak támogatást a nagy sávszélességű
hálózatok kiépítéséhez a hátrányosabb helyzetű térségekben. Ennek érdekében a
lehetőségekhez mérten igénybe vehetik majd a közösségi strukturális alapokat is,
illetve pénzügyi ösztönző intézkedéseket alkalmazhatnak – fűzte hozzá az EU
főbiztosa.
Az információs hálózatok biztonságosabbé tétele
érdekében várhatóan a jövő év közepén megkezdi működését egy szakértői csoport,
amelynek az lesz a feladata, hogy a tagországokkal közösen kidolgozza egy
közös európai informatikai riasztórendszer tervét és segítse a határokon
átnyúló együttműködések hatékonyabbá tételét.
A program finanszírozásához szükséges források már
rendelkezésre állnak, többek között a strukturális alapok formájában. Liikanen
szerint a Bizottság emellett azt szeretné, ha az e-TEN (transzeurópai
kommunikációs hálózatok) programok megvalósításához nyújtható közösségi
támogatások hányadának maximumát a jelenlegi 10-ről 30 százalékra emelnék.
Brüsszelben az előző ilyen cselekvési programhoz, az
eEurope 2002-höz hasonlóan az eEurope 2005-nek is kulcsszerepet szánnak annak a
célnak a megvalósításában, amely szerint 2010-re Európának a világ
legdinamikusabban fejlődő és legversenyképesebb tudásalapú gazdasági övezetévé
kell válnia. Míg azonban az előző program középpontjában elsősorban az
internet-hozzáférés minél szélesebb körű elterjesztése állt, a mostani főleg
arra irányul, hogy ennek eredményei már a gazdasági hatékonyság növekedésében,
az elektronikus szolgáltatások mennyiségi és minőségi javulásában is
jelentkezzenek, s mindennek alapját a lehető legtöbb helyen hozzáférhető nagy
sávszélességű kapcsolatok alkossák.
[Forrás: Prim Online, http://www.prim.hu/online]
*
Mikrobiális oltóanyagok a mezőgazdaságban és a környezetvédelemben
címmel
a MAE Talajtani Társaság Talajbiológiai Szakosztálya tematikus ülést rendez
2002. június 20-án 13 órai kezdettel
az
MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének (MTA TAKI) tanácstermében
(Budapest, 1022 Herman Ottó u. 15.)
Előadó: Dr.
Biró Borbála (MTA TAKI)
A COST Action 8.30. M.C.
tagja
Dorrmannsné Simon Erzsébet (Csongrád
megyei Talaj-fertőtlenítő Állomás, Hódmezővásárhely)
A program kapcsolódik a COST Action 8.30. WG-2
meetingjéhez: „Second generation
microbial inoculants for Agriculture and Environment” címmel.
Helyszín: Hotel Bara, Budapest. Hegyalja út 34-36.
A
részvétel a szakosztályi ülésen ingyenes. A COST rendezvény részvételi
feltételeit külön meghívó tartalmazza. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
*
COST akció: Másodgenerációs
mikrobiális oltóanyagok a mezőgazdaságban és a környezetvédelemben
COST Action 830
“Microbial Inoculants in Agriculture and
Environment”
és a
előadó ülést rendez:
„Másodgenerációs mikrobiális oltóanyagok a
mezőgazdaságban és a környezetvédelemben“ címmel
A rendezvény
témakörei:
1.
Különböző ökológiai igényeket kielégítő mikrobiális
oltóanyag keverékek.
2.
Az oltóanyagok és agrokemikáliák kölcsönhatásának
problémái.
3.
A másodgenerációs oltóanyagok technológiája és a
bejegyzésükkel kapcsolatos törvényi szabályozás.
4.
Szilárd fázisú fermentáció.
Rövid
programkivonat:
Okon YAKOOV: Beneficial co-inoculation of legumes with Rhizobium and Azospirillum or PGPR
rhizobacteria
Bernt Gerhardson: Disease control through mixed biological and
chemical seed treatments
Gerard Catroux: Mixed cultures of two efficient bacterial strains as
inocula…
Marco NUTI: Registration requirements
for microbial inoculants in Europe…
…stb.
Részvételi
lehetőség: A meghirdetett
témakörökhöz kapcsolódó angol nyelvű, új hazai tudományos eredményeket
tartalmazó poszterek bemutatására van lehetőség mind a kutatói, mind az
alkalmazotti oldalról. A poszterek kifüggesztéséhez állványokat biztosítunk. Az
állványok méretei:120x90 cm. A poszterek egy oldalas, angol nyelvű összefoglalója a
konferencia kiadványban jelenik meg.
Részvételi díj: nincs, az étkezések azonban
önköltségesek. A kávészünetek ára az 1. napon 1700,- a 2. napon 900 Ft/fő.
Svédasztalos ebéd kb. 3000-5000 Ft./fő/nap összegben lehetséges. A költségekről
a rendezőség igazolást ad. (az igényeket előre kérjük jelezni.
Határidő!!!
Június 15:
bejelentkezési és absztrakt beérkezési határidő
Az absztrakt formátuma: Az absztraktot 12-es Times New Roman betűtípussal
kérjük elkészíteni. A cím félkövér, nagybetűkkel írandó. Az előadó nevét kérjük
aláhúzással jelölni. A szerzők neve alatt az intézet teljes címét közöljük. Az
absztrakt szövege - a szóközöket is beleértve - nem haladhatja meg a 2000
karaktert. Csak a legfontosabb hivatkozásokat kérjük megjelölni.
Szálláslehetőségek:
A konferencia a Bara hotelben
kerül megrendezésre (1118, Budapest, Hegyalja út 34-36.). Az ehhez kapcsolódó
igényeket kérjük megadni.
Visszajelzést várunk a következő címre:
MTA
Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete,
Rhizobiológiai
Kutatórészleg
1022
Budapest, Herman O. u. 15.
( 06(1) 3564-644 m.27 Fax: 06(1) 2257-495,
E-mail:
biro.borbala@axelero.hu vagy hal@rissac.hu
A konferencia hazai társszervezője:
Budapesti
Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
Mezőgazdasági
Kémia Technológia Tanszék
1111
Budapest, Gellért tér 4.
( 06(1) 463-1475, Fax: 06(1) 463-2598,
E-mail:
gszakacs@mail.bme.hu
A résztvevő adatai:
Név |
|
Intézmény |
|
Cím |
|
Telefon |
|
Fax |
|
e-mail |
|
A poszter szerzői |
|
A poszter címe |
|
Szállásigény (igen, nem) |
|
Érkezés |
|
Távozás |
|
*
Az Európai Unió 2003-ban Budapestre hívja a fiatal tudósokat
Philippe Busquin, az EU tudománnyal, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó főbiztosa
hivatalosan tájékoztatta az oktatási miniszert, hogy az EU-ban elfogadták a
Magyar Innovációs Szövetség és az Oktatási Minisztérium közös pályázatát, és
először rendezik meg az EU Fiatal Tudósok Versenyét csatlakozni kívánó
országban, Magyarországon, 2003 szeptemberében.
