|
HÍRLEVÉL |
|
|
||
|
Az európai digitális tartalom fejlesztésének
és használatának ösztönzése,
|
|
|
||
|
||
|
2000. július-augusztus
|
Tisztelt Olvasónk!
Számos esetben jelennek meg különböző EU szintű dokumentumok, határozatok, közlemények, állásfoglalások, ajánlások, illetve tervezetek, stb. - amelyekről hírt adunk ugyan, de amelyek időben történő részletesebb vagy teljes megismerése a hazai érdekeltek számára általában hasznos, de gyakran szükséges is volna.
Ebből a meggondolásból kiindulva a jövőben a Hírlevél melléklete formájában tervezzük közreadni az ilyen érdeklődésre számot tartó EU anyagokat.
Reméljük, hogy kezdeményezésünk tisztelt Olvasóink hasznára válik.
Tisztelettel:
Az Európai Bizottság javaslatot készített az Európa Tanács számára egy multinacionális program elfogadására "Európai digitális tartalom a világhálón" (European Digital Content for the Global Network) címmel.
A program a 2001-2005 évekre szól, és a következő három akciósor és a támogató intézkedések költségeinek fedezésére összesen 150 millió euró felhasználására tesz javaslatot.
Az akciósorok:
A "javaslat" és az indoklás teljes szövege elérhető a
http://europe.eu.int/comm/information_society/econtent/pt00_224_en.pdf
internet-címen, pdf formátumban.
Az Európa Tanács vonatkozó határozatának meghozatala után tervezzük a határozat részletes ismertetését.
A Bizottság 2000. május 24-én kelt COM(2000)323 számú, tanácsi határozat meghozatalára vonatkozó javaslata egy több éves közösségi program elfogadásáról, a világhálón megjelenő európai digitális tartalom fejlesztésének és használatának ösztönzése, és az információs társadalom nyelvi sokféleségének elősegítése érdekében
A javaslathoz fűzött magyarázat
Az európai tartalomszolgáltató ipar* számára még mindig nyitott az a lehetőség, hogy az internetet tömeges médiummá alakítsa. Ezt hangsúlyozta az Európai Tanács 2000. márciusi lisszaboni értekezlete, ahol az unió új stratégiai célját tűzték ki a következő évtizedre: a legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaság megvalósítását. Ha Európa az új, tudásalapú társadalomban ugyanolyan versenyképes akar maradni, mint amilyen versenyképes most néhány hagyományosabb iparágban (pl. a nyomdaiparban), akkor cselekednie kell. A piacok még mindig a fejlődés stádiumában vannak. Néhány év múlva, miután a piaci pozíciók megerősödnek, a felzárkózás nagyon költséges lesz, ha egyáltalán lesz rá lehetőség. Most kell cselekedni annak érdekében, hogy leküzdjük a piaci akadályokat, amelyek az európai piaci szereplőket megakadályozzák abban, hogy amerikai versenytársaikkal tartsák a lépést. Ezért a dokumentum három kulcsfontosságú területen javasol EU akciót:
A csatolt tanácsi határozattervezetben javasolt akciók közvetlenül illeszkednek az eEurope kezdeményezéshez, ami arra irányul, hogy felgyorsítsuk a digitális technológiák átvételét Európa szerte, és minden európai megszerezze azokat a készségeket, ami ezek használatához szükséges.
A javasolt program kiemelten az európai digitális tartalom meghatározott kategóriáinak fejlesztésére és használatára és az információs társadalom nyelvi sokféleségének előmozdítására irányul. A digitális tartalom megjelölés független a hordozótól vagy a formátumtól, ami arra a folyamatra utal, amit a számítógép, a távközlés és a tömegkommunikációs iparágak technológiai konvergenciája jellemez. Megjelenhet a létező és az új terjesztő csatornák sokaságán, beleértve a gyorsan terjedő és újonnan megjelenő szolgáltatásokat és platformokat is, mint a mobil internet (pl. WAP, GPRS, UMTS).
A jelenlegi ennek a gyorsan növekvő és dinamikus piaci szegmens fejlesztésének ösztönzésére irányuló, programjavaslat három fő pillérét piaci tanulmányok alkotják, mint a CONDRINET tanulmány, ami a tartalomnak, mint az elektronikus kereskedelem hajtóerejének a potenciálját vizsgálta; egy széles körű konzultáció az iparral (1998-1999); és az INFO2000 és a MLIS programok tapasztalata. Ezen programok menet közben, külső szakértői testületek által elvégzett értékelései pozitívak voltak, és egyértelmű javaslatot tettek a programok folytatására.
