Tanulmányok
E tanulmány a japán hivatalos fejlesztési támogatások (ODA) múltját, jelenét és jövőjét kísérli meg bemutatni. A japán ODA-politika rövid történeti áttekintése után tárgyalja és elemzi a fordulatot, amely a japán kül- és segélypolitikában az 1990-es évek elején következett be. A tanulmány ismerteti a japán fejlesztési támogatások új elemeit és sajátosságait, értékeli azokat, majd elemzi, miként válik az ODA-politika a szigetország nemzetközi szerepvállalásának aktív részévé.
A szerzőről: Palanovics Norbert a japán állam PhD ösztöndíjasa a Nagojai Egyetemen, újságíró. Kutatási területe a japán külpolitika és Kelet-Ázsia nemzetközi kapcsolatai.
2005. május 9-én lezárult a Népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény alkalmazása (Bosznia és Hercegovina k. Szerbia és Montenegró) ügyének szóbeli szakasza. A hágai Nemzetközi Bíróság egy később meghatározott időpontban hozza meg ítéletét, amellyel véglegesen lezár majd egy 13 éve húzódó ügyet, egy olyan ügyet, amelyet a nemzetközi közvélemény nagy várakozással követett.
Sokan arra számítanak, hogy az ítéletben a történelem folyamán először egy nemzetközi bírói fórum kimondja egy állam nemzetközi felelősségét népirtás elkövetéséért, és ezzel igazságot szolgáltat a délszláv konfliktus során elpusztult tízezrek hozzátartozóinak. A szerző meggyőződése szerint azonban a Bíróság eddigi, a délszláv válsággal kapcsolatos ügyekben hozott döntései alapján a meghozatalra kerülő ítéletnek ki kellene mondania a Bíróság joghatóságának hiányát és elutasítania Bosznia és Hercegovina keresetét, mivel Szerbia és Montenegró 1992 és 2000 között nem volt ENSZ tagállam, ebből következően nem volt részese a Nemzetközi Bíróság Statútumának sem, így nem léphet fel az ügyben a Bíróság előtt.
A szerzőről: Hoffmann Tamás a Veszprémi Egyetem tanársegédje és az MTA-ELTE NATO Információs és Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa.
Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy milyen okok vezettek ahhoz, hogy Afganisztán a bukott államok egyik klasszikus példájaként ismeretes manapság. Állításunk szerint a közép-ázsiai ország belső gazdasági erőforrásai, kiegészítve etnikai sokszínűségével és a külpolitikai erőviszonyokkal, nem tették soha lehetővé, hogy a nemzetállamok sajátjaként jellemzett bürokratikus intézményrendszer önállóan, saját erejéből működhessen, ezért az elmozdulás egy modern nemzetállam kialakulása felé mindig egybeesett az ország érdekeinek valamelyik külföldi nagyhatalom felé történő "kiárusításával" cserébe a modernizációhoz szükséges erőforrások biztosításáért.
A tanulmány a Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja Államok és államkudarcok a globalizálódó világban című kutatási programjának keretében, Marton Péter szerkesztésében jelent meg, és a teljes kötet részeként letölthető PDF-formátumban a Teleki László Intézet honlapjáról (http://www.telekiintezet.hu/kulpol/kutatas/default.asp [!nem elérhető]). Hivatkozás esetén kérjük a következő megjelölés alkalmazását: Wagner Péter: A "bukott államiság" és Afganisztán in: Marton Péter (szerk.): Államok és államkudarcok a globalizálódó világban, Teleki László Intézet, 2006. pp. 344-361.
A szerzőről: Wagner Péter politológus, a Kül-Világ folyóirat főszerkesztője, az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszéke mellett működő MTA-ELTE NATO Információs és Kutatóközpont tudományos munkatársa.
A tanulmány célja bemutatni a libanoni gazdasági újjáépítés főbb elemeit, a helyreállítás folyamatának nemzetközi megítélését, elsősorban Hariri tevékenységének és reformprogramjának kiemelésével. Szót ejtünk az újjáépítés árnyoldalairól is, azaz a korrupció és a súlyos eladósodás problémáiról.
Könyvismertetés