Az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága 1988 óta
szervezi hivatalosan a Fiatal Tudósok Versenyét, melynek célja, hogy
előmozdítsák a 15-20 év közötti fiatal tudósjelöltek együttműködését, és az
ígéretes fiatal tehetségek fejlődéséhez hozzájáruljanak.
Évente több mint 30000 fiatal tudós, ill.
tudósjelölt indul az egyes európai országokban megrendezett versenyeken. Az
EU-döntő lehetőséget nyújt a legjobban szerepelt fiatalok számára, hogy
bemutassák tudományos eredményeiket és kortársaikkal összemérjék tudásukat. (A
2001. évi európai döntőn 35 országból 65 pályázat képviselői, összesen 95
fiatal vett részt.)
[Forrás: Magyar Innovációs Szövetség]
*
Az oktatási miniszter 27/2002. (V. 17.) OM sz.
rendelete lefekteti a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok céljára rendelt
előirányzat felhasználásának és kezelésének szabályait. Így – többek között –
rendelkezik a pályázati felhívásokkal kapcsolatos követelményekről, a
pályázatok elbírálásáról, a szerződéskötés és támogatás feltételeiről és a
támogatás felhasználásának, ill. a támogatott projekteknek az ellenőrzéséről.
A rendelet a Magyar Közlöny 2002/67. számában jelent meg.
*
Az Európai Innovációs Teljesítményjelző Tábla
A gazdasági
versenyképesség kulcskérdése az innováció területén elért teljesítmény. Az Európai
Unió kitartó erőfeszítései ellenére az USA és Japán továbbra is jelentős
előnnyel rendelkezik az EU-val szemben az innováció tekintetében. Jelentős
előrelépésnek tekinthető azonban az a körülmény, hogy a Bizottság szakértői
kidolgozták az innovációs teljesítmények mérésére alkalmas módszert és a tagállamok
2001. évi teljesítményét illusztráló táblát már ennek a módszernek a
segítségével állították össze.
2000 márciusában a lisszaboni Európai
Tanács kettős célt tűzött az unió elé: egyrészt a szociális kohézió
erősítését, másrészt azt, hogy az unió a világ legversenyképesebb és
legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon a következő évtizedben. A
tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy az Európai Kutatási Térség (ERA)
megvalósítása az egyik kulcsfontosságú feltétel ahhoz, hogy az EU és a
tagállamok erőfeszítéseit a korábbinál eredményesebben tudják összehangolni. A
Bizottság elemző-értékelő állásfoglalásai az ERA létrehozásáról és a tudásalapú
gazdaságban továbbfejlesztendő innovációról, valamint a következő kutatási és
technológiafejlesztési keretprogramra vonatkozó határozat-tervezet kimunkálása
fontos lépések voltak a lisszaboni csúcson kijelölt célok eléréséhez vezető
úton.
Az Európai Bizottságnak a lisszaboni
Európai Tanács kezdeményezésére több összehasonlító értékelésre
(benchmarking) alkalmas módszert és rendszert kellett kidolgoznia, és ezek
egyike volt az innováció terén elért teljesítmények bemutatására és
összehasonlítására lehetőséget nyújtó tábla megalkotása. Az Európai Innovációs
Teljesítményjelző Tábla összeállítása a lisszaboni Európai Tanács kifejezett
kérésére történt.
A tábla az alábbi négy területre vonatkozó
statisztikai adatok elemzésére épül: emberi erőforrások, tudásteremtés, az új
tudás átadása és alkalmazása, s végül innovációfinanszírozás, innovációs
output és innovációs piacok. A szóban forgó négy területen belül 17
„strukturális mutatót (indikátort) jelöltek ki. A tábla bemutatja az
eredményeket és tendenciákat, továbbá rávilágít a tagállamok teljesítményeinek
erős és gyenge pontjaira.
Az EU vezető országai jó néhány
innovációs mutató tekintetében számottevően megelőzik az Egyesült Államokat és
Japánt. Az Egyesült Királyság, Írország és Franciaország például
világviszonylatban élen járnak a természettudományi és műszaki szakokon
végzettek számát tekintve; Finnország, Hollandia és Svédország a költségvetési
forrásból finanszírozott K+F terén, Svédország az üzleti, vállalkozási
forrásból finanszírozott K+F tekintetében, míg Hollandia, Svédország és Dánia
az otthoni internet-hozzáférés számát illetően állnak az élen. Mindez
szemléletesen mutatja azt a hatalmas potenciált, amely a jól bevált gyakorlat
cseréje és a kölcsönös tanulás tekintetében az EU-ban rendelkezésre áll a
Lisszabonban definiált „nyílt koordinációs eljárás”, valamint az unió és a
tagállamok közötti együttműködés elmélyítése révén, amely tényezők az Európai
Kutatási Térség lényegét képezik.
Ami az EU egészét illeti, tíz olyan
innovációs mutató változásairól készült elemzés, amelyekre vonatkozóan
rendelkezésre állnak az elmúlt 4-6 év adatai. Az elemzések szerint javulás hat,
semmilyen lényegi változás egy, romlás pedig három indikátor tekintetében
állapítható meg: ez utóbbiak a költségvetésből finanszírozott K+F, a
magánerős K+F és a csúcstechnológiát alkalmazó feldolgozó ipar értéktermelése.
Az USA és az EU jelenlegi innovációs teljesítményeinek összehasonlításából az
állapítható meg, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma, az üzleti
szféra által finanszírozott K+F, az otthoni internet hozzáférés és a
bejelentett csúcstechnológiai szabadalmak száma tartoznak azokhoz a
területekhez, amelyekben az USA előnye a legnagyobb, míg az EU csak a
természettudományi és műszaki szakokon végzettek számát tekintve, és az
IKT-beruházások (Információs és Kommunikációs Technológiák) területén vezet.
Japánt az EU mindössze az IKT-ráfordítások tekintetében előzi meg. Az internet
hozzáférés tekintetében Japán és az EU azonos szinten vannak, míg az üzleti
szféra által finanszírozott K+F vonatkozásában Japán lényegesen (csaknem az EU
átlag kétszerese) túlszárnyalja az EU-t, és, kisebb mértékben ugyan, de
megelőzi a természettudományi és műszaki szakokon végzettek számát, a költségvetésből
finanszírozott K+F mértékét és a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerő
részarányát illetően is.