Ráadásul a program mindhárom akciósorára
irányuló javaslatok a "Közérdekű Információk az Információs Társadalomban"
című zöld könyvre érkezett reakciókban (1. akciósor), a nyelvi ipar képviselőivel
folytatott konzultációkban (2. akciósor), a piaccal, különösen a pénzpiacok
egyes szereplőivel folytatott konzultációkban (3. akciósor) is alakultak.
Miért annyira fontos a digitális tartalom?
Miért éri meg, hogy európai szinten tegyünk erőfeszítést egy iparág érdekében,
ami a professzionális és a fogyasztóknak szánt információt, a szabadidő
eltöltésére szánt termékeket és szolgáltatásokat előállítja, csomagolja
és elosztja? Ezeket gazdasági és társadalmi hatása teszi alapvető jelentőségűvé.
Ezek diktálják az információs társadalom fejlődésének ütemét, hidat építve
az új technológiák és a felhasználók között.
1. ábra: A kiadványkészítés és az online információszolgáltatás világpiaci megoszlása
A legtöbb állást kicsi, újonnan létrejövő cégek teremtik, hozzájárulva az európai árupiac és a munkaerőpiac dinamizmusához. A kisebb cégek gyakran alkotnak hálózatot, hogy nagyobb ellátó láncokat szolgáljanak ki. Ezek a tudáshálózatok egyre nagyobb jelentőségűek lesznek a tudásalapú gazdaságba történő átmenet során.
A látványos növekedési jellemzők ellenére az új munkahelyek nem feltétlenül jelentenek növekedést az összes munkahely vonatkozásában. Az elektronikus média új munkahelyei szükségképpen létszámcsökkenést eredményeznek a nyomdaiparban. Például az Egyesült Királyságban a hagyományos kiadványok előállításában foglalkoztatottak száma az 1990-es 160 ezerről 1996-ra 132 ezerre csökkent. Figyelmeztető, hogy Európa a hagyományos iparágakban tűnik erősebbnek, miközben gyengébbek a pozíciói a gyorsan növekvő piaci szegmensekben. (Lásd 1. ábra.)
Növekedés a gazdaság egészében. A digitális tartalomnak erőteljes indirekt hatása is van a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra.
Képzettség. A multimédiás képzés több ember számára teszi lehetővé a gyorsabb tanulást, magasabb képzettség elérését és több ismeret megőrzését, mint a hagyományos képzés. Hatékonyan alakítja át a tudás és a dolgozók munkavégzéséhez szükséges ismeretek átadását. Ezért jelentősen hozzájárulhat az Európai Unió foglalkoztatási céljaihoz.
Kultúra. Az elmúlt években az új média különösen alkalmasnak bizonyult Európa kulturális örökségének és sokféleségének elősegítéséhez, miközben a polgárok nagy csoportjait vonja be a kulturális kérdésekbe. Az internetben jelen van a lehetőség, hogy megerősítse Európa kulturális identitását, miközben Európa kulturális sokféleségének kifejezését is megerősíti. Több európai digitális tartalomra van szükség, hogy kiegyensúlyozza az amerikai hátterű termékek és szolgáltatások piaci elterjedését. Az európai kulturális tartalom felvitele az internetre meg fogja erősíteni a Közösség kulturális területre irányuló akcióit.
Nyelvi sokféleség. A tartalom megjelenése különböző nyelveken a polgároknak egyforma hozzáférést nyújt az információs társadalomhoz. Nem kell elsajátítani az angol nyelvet ahhoz, hogy érdekes tartalmat találjanak az interneten. Ráadásul a különböző nyelvek jelenléte a világhálón segít megőrizni a nyelvi sokféleséget az Európai Unión belül is. Ugyanakkor, a nyelvi és kulturális testreszabás exportpiacokat nyit a tartalomszolgáltató ipar számára.
Bővítés. Alapvető jelentőségű a lehetséges új tagállamok hozzáférése az információs társadalom eszközeihez és erőforrásaihoz, hogy elősegítsük a gazdasági és társadalmi teljesítőképességük növelését. Az őket is befogadó tartalomszolgáltató ipar, amely termékeket és szolgáltatásokat kínál a helyi nyelveken, lehetővé fogja tenni a lehetséges új tagállamok részvételét az információs társadalomban, és elősegíti integrációjukat az Európai Unióhoz.
A tartalomszolgáltató iparban lejátszódó alapvető változás ütemét a tartalom digitalizálása és az interneten történő megjelenése adja. Az elismert piaci szereplők is kihívással találkoznak, és új szövetségek jönnek létre.