Az Innovációs Teljesítményjelző Tábla
részletes elemzéssel szolgál mind az egyes országok, mind az egyes mutatók
vonatkozásában. Annak érdekében, hogy általános képet kaphassunk a tagállamok
innovációs teljesítményeiről, kísérleti jelleggel egy összevont innovációs
index (SII) és az egyes országokat jellemző általános országtrendek kerültek
kiszámításra (ld. 1. ábra). A vízszintes tengely felett elhelyezkedő országok
átlagot meghaladó innovációs index-szel rendelkeznek, míg a függőleges
tengelytől jobbra lévő országok országtrendje jobb az EU átlagnál. Ez a két
tengely négy mezőre osztja az ábrát. A jobb felső mezőben lévő országok az
„előrehaladás” pozíciójában vannak, mert mind az összevont innovációs indexüket,
mind pedig a trendmutatóik változásait tekintve az EU átlag felett foglalnak
helyet. Ezzel szemben a bal alsó mezőben található országokra a „további
lemaradás” a jellemző, mert ők mindkét változó tekintetében elmaradnak az EU
átlagtól.
Valamennyi tagállam innovációs teljesítménye javult
az elmúlt időszakban. Három országnál a jelenlegi gyengébb teljesítmény
mellett is egyértelműen kirajzolódik a felfejlődés tendenciája; Görögország,
Luxembourg és Spanyolország egyértelműen a „felzárkózás” stádiumában van. Az EU
három legnagyobb gazdasága szintén javult, de javulásuk mértéke elmarad az EU
átlagtól. Közülük az Egyesült Királyság javult a leggyorsabban. A
leginnovatívabb EU országok, Dánia és Finnország „előre halad”; Svédország az
EU átlagnak megfelelően javult, Hollandia javulása viszont elmaradt az EU átlagtól.
1. ábra: Az Európai
Innovációs Teljesítményjelző Tábla 2001. évi eredményei
Bár lényeges különbségek lelhetők fel
az egyes EU tagállamok innovációs teljesítményei között, nem lehet azt
állítani, hogy létezik „egyetlen optimális stratégia” az innovációpolitika
számára. A tagállamok közötti különbségek különösen a következő négy indikátor
tekintetében szembetűnőek: élethosszig tartó tanulás, az üzleti, vállalkozási
forrásból finanszírozott K+F, csúcstechnológiai szabadalmi bejelentések száma
és az innovációs együttműködésben résztvevő KKV-k részaránya. A különbségek
azokon a területeken a legjelentősebbek, amelyeket a magántulajdonra épülő
döntéshozatali mechanizmusok közvetlenül befolyásolnak. Ezzel szemben kisebbek
az eltérések a tagállamok között a legtöbb olyan mutató tekintetében, amelyeken
erőteljesen érvényesül a kormányzati politika. Ilyen területek például a
felsőfokú oktatás vagy a költségvetési forrásból finanszírozott K+F beruházások.
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a
költségvetési, valamint a magánerős K+F ráfordítások csökkenése a 90-es évek
elejétől megállt, sőt 1996-tól az üzleti, vállalkozási forrásból finanszírozott
K+F mértéke számos EU tagállamban növekedett is. 1994 óta azonban a magánerős
K+F ráfordítások mind Japánban, mind az Egyesült Államokban igen gyors ütemben
növekedtek, aminek következtében az EU tagállamok további elmaradást voltak
kénytelenek elkönyvelni a szóban forgó területen. Ezen túlmenően az USA mintegy
hétszer annyi csúcstechnológiai szabadalmi bejelentéssel rendelkezik Európában,
mint az európaiak az USA-ban. Japán vonatkozásában a helyzet csaknem ugyanilyen
kiegyensúlyozatlanságot mutat. Az az erős pozíció, amelyet Japán a
csúcstechnológiai szabadalmi bejelentések terén az USA-ban kivívott, azt
mutatja, hogy az EU számára is van lehetőség a fejlődésre ezen a területen.
A Teljesítményjelző Tábla alapján végzett elemzések
eredményeit évente közzéteszik, ezzel is segítve az innovációpolitika terén
folytatott európai együttműködés elmélyítését. Az Innovációs Teljesítményjelző
Tábla minősége a tagállamokból érkező statisztikai adatoktól függ. Ezzel
összefüggésben a Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok különös figyelmet
fordítsanak a Közösségi Innovációs Szemlében (CIS) foglalt adatok határidőre
történő összeállítására és frissítésére.
Az innováció igen fontos regionális
dimenzióval rendelkezik és a Bizottság felhívta az európai régiókat arra, hogy
aktívan vegyenek részt az innovációpolitika összehasonlító értékelésében. A
régiók szerepvállalásának függvényében és attól függően, hogy rendelkezésre
állnak-e a megfelelő adatok, a regionális dimenziót tovább lehet fejleszteni a
2002. évi Innovációs Teljesítményjelző Tábla keretében.
További
információ: http:/www.cordis.lu/innovation-smes/scoreboard/home/html
[Forrás: Régió Magyarország]
*
Megjelent az „Innovation and Technology Transfer” (ITT) c. kiadvány 2002. évi 3. száma
Az Európai Bizottság Vállalkozás Főigazgatósága által
évente hat alkalommal megjelentetett kiadvány térítésmentesen beszerezhető és
az interneten is megtalálható a következő címen: http://www.cordis.lu/itt/itt-en/home.html.
Az alábbiakban közöljük a közelmúltban megjelent kiadványban megtalálható
fontosabb írások címeit:
·
Research -
necessary, but not sufficient
·
Pressing
forward to the knowledge society
Dossier: Great leap forward
·
1. A broader
view of innovation
o
Resources for
innovation and development
o
Castilla y
León - regional showcase
·
Reassessing research
funding
·
The university-industry
interface
·
Managing complexity - the
new challenge
·
The nuts and bolts of
co-operative research
·
Space - but not as we know it
*
Magazine for European Research, 2002 április
Tartalomjegyzék
Cancer, a European priority
Prevention, detection, treatment… Fundamental and clinical
research are joining forces to fight a disease whose varied and complex forms
present a challenge to the efforts of scientists and doctors alike. RTD info
looks at the progress of the latest research strategies and the vital work of
cancer information networks.
Sixth Framework Programme (2002-2006)
Following a political agreement at the Council of
Ministers, and with its content and budget now set, the new directions taken
are giving real shape to the European Research Area.
Interview: European research steers a new
course
European Research Commissioner
Philippe Busquin sets out the main thrust and summarises the thinking behind
it.
The home straight
A preview of the Sixth Framework Programme due to be adopted this summer.
Research 2002: the big November meeting
All about the launch conference in Brussels.
Portrait: The correct use of mathematics
RTD info meets Giorgio Israel (La Sapienza University,
Rome), expert on the history of mathematics, humanist and philosopher who is
concerned about the aberrations of the technosciences, the misuse of
mathematics and the foundations for a new rationality.
Digest
Opinions, Letters, New sin brief,
Publications, Diary, Calls for proposals
Enlargement: Partners in excellence
Thirty-four multidisciplinary centres of excellence in
11 candidate countries benefit from union support. These new scientific and
technological partners who will be strengthening the European Research Area are
presented here complete with useful addresses.
Oceanography: A floating phenomenon
Polarstern, the star of German oceanography, spends
its time sailing between the Arctic and the Antarctic. Its nine on-board
laboratories are staffed by a succession of scientific teams studying such
matters as climatology, marine biology, underwater geophysics and continental
drift.
International research: Indian resolve
After its spectacular success in the computing sector, India is now turning to other high-tech fields, such as biotechnology. It has just signed a mutual scientific cooperation agreement with the Union which marks a major departure from the usual notion of development assistance
Health: The mobile phone: friend or foe?
Are the electromagnetic waves emitted by mobile phones
and other everyday on-line technologies damaging to health? Scientists are
unsure, the WHO is cautious, and the Union is backing new research on this
problem for science and society.
Innovation: Technology without borders
The specialised experts from the IRCs, which form a
solid network throughout Europe, are helping SMEs with a high technological
potential to conclude successful international cooperation agreements.
Az RTD info-t
az EU Bizottság „Kutatás” Főigazgatósága kéthavonta adja ki. A kiadvány
díjmentesen beszerezhető, és a http://europa.eu.int/comm/research
internet címen megtalálható.
EGYÉB INFORMÁCIÓK
A frissítés dátuma:
2002. május 31.
A BIC On-line - információszolgáltató adatbázis
A BIC On-line
szolgáltatásait az alábbi négy témakörbe soroltuk:
·
Virtuális oktatási és média központ
Ezeken belül Önnek
lehetősége nyílik:
·
Régión belüli export elősegítése
·
Határon átnyúló együttműködés kialakításával egyéb
tevékenységek előmozdítására
Az ITDH Euro Info Központ gondozásában megjelent
az Európa Füzetek „CE jelölés az ipari termékeken” című sorozat újabb 8
kötete
Az első kötet az Alapvető
tudnivalókat tartalmazta.
TÁJÉKOZTATÓ AZ EURO INFO SERVICE MAGYAR NYELVŰ KIADVÁNYAIRÓL
Az
európai uniós szövegkörnyezetben leggyakrabban előforduló fogalmak értelmezései
Várható
megjelenés: 2002. június
Megrendelhető: Euro Info Service
1137 Bp. Szt.
István krt. 12. Tel: 329-21-70, Fax: 349-20-53;
E-mail:
euroinIntfo@euroinfo.hu
EGYÉB INFORMÁCIÓK A
frissítés dátuma: 2002. május 24.
Beszámoló a Go Digital kezdeményezés
eddigi eredményeiről és a témában szervezett konferencia tapasztalatairól
2002. május 16-án került sor az eEurope: „SMEs Go
Digital” konferenciára.
A konferenciáról röviden beszámol a Cordis NEWS 2002.
május 21-i híre is (RCN=18419).
Forrás: Go Digital Progress Report 2001-2002;
SEC(2002)566, 2002. május 13.
A Lisszaboni csúcsértekezlet
döntéseivel összhangban a kis- és középvállalkozások digitális tevékenységének
támogatását célozta meg az eEurope 2002 részeként 2001. márciusában indított Go
Digital akcióterv. Az akciótervet az Információs Társadalmi Technológiák
Főigazgatóság és a Vállalati Főigazgatóság közösen hajtották végre.
A Go Digital kezdeményezés során
megpróbálták azonosítani a KKV-k e-business tevékenysége előtt álló
akadályokat; javaslatokat tenni specifikus akciókra a KKV-k elektronikus
tevékenységének ösztönzése érdekében; megteremteni a vonatkozó európai,
nemzeti, regionális és helyi szintű politikák összhangját; következtetéseket
levonni a gyakorlati tapasztalatok és az összehasonlító-elemző eljárás
eredményei alapján.
A statisztikai adatok tanúsága szerint
1999. és 2001. között a KKV-k hozzáférése az Internethez jelentősen javult és meghaladja
a 70%-ot, mind a mikrovállalkozások (70%), mind a kis- (80%) és
középvállalkozások (92%) esetében.
A 2001-ben az ENSR (European Network for SME Research) által elvégzett
közvélemény-kutatás szerint a KKV-ket az Internet használatától leginkább visszatartó
tényezők:
Ÿ az a meggyőződés, hogy saját termékük esetében ez a
technológia nem alkalmazható (a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében
rendre 43%, 40% és 40%);
Ÿ nincs megfelelően képzett személyzet (17%, 20%, 16%);
Ÿ nem éri meg (18%,
14%, 16%).
Ugyanezen a területen végzett 2001-es Eurostat
felmérés szerint az indokok a következők:
Ÿ a bevezetési költségek túl magasak (az egyes
tagországokban 6%-27% között);
Ÿ az internet hozzáférés túl drága (7%-19%);
Ÿ a képzettség hiánya (6%-23%);
Ÿ a nyereség hiánya (7%-27%);
Ÿ az adatforgalom túl lassú/instabil (9%-39%);
Ÿ biztonság hiánya
(20%-40%).
Az elektronikus vásárlások alkalmazása
ellen a KKV-k véleménye szerint legfőképp a jogi és a fizetési eljárással
kapcsolatos bizonytalanság szól. További érvet jelent a javak és a
szolgáltatások hozzáférhetetlensége és a más elektronikus kereskedők egyelőre
alacsony száma.
Az elektronikus eladások alkalmazása
ellen a KKV-k véleménye szerint leginkább az szól, hogy saját termékeik és
szolgáltatásaik esetében ez a technológia nem alkalmazható, de felmerültek
kételyek a potenciális eladási csatornák közötti konfliktusokkal, a jogi
bizonytalanságokkal, a fizetések bizonytalanságával és az elektronikus
kereskedelmi rendszerek költségeivel kapcsolatban is.
A Go Digital kezdeményezés három fő
prioritást tartalmazott:
Ÿ kedvező környezet kialakítása az elektronikus üzletek
és vállalkozások számára az alkalmazandó jogszabályokkal kapcsolatos információ
nyújtásával és a nemzeti támogatási politikák összehasonlító elemzésével;
Ÿ az elektronikus üzletek bevezetésének megkönnyítése a
tájékoztatással, kísérleti projektek és nyílt szabványok támogatásával;
Ÿ hozzájárulni a információ- és kommunikációs
technológiai ismeretek elsajátításához az állami és a magánszféra kapcsolatának
erősítésével, valamint a tagállamok közti párbeszéd fokozásával.
A Go Digital
kezdeményezés akciói:
1.
Az elektronikus üzletelést támogató nemzeti és regionális stratégiák
összehasonlító elemzése
A tagállamok és Norvégia részvételével felállítottak
egy szakértői csoportot (eBusiness Policy Group - EBGP), amely jelentést
készített az információtechnológia és az elektronikus kereskedelem
alkalmazásának jelenlegi helyzetéről. A jelentés hozzáférhető az Interneten:
http://europa.eu.int/comm/enterprise/ict/policy/doc/mb-2002-02-07-fsrv1.pdf
Jelenleg folyamatban van a nemzeti és regionális
politikák értékelése előre meghatározott indikátorok segítségével. 2002
júniusában kerül megrendezésre egy konferencia, melyen többek között ismertetik
az összehasonlító elemző eljárás eredményeit. Az összehasonlító elemző eljárás
fő megállapításait és a kitűzött ágazat-politikai célokat várhatóan 2002.
november 6-án mutatják be az Ipari Tanácsnak.