Az eredmény egy gyorsan változó piactér, ahol a változások sebessége és nagysága kihívást jelent a befutott piaci szereplőknek, és lehetővé teszik, hogy az új belépők is piaci részesedést szerezzenek. Az Európában fennálló piaci akadályok miatt logikus, hogy az amerikai szereplők jobban szerepelnek ebben a dinamikus szegmensben, ahol akár egy kis versenyelőny eredményezi a siker és a kudarc közötti különbséget.
Alig néhány éve az olyan hordozók mint a CD-ROM és az internet úttörő fázisban voltak, ma viszont a piac gyorsan bővül. Az információ növekvő mértékben válik digitálissá, és ezáltal kiadásra, továbbításra és információcserére alkalmassá. Az átállás az analóg műsorszórásról a digitálisra küszöbön áll, és a mobil multimédia most teszi első lépéseit. Azonban a tartalom tekintetében Európa elmaradt az Amerikai Egyesült Államoktól. Az Európai web-helyek száma kevesebb, mint egyharmada az USA-ban létrehozottaknak. Ráadásul az európaiak által leggyakrabban látogatott web-helyek csaknem mind amerikaiak, csak az internet szolgáltatók kivételek ez alól.
A mobil terminálok (GSM, WAP, GPRS, UMTS, stb.) száma várhatóan néhány éven belül meghaladja a PC-k számát. A legtöbb képes lesz az internet kezelésére, ami további igényt támaszt az ilyen új eszköztípusokhoz illeszkedő tartalom iránt. Míg Európa hátrányban van az USA-hoz képest a telepített, nagy sávszélességű hálózatokat tekintve, élen jár a vezeték nélküli távközlésben.
2. ábra: Az internet-felhasználók számának alakulása
Az igény ugyancsak gyorsan nő. Az üzlettől
üzlethez létrejövő piaci kapcsolat mellett az üzlettől fogyasztóhoz kiépülő
piacra is állandóan nő az igény. Az internet-felhasználók számát
2000 februárjában 275 millióra becsülték,
136 millió az USA-ban és Kanadában, 72 millió Európában (2. ábra). Az európai
felhasználók száma több mint négyszeresére nőtt 1995. és 2000. között,
és tovább növekszik. Az USA-ban, ahol az elterjedtség magasabb, a növekedési
ütemet kissé mérsékeltebbnek jósolják. Ugyanakkor, az abszolút számokat
tekintve a távolság Európa és az USA között még növekedhet. Továbbá az
USA-ban, eltérően a legtöbb európai országtól, az internet egyre nagyobb
mértékben befolyásolja az amerikaiak mindennapi életét. Ez nemcsak a piaci
elterjedtség kérdése, hanem az életmódra gyakorolt hatás kérdése is. Az
előttünk álló kihívás az, hogy olyan feltételeket teremtsünk,
amelyek Európa hagyományos erősségeit átalakítják új, digitális szolgáltatásokká,
és mozgásba hozzuk az internet-szolgáltatások elterjedésének és a fogyasztói
igény egymást erősítő ciklusát. Az igény felmérése, a használat egyszerűbbé
tétele, a szolgáltatás kibővítése a hozzáférés és az információs közvagyon#
használatának biztosítása révén, a befektetés és a növekedés egymást erősítő
ciklusa és a kreativitás azok a kulcsok, amelyek felszabadíthatják a potenciált.
A technológiák konvergenciája. A konvergencia eredményeként a digitális tartalom a továbbiakban nem kapcsolódik egy meghatározott közeghez vagy formátumhoz, de különböző formákban különféle csatornákon állítható elő és terjeszthető. Növekszik a verseny olyan szektorok között, amelyek hagyományosan nem voltak kölcsönhatásban egymással. A meglévő tartalomszolgáltatókat kihívások érik olyan iparágak részéről, amelyek között korábban nem volt kapcsolat, például a távközlés, a szoftvercégek, stb. Míg jelenleg a különböző tartalomtípusok (kiadványok, audiovizuális tartalom, stb.) terjesztési köre és gazdasága különálló, ez idővel megváltozhat.
Egyesülések és felvásárlások. A nagy médiacégek, TV, rádió, kiadó, zenekiadó és egyéb cégek átalakítják a tartalomszolgáltatást. Egyesülések és felvásárlások révén megkísérlik a kínálatuk megváltoztatását, és különféle médiahordozókon kínálják a szolgáltatásaikat, kombinálva a tartalom és az elosztócsatorna (portálok, stb.) birtoklását.
Globalizáció és lokalizáció. A nagy cégek egyre inkább világméretben működnek annak érdekében, hogy a méretben meglevő előnyüket megfogható piaci eredménnyé alakítsák. Ugyanakkor a kis cégeknek is lehetőségük van arra, hogy megtalálják a piaci réseket, és kihasználják földrajzi helyzetük vagy specializált termékük előnyeit.
A célzott szakmapolitikai kezdeményezések mérsékelhetik azokat a problémákat,
amelyek a szektor strukturális átalakulásából és a jelenlegi piaci akadályokból
adódnak. Az a szerepük, hogy katalizálják az átalakulást, és felgyorsítsák
az alkalmazkodási fázist. A fennálló politikai kihívás
a létező piaci akadályok csökkentése és annak biztosítása, hogy méretétől
függetlenül valamennyi európai szereplő tudatában legyen a piac turbulens
jellegének, és legyen lehetősége próbát tenni a konvergáló közegeken.
Ezek elsődleges akadályok vagy elszalasztott lehetőségek, amelyek akadályozzák, hogy a hálózat-gazdaság gazdasági és társadalmi előnyeit kiaknázzuk Európában. Más tényezők, mint a magas távközlési díjak és a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos bizonytalanságok a digitális világban járulékos akadályként érzékelhetők, amelyek lelassíthatják a tartalomszolgáltatást és az új szolgáltatások megindulását. Ezekkel azonban már a Bizottság jogi természetű kezdeményezései foglalkoznak, nevezetesen az elektronikus távközlés szabályozási kereteinek felülvizsgálata, és a "Többszörözési jogok az információs társadalomban" című irányelv-tervezet.
Távközlési díjak. Az alapvető távközlési szolgáltatások árai még mindig a legfőbb akadályai a digitális szolgáltatások használatának, mivel a költségek az EU-ban még mindig sokkal magasabbak, mint az Egyesült Államokban. A szektor liberalizálása (1998. január 1.) és az ennek nyomán kialakult verseny megindította az árak csökkenését. Azonban, amíg a teljes versenyhelyzetbe történő átmenet nem fejeződik be, a távközlési áraknak továbbra is negatív hatásuk lesz a világháló európai használatára.
Szellemi tulajdonjogok. Az átmeneti fázisban különösen fontosak a stabil jogi keretek. Még mindig sok jogi bizonytalanság veszi körül az online tartalomszolgáltatást, részben a különböző szektorok szabályozásának történelmi különbözőségei miatt. Az internet globális dimenziója és a technológiák konvergenciája megakadályozza, hogy a nemzeti vagy valamely szektorhoz tartozó tartományok átkerüljenek a hálózatban jelenlevő aktivitásokba anélkül, hogy súlyosan sérülnének. Az irányelv-tervezet a másolási joghoz kapcsolódó kérdésekkel foglalkozik, közöttük azokkal a problémákkal, amit a létrejövő digitális világ vet fel. Arra irányul, hogy biztosítsa a többszörözési jogok piacát, különös tekintettel az új termékekre és szolgáltatásokra, továbbá jelentős harmonizációt kíván elérni, miközben megfelelő egyensúlyt tart valamennyi érintett jog és érdek között.
Az európai tartalomszolgáltató cégek problémái között megtalálható
az információs közvagyon hozzáférése, használata
és kiaknázása, ami a növekedési képességüket korlátozza. Az ilyen típusú
információ széles körű használata jelentősen bővíthetné a piac kínálati
oldalát, értéknövelt szolgáltatást nyújtva a fogyasztóknak.
Az információs közvagyon legnagyobb része kereskedelmi értelemben vonzó, és egyidejűleg lehetőséget kínál a piaci hasznosításra. Az új technológiák lehetővé teszik az információ összegyűjtését, tárolását, feldolgozását és keresését. Nemcsak a kormányoknak teszik lehetővé az információval való gazdálkodást, megerősítve kapcsolatukat a piaci szereplőkkel és a polgárokkal, hanem lehetővé teszik az adatállományok kereskedelmi hasznosítását, és értéknövelt digitális termékekké és szolgáltatásokká alakítását.
Európában az információs iparnak ezt a potenciális előnyét alig használják ki, elmulasztva a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás egyik lehetőségét. Az erősen eltérő nemzeti szabályozások és gyakorlatok az EU szintű hasznosítást különösen bonyolulttá teszik. Nincsenek közös elvek valamennyi EU-tagállam számára, és széles az árak, teljesítési határidők, formátumok, többszörözési jogok, metaadatok, stb. skálája. Ezzel ellentétes módon, az USA tartalomszolgáltató cégei a terület tiszta szabályozásának előnyeit élvezik, amelyek lehetővé teszik a hasznosítást az Információ Szabadságáról szóló törvény értelmében. Ez azt jelenti, hogy az európai tartalomszolgáltatók versenyhátrányban vannak az amerikai partnerekkel szemben.