2. Az információtechnológia és az elektronikus
kereskedelem alkalmazásának mérése
2002 júniusában indítják útjára azt a piac-figyelő szolgáltatást,
amely kifejleszti és rendszeresen közzéteszi a KKV-k ICT és e-Commerce
alkalmazásait, valamint az ezek hatását mérő indikátorokat.
További információ:
http://europa.eu.int/comm/enterprise/ict/policy/market-watch.htm
3.
Az információhoz történő hozzáférés javítása és visszajelzések gyűjtése az
elektronikus kereskedelem jogi szabályozásának területéről
A Vállalkozási Főigazgatóság 2002. márciusában
publikálta az e-Business jogi honlap kialakításra vonatkozó felhívást, melynek
feladata hogy on-line információs szolgáltatást nyújtson elsősorban az
elektronikus kereskedelmi jogszabályokról és az ön-szabályozási
kezdeményezésekről.
Hasonló területet céloz meg az IST program projektje,
és ez a szolgáltatás már hozzáférhető a következő címen:
A további akciósorok címszavakban:
4.
Elektronikus üzletek interoperabilitása;
5.
információ az internet alkalmazásának lehetőségeiről;
6.
az elektronikus kereskedelem beindítása;
7.
hitelgarancia szolgáltatás KKV-k számára;
8.
a strukturális alapok használatának támogatása;
9.
az ipari kezdeményezések támogatása;
10.
az ICT Skills Monitoring Group létrehozása a tagállamokkal;
11.
képzési program indítása KKV-k számára.
A Go Digital kezdeményezés keretében 6 olyan
technológia kipróbálási projektet is indítottak, amelyek egyes új technológiák
alakalmazhatóságát vizsgálják. A projektek összesen 400 európai KKV-t érintettek.
A Go Digital kezdeményezés jelentőségét és sikereit
mutatja az a tény is, hogy a program mindössze másfél éves múltja ellenére a
konferencián 500 résztvevő jelent meg.
A konferencia rangját jelzi, hogy azon az Információs Társadalmi Technológiák
Főigazgatóság leköszönő és az őt a közeljövőben felváltó főigazgatója (Robert
Verrue és Fabio Colasanti) egyaránt részt vett.
Megállapítások
a Go Digital konferencia plenáris üléséről:
Ÿ Az induláshoz szükséges keretfeltételek: adó- és
jogszabályok, adózási és jogi szakértők; a KKV-kat előnyben részesítő - például
adózási - intézkedések; támogató programok és politikák például a nehezen
hozzáférhető információk beszerzésének megkönnyítésére;
Ÿ a technológia csak eszköz, egy jó ötletet mélyebb
ismeretek nélkül is meg lehet valósítani, de pontosan ismerni kell a
lehetőségeket;
Ÿ az 5. Keretprogramban a források 24%-a került
KKV-khoz, ennek 44%-a származott az IST programtól. Komoly ellentmondás, hogy a
6. Keretprogramban költségvetéséből 15%-ot szánnak a KKV-k számára biztosítani,
ami ezen a területen visszalépést jelentene a jelenlegi szinthez képest;
Ÿ többen fájlalták, hogy a Go Digital csak politikai
kezdeményezés, elosztható források nem állnak rendelkezésre;
Ÿ a kormányzat részéről lendületet kell adni a KKV-k
internetes tevékenységéhez, ennek egyik módja az eKormányzat, és főleg az
eBeszerzések;
Ÿ a kedvezőtlen tapasztalatokból is rengeteget lehet
tanulni;
Ÿ a Go Digital valójában egy hosszú folyamat: első
lépésben a KKV internet hozzáférést szerez, később megjelenik a hálón, majd
tudás-menedzsmentjét átalakítja a követelményeknek megfelelően, később a teljes
termelési és üzleti modelljét átszervezi,
Ÿ nem szabad elfeledni, hogy a KKV gyűjtőfogalom, egy
250 fős cégtől egy egyszemélyes vállalkozásig mindent lefed, és az ágazati
különbségek is hatalmasak. Ezért a támogatás szerkezetének is megfelelően
rugalmasnak kell lennie;
Ÿ szükség van az ismeretek növelését célzó kampányokra,
például ki lehetne alakítani egy tanácsadó hálózatot;
Ÿ a szélessávú internetes hozzáférés elterjedésében az
utolsó láncszem tulajdonosai - a hagyományos telefon szolgáltatók - nem
érdekeltek;
Ÿ a KKV-k rákényszerülnek a fejlesztésre, míg a nagy
vállalatok lobbyerejüknél és piaci befolyásuknál fogva nincsenek erre
rákényszerítve;
Ÿ a digitális megosztottság regionális szinten is
érvényes (például Olaszország északi és déli része között).
A délutáni szekciók (technológia, vállalkozás,
ismeretek és képzettségek, biztonsági kérdések) során az egyes szekciókban a
következő kérdéseket vitatták meg:
1. Technológia
Ÿ A biztonság kérdése és az ezzel kapcsolatos feladatok
gyors megoldása kritikus fontosságú;
Ÿ a KKV-k számára a technológia bevezetése akkor jelent
vonzó alternatívát, ha nyereségességi szempontból is vonzó;
Ÿ a felmerülő - főként technológiai - feladatok
kihelyezése;
Ÿ a függőségi viszonyok csökkentése érdekében
pán-európai megoldásokra van szükség;
Ÿ új szolgáltatási üzleti modell;
Ÿ kedvezőbb szabályozási környezet;
Ÿ a KKV-knek szükségük van ICT, eBusiness és szervezeti
ismeretekre, ezekhez elengedhetetlen az eTanulás és új szervezésű keresőmotorok
alkalmazása (utóbbi esetében kizárólag a Google elégíti ki a mai igényeket, de
egy KKV számára ez sem megfelelő eszköz);
Ÿ a kutatásnak nem a technológia fejlesztésére hanem a
technológiák hozzáférhetőségére kell helyeznie a hangsúlyt;
Ÿ a személyes tanácsadás és segítség szerepe nem
nélkülözhető.
2. Vállalkozás
Ÿ Az ismeretek mélysége az elektronikus levelezés
alapvető ismeretétől az eBusiness alkalmazásáig széles körben szóródnak;
Ÿ a helyi kormányzatok és a nagyvállalatok szerepe az
eBeszerzés-ben;
Ÿ jó és rossz tapasztalatok vizsgálata;
Ÿ a várost és vidéket megosztó digitális szakadék;
Ÿ biztonság és hozzáférhetetlenség;
Ÿ az adóharmonizáció szükségessége.