A földrajzi információ (GI) jó példa a nagy piaci potenciálú, köztulajdonban álló információra. A köztulajdonban levő információ ezen a területen a 15 EU-tagállamban mintegy 11 milliárd euró értékű, és alkalmazottak tízezreit érinti. Éppen ezért a GI tűnik a közhasznú és a privát intézmények közötti szinergia elsődleges forrásának.
Ezen rendszerből eredő nehézségeken felül számos gyakorlati kérdés teszi problematikussá Európában az információs közvagyon kiaknázását. A nyelvi sokféleség csak az egyik. A fordítási igény és a közös terminológia hiánya további nehézséget jelent az európai tartalomszolgáltató cégeknek. A tartalom elérhetősége mobil terminálokról a következő években további erőfeszítést fog igényelni.
1999 januárjában az Európai Bizottság Zöld Könyvet adott ki "Információs
közvagyon az információs társadalomban" címmel, hogy vitát nyisson
az információs közvagyon hozzáférésének és hasznosításának problémájáról.
A Zöld Könyvre érkezett számos válasz kihangsúlyozta
a téma jelentőségét, és üdvözölte a Bizottság kezdeményezését. A válaszokban
különféle akciókat javasoltak. Ezek között a közszféra és a magánszféra
együttes, transznacionális demonstrációs projektje
kapott széles körű támogatást. Ezek a projektek jelentősen járulhatnának
hozzá annak bemutatásához, hogy a létező akadályok hogyan küzdhetők le,
és hogyan tehetők a köztulajdonban levő és közpénzekből fenntartott információk
könnyen elérhetővé a polgárok és az üzleti élet számára.
Az egységes piac és az euró bevezetése ellenére egyetlen európai
cég sem jut el közvetlenül a 370 millió fogyasztóhoz,
akik egy nyelvet beszélnek, vagy legalábbis ugyanolyan fogyasztói szokásokkal
bírnak. Az internet mégis arra hajtja a cégeket, hogy kinőjék a nemzeti
piacokat, és exportálni kezdjenek. Éppen ezért, a nyelvi és kulturális
sokféleség különösen fontos kérdés a digitális
tartalommal foglalkozó cégeknek. A nyelvi különbségekből adódó költségek
és nehézségek lassítják a növekedést, és gátolhatják a digitális tartalommal
kapcsolatos európai ipar általános fejlődését.
Jelenleg még az internet tartalmának mintegy 70%-a angol nyelvű. Azonban egyes becslések szerint ez az arány a következő években 50% alá esik. Egy csaknem egynyelvű (angol) indulás után a világháló lassan átalakul számos különálló, egymással alig érintkező nyelvi terület növekedésével jellemezhető rendszerré.
Habár a nyelvi sokféleség akadályt jelenthet az európai tartalomszolgáltató iparnak, de ez lehetőséggé is változhat. A lokalizáció, abban az értelemben, hogy a termék adaptálása a nyelvi és kulturális igényekhez, valamint a fogyasztók preferenciáihoz, új piacokat nyithat a KKV-k előtt, ezzel hozzájárulva exportképességükhöz. Ez a fajta testreszabás kifizetődik, és alapvető része lehet a bővülési stratégiának.
A nyelvi és kulturális alkalmazkodás nemcsak a tartalomszolgáltató cégeknek alapvető szükséglete, hanem minden iparágnak, amely nagy mennyiségben hoz létre digitális információt és az interneten bonyolít le üzleteket. Egy célzott lokalizációs stratégia a jövőben eldöntheti a globális sikert vagy éppen kudarcot. A stratégák a lokalizáció egyértelmű és növekvő igényét jelzik, ahogy a tevékenység eltolódik az elektronikus kereskedelem felé.
Az információ és a tranzakciók nyelvi és kulturális alkalmazkodása nemcsak gazdasági szempontból fontos, hanem egyszerűen fogyasztói preferencia kérdése, de fontos társadalmi jelentősége is van. Az internet nyelvi sokfélesége növelni fogja az információs társadalom eszközeinek elérhetőségét sok európai polgár számára is, akik másképp ki lennének zárva belőle. Valójában a termékek nyelvi alkalmazkodása a nem angolul beszélő polgárokhoz, az európai internethasználat kibővítésének hatékony útja lehet. Az unió következő bővítése szintén aláhúzza a lokalizáció jelentőségét. Az anyanyelvi hozzáférés az információszolgáltatáshoz segíteni fogja az új tagállamok polgárait az információs társadalomba és az EU-ba történő teljes integrációhoz vezető folyamatban.
A kulcskérdés, hogy megragadjuk a nyelvi
alkalmazkodásban rejlő lehetőséget, és biztosítsuk, hogy a tartalom átáramlik
a nyelvek alkotta tömbök között. Beleértendő ebbe azon szolgáltatások elérhetősége,
amelyek soknyelvű tartalmat kezelik és továbbítják. Erőfeszítést kell tenni
abban az irányban, hogy biztosítsuk az eszközök lehető legszélesebb illesztését
az információtovábbítás teljes horizontján,
a teljes fordítástól a tömörítésen át a tárgyszavak kiválasztásáig. Alapvető
a digitális tartalom és a nyelvi ipar közötti kereskedelmi partnerség,
ami a szükséges eszközök és szolgáltatásokat létrehozza. Ezt kell kiegészíteni
egy hálózaton megjelenő és könnyedén
elérhető szilárd nyelvi infrastruktúrával (pl. lexikonokkal), ami lehetővé
teszi az illesztési munkát a folyamat valamennyi fázisában, legyen szó
utólagos fordításról vagy többnyelvű alkotásról.
Ráadásul a tőkeellátottság vonatkozásában jelentős regionális különbségek vannak Európán belül is. Ugyanakkor, a már létező tartalomszolgáltató cégek is, amelyeknek lehetőségük van arra, hogy új vállalkozást finanszírozzanak, gyakran előnyösebbnek ítélik a biztonságosabb, garantált hozammal járó hagyományosabb termékeket.
Ez a helyzet versenyhátrányt eredményez az USA-val szemben, ahol a digitális tartalom és az internet fejlesztése a közelmúltban a befektetők elsődleges célpontjává vált. Az USA-ban a vállalkozói tőke elérhetősége az internetes vállalkozók számára a becslések szerint 3-4-szeresen meghaladja az európai szintet.
A közszféra szerepet játszhat a helyzet javításában azáltal, hogy európai szinten növeli a piac átláthatóságát (a keresletet és a kínálatot összehozva), azáltal, hogy konferenciákkal és specializált fórumokkal segítsék bemutatni az induló vállalkozásokat a potenciális befektetők előtt. A digitális tartalom előállítása, csomagolása és terjesztése területén működő, induló vállalkozások lesznek az ilyen akciók elsődleges haszonélvezői.
Világos, hogy az európai tartalom fejlesztéséért, az abba történő befektetésért, annak exportjáért az elsődleges felelősség magáé a tartalomszolgáltató iparé. Azonban, hogy leküzdjék az akadályokat, és kihasználják az előző részben bemutatott lehetőséget, a Bizottság egy olyan kezdeményezést javasol, ami az európai digitális tartalmat támogatja a világhálón.A következő akciósorokat javasolják:
Az információs közvagyon témakörével foglalkozó Zöld Könyvre érkezett
válaszok hangsúlyozták a konkrét, a közszféra
és a magánszféra partnerségén alapuló kísérletek jelentőségét. Ezért az
INFO2000 program keretében kezdett kísérleteket fel kell gyorsítani és
ki kell terjeszteni. Ezek meg fogják mutatni a közszféra és a magánszféra
európai szintű együttműködésének "jó gyakorlatát", és rá fognak
mutatni a gyakorlati nehézségekre.
Első lépésben a köz- és magánfeleket összehozó kísérleti projekteket fognak ösztönözni az európai érdekű és hatású információs közvagyon hasznosítására. Az előzetes akciók az INFO2000 keretében kezdett akciók, amelyek korlátozott számban támogatott kísérleti és demonstrációs projektek jelentős piaci reakciót váltottak ki, olyan projektjavaslatokat vonzottak, amelyek értéke a támogatásra szánt alap többszörösét is eléri. Ezeket a kísérleteket felgyorsítják és kiterjesztik a témakörök és a földrajzi hatókör vonatkozásában, de a tagjelölt országok vonatkozásában is.
A fent említett kísérleti projektek általában egy Európán belüli korlátozott fölrajzi területet érintenek. Azonban az európai szinten teljes adatállományok jelentik a tartalomban rejlő lehetőségek kiaknázásának egyik akadályát. Ezért, a kísérleti projekteken felül, ösztönözni fogják az európai adatgyűjtemények létrehozását azáltal, hogy pénzügyi támogatást nyújtanak a közhasznú pán-európai metaadatokkal folytatandó munkához, és a jelentős számú EU tagállamra kiterjedő projektekhez. A magánszféra résztvevőinek érdekeltsége és elkötelezettsége meghatározó lesz az adattípusok és a lefedendő területek kiválasztásában.