3. Ismeretek és képzettségek
Ÿ Szükség van a figyelem-felhívási kampányok
folytatására;
Ÿ a figyelemfelkeltő kampányoknak a továbbiakban az
átfogó megértést kell megcélozniuk;
Ÿ az eKereskedelem középpontba állítása túlságosan
leszűkíti a tevékenységet, fontos a menedzsment ismeretek és a know-how átadása
is;
Ÿ kiemelkedő a közvetítők szerepe (és ezek
hitelessége);
Ÿ szektor-specifikus hálózatokra van szükség.
4. Biztonsági kérdések
Ÿ Ebbe a témakörbe nem csak az internetes bűntények
(azaz az ún. cybercrime) tartoznak, hanem ezen felül az adatvédelem, valamint a
hálózati és információs biztonság teljes egésze is (például hozzáférhetőség, az
adatok megbízhatósága és elérhetősége, a jogosulatlan hozzáférés, a természeti
csapások és balesetek kezelése);
Ÿ fontos a fenyegetések detektálásának megértése;
Ÿ biztonsági és információs hálózatokra van szükség;
Ÿ a legfőbb problémát a jogi kérdések, a szabványok
bevezetésének elhúzódása jelenti;
Ÿ kritikus a korai figyelmeztető rendszerek
kifejlesztése.
Mivel a Go Digital kezdeményezés az
eEurope akcióterv része, ezért 2002-ben lejár. A széles körű konszenzussal
összhangban ilyen típusú tevékenység valószínűleg fontos szerepet kap az
eEurope 2005 akciótervben is.
Az új „eEurope 2005” akcióterv jelenleg
kidolgozás alatt áll, ezért csak előzetes elképzeléseket tudtak ismertetni. Az
új akciótervben fontos szerepet szánnak az eTanulásnak, az eEgészségnek és
nagyobb hangsúlyt kívánnak helyezni a lisszaboni célokra (nevezetesen új
állások létesítésére, gazdasági növekedésre, valamint a versenyképesség és a
hatékonyság fokozására). Tovább akarják építeni a bizalmat, hogy ezzel is segítsék
az on-line fizetés elterjedését. A digitális aláírás bevezetése az eKormányzat
akció részeként folyamatban van. Folytatni akarják az összehasonlító-elemző
eljárásokat is. További cél az olcsó szélessávú internetes hozzáférés elérése.
Az elektronikus alkalmazások elterjedéshez alkalmasnak
ítélik meg a helyzetet a dotcom-lázat követő visszaeső trend fordulása miatt.
[HUNOR IRODA – Brüsszel]
Összefoglaló a kutatási infrastruktúrák támogatásáról a 6. Keretprogram folyamán
Az összefoglaló egy vitaalapnak szánt Bizottsági
dokumentumot és egy kutatási infrastruktúrákkal kapcsolatos új európai fórum
létrehozásáról szóló hírt mutat be.
Forrás:
1. A 6. keretprogram során a kutatási infrastruktúráknak
nyújtott támogatásról szóló munkadokumentum, 2002. május 2.
Eredeti cím: Support for research infrastructures in
the FP6 specific programme on "Structuring the European Research
Area", Working document
A dokumentum elérhető a következő Internetes honlapon:
http://europa.eu.int/comm/research/fp6/infrastructures_en.html
2. Cordis NEWS, 2002. április 26. RCN=18315
Eredeti cím: New EU forum on research infrastructures
gets underway
Az első dokumentum általános leírást nyújt a kutatási
infrastruktúrák támogatásáról, valamint az akciók megvalósításának menetéről.
A Cordis hír beszámol az új európai
kutatási infrastruktúrák fejlesztésének segítségéül szánt stratégiai fórum
április 25-ei megnyitójáról.
Kutatási infrastruktúrák európai stratégiai fóruma
(European
strategy forum on research infrastructures)
A fórum célja, hogy multidiszciplináris
helyszínt szolgáltasson a nagyberendezésekkel - például szuperszámítógépekkel,
adatbázisokkal és nagy léptékű tudományos berendezésekkel - dolgozó tudományos
közösségek igényeinek figyelemmel kísérésére. A fórum támogatni fogja az
infrastruktúrákra vonatkozó egységes európai politikát és új lendületet ad a
rendelkezésre álló létesítmények fenntartásának és az új infrastruktúrák
létesítésének egyre összetettebb döntéshozatali eljárásai során.
Kizárólag a 15 tagállam tudományért
felelős minisztereinek képviselői tagjai a fórumnak, melynek létrehozását a
Bizottság kezdeményezte. A fórum az európai nemzetközi projektek inkubátoraként
az új kutatási infrastruktúrák kifejlesztésében is segédkezik.
Philippe Busquin kutatási főbiztos
nyilatkozata szerint a fórum létrehozása fontos lépést jelent az Európai
Kutatási Térség megalkotása felé.
Kutatási infrastruktúrák támogatása a 6. Keretprogramban
Az egyes sémák megvalósítása
természetesen a 6. KP Részvételi Szabályainak megváltozása esetén módosulhat,
ezért az összefoglaló alapjául szolgáló dokumentumot rendszeresen frissíteni
tervezik.
A magas színvonalú európai kutatási
teljesítmény fenntartásához elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra. Az
ennek támogatására hivatott akciók célkitűzései:
Ÿ az európai
kutatók hozzáférésének biztosítása a kutatások elvégzéséhez szükséges
infrastruktúra használatához a létesítmény földrajzi elhelyezkedésétől
függetlenül;
Ÿ az új és
továbbfejlesztett, európai jelentőségű, az európai kutatási közösség igényeit
tükröző infrastruktúrák optimális fejlesztésének támogatása.
A kutatási infrastruktúra fogalma alatt
az akadémiai és ipari szektorok számára alapvető szolgáltatást nyújtó
létesítmény vagy más forrás értendő. Ezért kutatási infrastruktúra lehet adott
helyen elhelyezkedő, megosztott (földrajzilag nem egy helyre eső létesítmények
hálózata - pl. Grid-ek) vagy virtuális (elektronikus szolgáltatás) is.
Mind az infrastruktúráknak adott
támogatást, mind a kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférést alulról jövő kezdeményezések
alapján fogják biztosítani, azaz előre meghatározott prioritások nélkül, ill. a
potenciális felhasználók kutatási prioritásaitól függetlenül. (ezért ezek az
akciók ebből a szempontból kiegészítőleg hatnak a 6. KP két fő eszköze - az
integrált projektek és a kiválósági hálózatok mellett).
1. A támogatási módok
1. Nemzetközi hozzáférés (transnational access)
2. Integrált infrastruktúra kezdeményezések
(Integrated Infrastructure Initiatives - I3)
3. Kommunikációs hálózatok fejlesztése (Communication
Network Development)
4. Infrastruktúrák előkészítése (Design Studies)
5. Új infrastruktúrák létrehozása (Construction of New
Infrastructures)
6. Specifikus támogatási intézkedések (Specific
Support Measures)
2. A pályázati felhívások tervezett menetrendje és költségvetési
előirányzatok
A teljes költségvetési előirányzat 465 millió euró
ezekre az akciókra (a GEANT-ra és GRID-ekre elkülönített 200 millió eurón
felül). A rezsi és adminisztratív költségek figyelembe vételével ez nagyjából
450 millió euró pályázaton elosztható összeget jelent.
1+2. (Nemzetek közötti hozzáférés és I3): legalább 250
millió euró.
Felhívások |
Közzététel |
Tervezett költségvetés |
Szerződések valószínű kezdete |
1. |
2002
eleje - 2003 vége |
190
millió euró |
2003
vége - 2004 eleje |
2. |
2004
vége |
60
millió euró |
2005
vége |
4+5. (Infrastruktúrák előkészítése és Új
infrastruktúrák létrehozása): legfeljebb 198 millió euró.
Felhívás |
Közzététel |
Tervezett költségvetés |
Szerződések valószínű kezdete |
1. |
2003 közepe
(nyílt leadású felhívás szakaszos értékeléssel) |
max.
198 millió euró |
2004
eleje 2005 eleje 2006 eleje |
6. (Specifikus támogatási intézkedések): legfeljebb 2
millió euró.
Felhívás |
Közzététel |
Tervezett költségvetés |
Szerződések valószínű kezdete |
1. |
2003
közepe (nyílt leadású felhívás szakaszos értékeléssel) |
max. 2
millió euró |
2004
eleje 2005 eleje 2006 eleje |
3. A támogatási módok részletezése
3.1 Nemzetközi hozzáférés (transnational access)
A séma célja a kutatócsoportok számára
biztosítani a hozzáférést az egyes nagy kutatói infrastruktúrákhoz. Ezek azok
az Európában ritka, világszínvonalú szolgáltatásokat nyújtó infrastrukturális létesítmények,
amelyek az adott területen beruházási és fenntartási költségeiket illetően
különösen kiemelkedők.
A Közösségi hozzájárulás az
infrastruktúrának otthont adó országon kívüli tag- és csatlakozó államok
kutatócsoportjai számára a hozzáférési költségek 100%-ig terjedhet. A
hozzáférési költségeket vagy az ún. User Fee rendszer alapján, vagy a felmerülő
addicionális költségek alapján számolják ki. A Közösségi hozzájárulás hasonlóan
100%-ig fedezheti a kutatócsoport látogatásához kapcsolódó utazási és
megélhetési költségeket.
A Közösségi hozzájárulás nem fordítható
az infrastruktúra tőkeköltségeire.
Egy-egy infrastruktúra évente 100-750
ezer euró támogatásban részesülhet. A Közösségi hozzájárulás mértéke nem
haladhatja meg az adott infrastruktúra éves fenntartási költségeinek 20 %-át.
A séma résztvevői a tag- és csatlakozó
államok infrastruktúráinak, a földrajzilag szétszórt, egymást kiegészítő
infrastruktúrák csoportosulásainak (Integrált infrastruktúra kezdeményezések:
I3), valamint az európai érdekeltségű nemzetközi szervezetek (pl. CERN)
infrastruktúráinak köréből kerülhetnek ki.
A kiválasztott infrastruktúrák listáját
közzéteszik egy internetes honlapon a potenciális felhasználók tájékoztatása
érdekében, akiknek ezután pályázatukkal közvetlenül az infrastruktúrához kell
fordulniuk. A felhasználók kiválasztását az infrastruktúra fenntartói végzik
el a pályázat tudományos/technikai értékeire alapozott előzetes értékelést
követően.
A felhasználóknak belátható időn belül
publikálniuk kell eredményeiket.
3.2 Integrált
infrastruktúra kezdeményezések (I3)
Egy I3 célja az infrastruktúrához
kapcsolódó integrált szolgáltatások biztosítása, emellett hatást gyakorol az
európai kutatás szerkezetére az infrastruktúrák célratörő felhasználásával.
Utóbbi szempont miatt egy I3-nak képesnek kell lennie mobilizálni a hasonló
típusú infrastruktúrák fenntartását végző szervezetek nagy számát.
Egy I3 hosszú-távú integrálási hatást
gyakorol a kutatási infrastruktúrák és felhasználóik együttműködésére.
Egy I3 három eltérő tevékenységet
végezhet:
Ÿ hálózatépítés
(kötelező!): egy I3 központi eleme minden esetben a hálózatépítés;
Ÿ nemzetközi
hozzáférés (opcionális): a tevékenység lényege azonos a megegyező nevű
részvételi séma során ismertetettel, de hangsúlyosabban kezeli a különböző
infrastruktúrákhoz történő hozzáférés biztosításának átfogó és koordinált
szemléletét (ennek során tipikusan egy kutatócsoport személyesen vagy
elektronikusan felkeres egy infrastruktúrát);
Ÿ közös kutatási
tevékenység (opcionális), amely az adott infrastruktúrák által kínált szolgáltatások
mennyiségének és minőségének javítására irányul. A projektek eredményeit a
különböző infrastruktúrák széles köre legyen képes alkalmazni.
A séma részvevőiként kutatási
infrastruktúrák kezelői, egyetemek, más állami és ipari kutató intézetek,
valamint berendezések gyártói (KKV-k) jöhetnek szóba.
Bár a minimális elvárás szerint egy
ilyen típusú akcióban 2 jogi személyiség (az egyik az infrastruktúra kezelője)
vesz részt, az eddigi tapasztalatok alapján tipikusan 5-10, vagy egyes
területeken akár nagyobb számú infrastruktúra együttműködése is várható.
A pályázatoknak tartalmaznia kell az I3
előzetes projekt programját, amely felvázolja az egyes tevékenységek
célkitűzéseit és várható hatásait, valamint egy több-éves végrehajtási
programot a megfelelő határkövekkel és teljesítendőkkel, valamint az első 18
hónap részletes tervével. Sikeres pályázat esetén a szerződés tartalmazni fogja
a végeleges projekt programot.
Az értékelést követően a Bizottság
részlegesen is támogathat egyes
pályázatokat.
A Közösségi hozzájárulás mértéke egy I3
esetén évente néhány millió euróig terjedhet. Amennyiben a pályázók csak
hálózatépítési tevékenységet végeznek, ez alacsonyabb érték lesz. A projektek
időtartama jellemzően 4-5 év lehet.
Az egyes tevékenység-típusok az alábbi
költségtérítésben részesülhetnek:
Ÿ hálózatépítés: a
költségvetés 100%-áig terjedhet. Az elszámolható költségek alapvetően megegyeznek
a 6. KP koordinációs akcióiéval (coordination actions). A menedzsment költségek
ugyanakkor ugyanazokat a költéseket fedezhetik, mint az integrált projektek
esetében.