A nyelvi eszközök jelentősen hozzájárulhatnak azon információs közvagyon hasznosításában, amelyek csak az eredeti nyelven elérhetőek. Ezért ösztönözni fogják a nyelvi technológiák alkalmazását tagállamok és az EU közigazgatásában egyaránt. Ezekben a programokban az EU-ban jelentkező országok részvétele lehetővé fogja tenni a későbbi integrációt. Várhatóan a mobil szolgáltatások bővülése is növelni fogja a kormányzati információk iránti igényt dedikált vonalakon, többszörös hozzáférésű portálokon, WAP-on és hanggal továbbított formában. A témában folytatott tényfeltárás és stratégiai tanulmányok fogják kiegészíteni a közösen finanszírozott projekteket.
Az e területeken megvalósuló akciók jelentős
mértékben járulnak hozzá az eEurope kezdeményezés keretében
a "kormányzat online" területén kijelölt célok eléréséhez.
A digitális termékek és szolgáltatások nyelvi illesztésének támogatása
hozzá fog járulni az európai tartalomszolgáltató
cégek exportképességéhez. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az európai polgár
az információs társadalom tagja legyen.
A soknyelvű és kultúraközi információhoz jutás és információcsere megfelelő támogatása kulcsfontosságú abban a tekintetben, hogy fejlődhessen az európai információs termékek és szolgáltatások tömeges kereskedelme. Ennek a folyamatnak csupán technológiai vonatkozásait megfelelően lefedi az 5. Keretprogram. A K+F tevékenységek azonban nem tejednek ki arra az alapkérdésre, hogy a technológiai előny hogyan fordítható le megnövelt piacképességre és piaci elterjedésre. A program olyan akciókat tart fenn, amelyek az európai tartalomszolgáltató ipar és a nyelvi iparágak közötti szorosabb együttműködést alapozzák meg, ezzel leküzdve az európai piac nyelvi széttöredezettségét, és megteremtve a világpiaci versenyképességet mindkét szektor számára. Ezek az akciók természetes következményei a MLIS program alatt végrehajtottaknak, a növekvő mértékben digitális és hálózatban működő környezet szükségleteihez alkalmazva. Különös figyelmet kapnak a KKV-k és az induló vállalkozások, továbbá a kevésbé széles körben beszélt európai nyelvek, valamint a potenciális új tagállamok nyelvei.
Új partnerség elősegítése, és a soknyelvűség stratégiájának elfogadása. A cél költséghatékony, soknyelvű megoldások és eljárások kifejlesztése a digitális tartalom és a nyelvi ipar partnersége új formáinak előmozdításával. A magán- és a közszféra tartalomszolgáltatóit és terjesztőit arra ösztönzik, hogy termékeiket szélesebb nyelvi tartományban tegyék elérhetővé a tervezés, megvalósítás és a közzététel teljes láncolatában. Az információs technológiai forgalmazókat és távközlési cégeket arra sarkallják, hogy biztosítsanak új eszközöket és digitális terjesztésre alkalmas csatornákat a soknyelvű információszolgáltatás elérésére és ellátására. A nyelvi szolgáltatások és segédeszközök szolgáltatóit arra bíztatják, hogy kínálatukat adaptálják a tartalomszolgáltatás táguló fogyasztói bázisához.
A mobil információs és üzleti szolgáltatók jelenleg egyre jobban beszorulnak a csaknem alapvető információs formákba (pl. időjárás-előrejelzés, utazási információ, tőzsdei árfolyamok, stb.). Várhatóan sokkal kifinomultabb nyelvi eszközökre lesz szükség, ha nagyobb teljesítményű végberendezések jelennek meg a piacon (2002 után). A javasolt program jelentős mértékben járul hozzá ezekhez a fejlesztésekhez.
A nyelvi infrastruktúra megerősítése. A megfelelő nyelvi infrastruktúra elérhetősége alapvető feltétele soknyelvű tartalom időben történő és költséghatékony előállításának és hasznosításának egyaránt. Ez bármiféle fenntartható nemzetközivé tétel és lokalizációs törekvés szerkezeti alapja, különösebben a kevésbé széles körben beszélt nyelvek esetén, ahol a piaci hajtóerő gyakran elégtelennek bizonyul. A nyelvi infrastruktúra megerősítésébe beleértendő egy nyitott keret létrehozása, amely összefogja a szabványosított és együttesen használható soknyelvű erőforrások összességét, pl. elektronikus lexikonokat, szöveggyűjteményeket, fordítástárakat és terminológiai gyűjtéseket. Ezeket az erőforrásokat annak érdekében gyűjtik össze, hogy széles körben elérhető tárházat alakítsanak ki, amit azután a tartalomszolgáltatók és elosztók, továbbá a nyelvi szolgáltatásokat nyújtó intézmények felhasználhatnak.