Ÿ nemzetközi
hozzáférés: a költségvetés 100%-áig terjedhet. Az elszámolható költségek
alapvetően megegyeznek az azonos nevű projekt-típuséval.
Ÿ közös kutatási
tevékenység: a költségvetés 50%-áig terjedhet és egyenes arányban csökken minél
közelebb van a termék a piac-képességhez. Az elszámolható költségek alapvetően
megegyeznek a 6. KP specifikus célzott kutatási projektjeiével (specific
targeted research project).
Egyes jogi személyek, különösen közintézmények
előtt mindhárom típus esetében nyitva áll a lehetőség, hogy költségeiket a
fenti eljárás helyett az addicionális költségek 100%-ban számolják el.
A sikeres pályázóknak évente el kell
készíteniük az éves jelentést és a végrehajtási terv frissítését. A Közösségi
hozzájárulás elosztása módosítható. Az I3 belső szervezetének kialakítása és
változtatása a partnerek hatáskörébe tartozik. Az I3 szükség esetén új
partnerekkel kibővíthető, az új partnerek keresését és kiválasztását maga a
konzorcium végzi a modellszerződésben rögzített eljárás szerint.
Az I3-ban résztvevő partnerek (a
közintézményeket kivéve) közös és egyetemleges felelősséggel tartoznak a
projekt technikai és pénzügyi végrehajtásáért.
A szerződés kezdetekor a Bizottság az
első 18 hónap hozzájárulásának 85%-át kifizeti, a további kifizetések évente
történnek a következő 18 hónapra kidolgozott végrehajtási terv és költségvetés
alapján, egyidejűleg be kell nyújtani az elmúlt év tevékenységéről készített
jelentést és pénzügyi beszámolót.
3.3 Kommunikációs hálózatok fejlesztése
A tevékenység célja az IST tematikus
kutatási terület prioritásaival összhangban a kapcsolódó kezdeményezések
intenzívebb összekapcsolása, különös tekintettel a nagy-kapacitású és
-sebességű kommunikációs hálózatok (GÉANT), a specifikus magas teljesítményű
Grid-ek és az elektronikus szolgáltatások kiépítésére.
A kutatási infrastruktúrák támogatására
szánt költségvetésből erre a tevékenységre 200 millió eurót különítettek el,
további 100 millió euró származik az IST programtól.
A séma részleteit egy különálló
dokumentum fogja ismertetni.
3.4 Infrastruktúrák előkészítése
A tevékenység célja hogy hozzájáruljon
az európai jelentőségű új, vagy jelentősen továbbfejlesztett infrastruktúrák
megvalósíthatósági tanulmányaihoz és technikai előkészítő munkálataihoz.
A megvalósíthatósági tanulmányok
(feasibility study) a potenciális új vagy továbbfejlesztett infrastruktúra
elméleti alapjait teremti meg (pl. egy új koncepció alkalmazásának technikai
feltételeinek feltárása vagy egy infrastruktúra részletes mérnöki tervezése
különös tekintettel a technikailag összetett kérdésekre).
A technikai előkészítő munkálatok
(technical preparatory work) az új vagy továbbfejlesztett infrastruktúra a
fejlesztés szempontjából kulcsfontosságú elemeinek, alrendszereinek, anyagainak
és technikáinak fejlesztését és tesztelését jelentik.
Az infrastruktúrák előkészítésének
garantálnia kell az európai szintű részvételt. Amennyiben azonban a vonatkozó
infrastruktúra valóban európai jelentőségű, akkor már néhány résztvevő közös
pályázata is sikeres lehet.
A Közösségi hozzájárulás mértéke 1-10
millió euró körül várható. Az infrastruktúra előkészítő projektek jellemzően
2-4 évesek lehetnek, ugyanakkor hosszabb futamidő is elképzelhető indokolt
esetben.
3.5 Új infrastruktúrák létrehozása
A tevékenység célja a kulcsfontosságú
új vagy jelentősen továbbfejlesztett infrastruktúrák létrehozásának
korlátozott mértékű támogatása az európai érdekek érvényesítése érdekében
(Európában, vagy különleges esetekben akár Európán kívül is).
A Közösségi hozzájárulás elsősorban a
teljes infrastruktúra európai hozzáadott értékének növelését és optimalizálását
szolgálja.
Közösségi hozzájárulásban kizárólag
azok az infrastruktúrák részesülhetnek, amelyeknek létrehozásáról vagy
megújításáról a nemzeti vagy más döntéshozó hatóságok már döntöttek. A
projekteknek biztosítaniuk kell az európai szintű részvételt.
A Közösségi hozzájárulás mértéke nem
haladhatja meg az infrastruktúra európai hozzáadott értékének maximalizálásához
szükséges legkisebb összeget. Ugyanakkor az infrastruktúra hosszú távú fenntarthatóságát
és az építési munkálatok nagyrészét a nemzeti vagy egyéb finanszírozási
forrásoknak kell biztosítaniuk.
A Közösségi hozzájárulás várhatóan 5-15
millió euró közé esik. Ezt az összeget ugyanakkor kiegészítheti az Európai
Befektetési Bank vagy a strukturális alapok finanszírozása. Az átalányban
fizetett Közösségi hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a teljes
költségvetés (mely kizárólag az infrastruktúra technológiailag fejlett elemeit
tartalmazhatja) 10%-át. A projektek jellemzően 3-5 évesek lehetnek.
3.6 Specifikus támogatási intézkedések
Ebben az akcióban a kutatási
infrastruktúrák támogatása azokat a létező és jövőbeli mechanizmusokat veszi figyelembe,
amelyek erősíthetik az infrastruktúrákkal kapcsolatos átfogóbb szemlélet
kialakítását az Európai Kutatási Térség összefüggésében.
A támogatási intézkedéseknek négy
eltérő típusa lehet:
Ÿ adatbázis
tanulmányok (database study), amelyek az internet alapú adatbázisok
megvalósíthatóságát, gyakorlati megvalósítását, valamint fenntartását
vizsgálják;
Ÿ az európai
infrastruktúrák egyes osztályainak igényeit felmérő jövőképek (foresight
study);
Ÿ a feltáró
munkaértekezletek (exploratory workshops) képessé teszik a potenciális
résztvevőket a rövid nemzetek közti együttműködésre visszatekintő kutatási
infrastruktúrák tevékenységeinek összehangolására;
Ÿ a kerekasztal
beszélgetéseken (round-table workshops) hasonló kutatási infrastruktúrák
nemzetek közötti hozzáféréssel támogatott üzemeltetői találkozhatnak a
tapasztalatok cseréje és a szerződésekben foglalt feladatok összehangolása
érdekében.
Az általányként fizetett Közösségi
hozzájárulás akár a költségek 100%-át is fedezheti. A Közösségi hozzájárulás mértéke
jellemzően a 30000-70000 eurós tartományba esik tanulmányonként vagy munkaértekezletenként.
[HUNOR IRODA – Brüsszel]