Az e területeken tervezett munka a 3. és 4. Kutatási és Fejlesztési
Keretprogram eredményeire épít, amelyek létrehozták a szükséges szakértelmet
és technológiai eszközöket.
Jogok átruházása. A jogok átruházása a szövegeket, képeket és hangot együttesen alkalmazó termékek létrehozásának az alapja. A multimédia jogok átruházásának hatásossága és hatékonysága jelentős és közvetlen hatást gyakorol a tartalomszolgáltató ipar működésére. Az európai szintű, osztott és specializált kereskedelmi szolgáltatások integrálását és együttes működését ösztönözték az INFO2000 programban is a megvalósíthatósági tanulmányokkal, prototípusok fejlesztésével, szabványok és kísérleti rendszerek fejlesztésével. További befektetésre van szükség ahhoz, hogy eljussanak egy egységes európai jogátruházási szemlélethez, figyelembe véve a jelenlegi jogi kereteket és a várható fejleményeket. A jövőbeli akciók középpontjában a szélesebb körű jogátruházással kapcsolatos kísérletek és a specifikus támogató intézkedések lesznek. A kísérleti projekteknek ki kell terjedniük a bővítés országaira, a kevésbé kedvező helyzetű szektorokra és a közszféra bizonyos alkalmazásaira.
A javaslat jelentős tényező az eEurope
kezdeményezés törekvéseinek megvalósítása érdekében, megerősítve azokat
konkrét, európai szintű eszközökkel. Az új program kiegészíti az egyéb
EU programok keretében elindított alábbi kezdeményezéseket.
Az 5. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram. Erős szinergia van a javasolt program és az 5. Keretprogram akciói között. Az e program keretében megcélzott piaci akadályok egyike sem kezelhető kielégítő módon az IST programban. Ráadásul a javasolt program inkább az internet ipar induló és gyorsan növekvő cégeit kívánja vonzani, amelyek nem tudnak lépést tartani az IST program eljárásaival és időkereteivel. Az IST programban megvalósuló akciók technológia-orientáltak, míg a jelen javaslat keretében megfogalmazott javaslatok piacorientáltak. Ebbe beleértendő egyebek között az is, hogy különbözőek a célcsoportok (kutatóközpontok, nagyobb cégek az IST programban; mikro- és kisvállalkozások a jelen javaslatban), és eltérőek az időhorizontok (legalább három év a kutatási eredmények esetén, és hat hónap vagy még gyorsabb a jelen esetben).
A javasolt MEDIA PLUS program és
a javasolt, INFO2000/MLIS-követő program is kiegészíti egymást. A MEDIA
Plus célja az audiovizuális szakemberek képzése és az európai audiovizuális
művek terjesztése. A javasolt program célja az európai szintű befektetés
lehetővé tétele a korai stádiumban levő internetes cégek számára azáltal,
hogy ösztönzi a közhasznú információ kiaknázását és szorgalmazza a nyelvi
és kulturális testre szabást. Nincs átfedés a MEDIA PLUS keretében javasolt
akciósorok és a jelen javaslat között.
Világméretekben versenyképessé válni nem egyszerűen azt jelenti, hogy megpróbálunk lépést tartani a más országokban eddig létrejött szinttel. Ezzel Európa cégei lemaradnak, mivel a célok is gyorsan mozognak. A világpiaci elterjedés nagy lépést igényel az üzleti modellek területén és a kínált digitális szolgáltatásokban.
Katalizáló szerepében a Bizottság egy viszonylag kis lökéssel egész lavinát akar elindítani az európai piaci térségben. Össze akarja hozni a befektetőket és a tartalomszolgáltató ipar induló vállalkozásait, lendületet akar adni az információs közvagyon európai szintű hasznosításának, és növelni akarja az európai tartalomszolgáltató ipar exportesélyeit azáltal, hogy ösztönzi a nyelvi és kulturális testre szabást. Ha az Európai Unió nem lép, Európa elveszíthet egy olyan stratégiai területet, amely nemcsak a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés szempontjából fontos, de jelentős kulturális hatása is van.